Amire nem sok lehetőség van Európában, csütörtöktől adott lesz Tökölön: egy időben, egy helyen és ingyen próbálhatjuk ki a legjobb építőipari gépeket. A tízezres piacot megcélzó EBSZ Építőgép Kiállításon a két keréken táncoltatott nehézgépekkel és a fontos üzleti döntéseket megalapozó információkkal egyaránt találkozhatunk. Két interjúval hangoltunk az eseményre.
Csütörtökön kezdődik a hatodik alkalommal megrendezett ÉBSZ Építőgép Kiállítás Budapesten. A háromnapos ingyenes rendezvényen 53 kiállító több száz géppel jelenik meg a tököli repülőtéren. „Bár pontos adataink erről nincsenek, a gépek száma 500 és 1000 között lesz, többmilliárd forintos értékben, gyakorlatilag az összes hazánkban forgalmazott márka megjelenik” – mondta el lapunknak Csizmazia Krisztián, a kiállítás főszervezője. „Magyarország legnagyobb gépparkja áll össze erre a pár napra, és természetesen új, hazánkban még nem alkalmazott fejlesztések is bemutatkoznak.”
A belépés és a parkolás is ingyenes lesz, a helyszínt előzetes regisztráció után lehet meglátogatni, amihez az esemény honlapjára kell ellátogatni.
A kiállítás lehetőséget ad a vásárlók számára a gépek tesztelésére: összesen 20 cég 58 gépe lesz összehasonlítható.
Ennek azért van nagy jelentősége, mert ilyen lehetőség nemhogy hazánkban, de Európában se sok helyen adódik.
„Nyugodtan nevezhetjük ezt a rendezvény legfőbb elemének, már a 2007-es elindulásakor is ez volt a legfontosabb célja" - mutatott rá a főszervező. „Nem csoda, hiszen ilyen jellegű tesztelés csak Angliában van, illetve korábban Ausztriában volt ilyen kiállítás. A hangulathoz is nagyban hozzájárul, mert az emberek érzik az olajszagot, és a gépben ülve megérzik a masinák erejét.”
Csizmazia Krisztián arra is kitért, az összes géptesztelések száma kiemelten fontos paraméter számukra, idén ezer fölötti teszttel lennének elégedettek. „Ehhez olyan körülményeket teremtünk, melyek által közel élesben mehet a tesztelés. A leendő felhasználó megemel vele egy pár köbméter földet, látja, hogyan emel a gép, mennyire rugalmas, mennyire állnak kézre a karok. Aztán átül egy másik gyártó gépébe, és minden szempontból össze tudja őket vetni egy helyen, egy időben.”
Az olajszaghoz és a kipróbálható gépekhez kötődő hangulatot tovább erősíti a gépkezelő verseny és a gépekkel rendezett show-műsor. Előbbinek egyre nagyobb rangja van, a jelentkezők száma már a múlt héten elérte a százat az ország legjobb gépkezelőjét kereső, komoly díjazással bíró viadalra. „A show-műsorokra pedig nemzetközi mezőnyből érkeznek olyan profik, akik úgy pörgetik két keréken a hatalmas gépeket, ahogy balerinák kiscipőjüket.”
A show-hoz mobil lelátókkal ellátott külön terület áll majd rendelkezésre, a versenyt pedig 12 kategóriában 8 területen fogják lebonyolítani.
az építőgépek show-jára Távol-Keleten is van példa - illusztráció
A 2007-ben útjára indított (két-három évente tető alá hozott) rendezvényen nagyjából 2500-3000 vendég szokott megfordulni, a teljes célpiacot 8-10 ezresre becsülik. „A felhasználók létszámát alapul véve a piac 20-30 százaléka megjelenik nálunk, ha pedig a cégek számát tekintjük, akkor jóval nagyobb az arány” – árulta el Csizmazia Krisztián.
Varga Ákostól, a szervező Építőgép Forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége elnökségi tagjától azt is megtudtuk, kik vannak jelen a forgalmát tekintve 15 milliárd forintos piacon. „Az egyszemélyes gépkezelő vállalkozásoktól a legnagyobb, akár 150 tagú gépflottákat üzemeltető nagy cégekig a teljes skála megfigyelhető a vevők között” – fogalmazott a Terra Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. „A különbség a finanszírozásban van: a kisebbeknél értelemszerűen a készpénzes fizetés nem jellemző, inkább a különféle finanszírozási formák, mint a lízing, a hitel vagy a tartós bérlet.”
A klasszikus bérlés is jelen van a piacon, de csak azokban az esetekben, amikor valamilyen csúcsidőszak lép be egy cégnél, amihez csak átmenetileg kell megnövelni a kapacitást. „Vagy akkor, ha olyan egyszeri speciális munkát kell elvégezni, amihez csak annál az egy munkánál lesz szükség a gépre.”
