A kiskunhalasi gyár akár évi 8 ezer tonna betonacélt is előállíthat majd, s a cégcsoport jövőre számos újabb saját fejlesztést hajt végre az ország több pontján.
Pénteken adták át a Merkbau Csoport új betonacél üzemét, melyet kiskunhalasi telephelyén épített fel a magyar vállalat. Az ünnepélyes eseményen Torma Szabolcs marketing és PR vezető köszöntötte az ország számos pontjáról összegyűlt kollégákat, és elmondta: 2015 tavasza óta ez az első alkalom, hogy saját maguk számára kiviteleztek új épületet.
Knáb János, a Merkbau Kft. műszaki igazgatója a fejlesztés részleteit ismertetve beszámolt róla, hogy az új üzem a cégcsoporthoz tartozó Építőcenter Kft. 150 millió forintos beruházása. A megvalósításhoz szerettek volna támogatást kapni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) kis- és középvállalkozások számára kiírt keretéből, azonban pályázatuk ügyében még nem született döntés, így a teljes projekt önerőből jött létre.
A betonacél üzem a felépült 42x20 méteres csarnokban működik, felszerelve két betonacél vágógéppel és vágóasztalokkal, két hajlítógéppel, valamint egy automata kengyelhajlító berendezéssel. Utóbbi lehetővé teszi, hogy már tekercsből is gyártsanak betonacélt, ez a cég hulladékát csökkenti majd, növelve a gyártás gazdaságosságát – hívta fel a figyelmet a műszaki igazgató. Az új üzemben 4-5 fő fog dolgozni az Építőcenter Kft. alkalmazottjaként.
Knáb János azt is elmondta, hogy az üzem tervezett megvalósítandó volumene eleinte évi 4 ezer tonna, de a folytatásban fokozatosan elérhetik akár ennek kétszeresét is. Jelenleg a Merkbau körülbelül ezer tonna betonacélt használ fel kivitelezései során egy év alatt, alapanyag kereskedésük emellett 500-600 tonnát tud eladni.
A fennmaradó mennyiség felhasználására vonatkozó terveik szerint a jövőben már nem csak Baján és Kiskunhalason, hanem a szegedi és a kecskeméti centereikben is értékesítik az alapanyagot. A dél-magyarországi Újház partnerekkel is szeretnének a saját kereskedéseikhez hasonló együttműködést kialakítani, továbbá együtt kívánnak működni más, a piacon lévő betonacél üzemekkel is, ha azoknak adott esetben kapacitásproblémájuk akad.
Az igazgató kiemelte: a beruházással a megerősödött építőipari volumenre reagáltak, s az alaptevékenységük megerősítése mellett az átadott üzem innovatív fejlesztésnek is számít.
Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere elmondta, hogy az idei évben felterjesztették a Merkbaut a Bács-Kiskun megye gazdaságáért díjra, amit a vállalat sikeresen el is nyert. Az üzemavató keretében a polgármester szimbolikusan újra átadta az elismerést a vállalat vezetőinek.
Merényi Jakab ügyvezető beszámolt további aktuális beruházásaikról: Kiskunhalason létrehoztak egy négy konténerből álló oktatási bázist, melyet nagyjából a betonacél üzemmel egy időben vettek használatba, emellett egy új logisztikai üzem is már közel szerkezetkész állapotban van a telephelyen. A következő 1-2 évben egy lakatosüzemet és egy asztalos-ács üzemet is itt szeretnének megépíteni. A szegedi és kecskeméti építőanyag centerük eladóterét és a raktárjait szintén bővíteni kívánják, a tervek ezekhez már készen állnak, a kivitelezés jövőre indul – foglalta össze az ügyvezető.
Elmondta azt is, hogy a vállalat 27 éves pályafutása során eddig összesen 120 milliárd forintos árbevételnél, és 6 milliárd forintos eredménynél tart. Ez azt jelenti, hogy – habár az árakban számottevő ingadozás volt tapasztalható – mindig nyereségesek tudtak maradni, hiszen az eredmény elérte az árbevétel 5 százalékát. Merényi Jakab hozzátette, hogy egy két évvel ezelőtti adat szerint az 1990-ben alakult cégek kevesebb, mint 2 százaléka van ma is talpon. „Büszke vagyok rá, hogy mi még mindig ebbe a csapatba tartozunk, ráadásul a válság óta olyan eredményeket produkáltunk, ami szinte hihetetlen” – fogalmazott.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.