A hazai vásárlói döntésekben Varga Ákos szerint nagyon sokat nyom a latban – talán még a műszaki paramétereknél is jobban számít - , hogy milyen az adott világmárka kereskedelmi háttere Magyarországon.
„Kulcsfontosságú, hogy ha elromlik a gép, meg tudja-e javítani, tud-e cseregépet adni a márkakereskedő, vagy hogy milyen gyorsan lesz alkatrész.
Az sem mindegy, hogy állandóan vitatkozni kell a jótállásról, vagy minden megy, mint a karikacsapás.”
A rendezvény nem elsősorban az új üzletek megkötéséről szól, annál tágabb tevékenységi kört biztosít. „El kell látnunk azokat a feladatokat, amiket a hétköznapi üzletmenetben nem lehet: a résztvevők felmérik piaci lehetőségeket, megismerik az újdonságokat, ápolják a meglévő kapcsolataikat, és újakat építenek” – hangsúlyozta Csizmazia Krisztián. „Persze az is előfordul, hogy itt tesznek pontot a gépvásárlásokra.”
A szervezők közvélemény-kutatással figyelik a visszajelzéseket. „A látogatók majdnem száz százaléka szokott úgy nyilatkozni, hogy a következő kiállításon is szeretne részt venni. A kiállítóknál is van egy törzsgárda, aki mindig itt van, de itt is vannak új belépők is.” A korábbi visszajelzések alapján a szakmai jellegű kiegészítő programok helyett a könnyedebb, szórakoztató elemeknek adtak teret a mostani kiállításon. „Úgy vettük észre, hogy a közönségnek nem elsősorban a szakmai workshopokra van igénye, ezért másra helyeztük a hangsúlyt. Figyelembe kell venni, hogy sűrű a munkahét, van, aki csak szombaton tud eljönni, hozza a családját is, ennek megfelelően családi programokat is beemeltünk.”
A kiállítás legfőbb üzeneteit átgondolva adódik a kérdés: mekkora tartalék van a hazai építőiparban a gépek felhasználása terén? Az egyértelműen megállapítható, hogy az összes nagyobb márka jelen van a hazai cégek flottájában, ám Varga Ákos szerint az is, hogy jócskán van még hová fejlődni. „Elég a cseh példára gondolni, ahol egy a hazánkhoz hasonló lélekszámú és gazdasági fejlettségű országban az építőipari gépek piaca kétszer nagyobb a magyarnál.” Nálunk például ezer darab az éves eladás a földmunka gépeknél, náluk kétezer. „Nyugodtan kijelenthető, hogy a mai cégeink nincsenek túlgépesítve, az utóbbi évek számos ezt célzó pályázata ellenére.” Az is egyértelmű, hogy nálunk sokkal kevesebb gép dolgozik egy-egy építkezésen, mint a fejlettebb országokban, elég csak egy alap kiásását példaként venni. Ezzel együtt a szakember szerint a mostani irány jó, a pályázatoknak és a beinduló beruházásoknak köszönhetően.
Ugyanebbe az irányba hat Varga Ákos szerint, hogy a magyar munkaerő ára manapság jelentősen emelkedik, így egyre kevésbé lesz olcsó a gépek alkalmazásához képest. Hasonlóan segíti a folyamatot a generációváltás.
„A rendszerváltáskor vezető helyzetbe került döntéshozókat most váltják le a fiatalabbak, az ő kultúrájuk már jóval nyitottabb a különböző gépek, illetve vezérlési rendszerek alkalmazására.”
A gépesítés korlátját természetesen a kisebb cégek sokat emlegetett tőkehiánya képezi. „Azt sem szabad elfelejteni, hogy miközben a gépek ára és üzemeltetése nagyjából ugyanakkora, mint Nyugat-Európában, a velük elvégzett munkával nálunk jóval kevesebbet lehet keresni.” Az építőgépek piacán ugyanakkor egyértelmű boom indult be az építőipar fellendülésével együtt, de Varga Ákos szerint a hosszabb tervezhetőség még nem vált tényezővé a gépek piacán. „A jövővel kapcsolatban egyelőre bizonytalanságot érzékelek a vállalkozásoknál.”
Lovas Róberttel, a Weinberg gyártási üzletágának igazgatójával a cég fejlődéséről, saját szerepéről és arról is beszélgettünk, hogy az acélipar lehet a fenntarthatóság egyik kulcsa. A sárospataki acélszerkezet-gyártó vállalat európai minőségben gyárt, és folyamatosan az új kihívásokat keresi. Lovas Róbert kicsit saját gyermekének tekinti mindazt, amivé a Weinberg lett az elmúlt évtizedek alatt.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.