2019.04.24, Szerda
Németországi vállalatok ássák alá Németország jó megítélését
A Störbrücke (Nightflyer/Wikipedia)

Németországi vállalatok ássák alá Németország jó megítélését

magyarepitok.hu

2019.04.01. 20:05 - Szabó Ákos

Előfordulhat az, hogy egy német állami beruházáson figyelmen kívül hagyják azt, hogy a fővállalkozó az alvállalkozók pénzét nem fizeti ki? Hogyan lehetséges, hogy a Hochtief Construction AG és az Eiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH egy-egy ilyen fejlesztés során megengedhette azt magának, hogy ne fizesse ki a magyar beszállítóját?

Hirdetés

A kérdések érthetően költőiek. Ugyanis a valóságban megtörténhetett az Németországban, hogy a berlini vasúti csomóponthoz, illetve az Itzehoe melletti autópálya-hídhoz acélszerkezetet szállító magyar Ganz Híd-, és Acélszerkezet Zrt.-t (továbbiakban GANZ Zrt) egyszerűen nem fizették ki a németországi megbízók. Mondhatnánk, hogy persze-persze majd a jogi úton megoldódik, viszont a 3 millió eurós nagyságrendű elmaradás még 2009-ben keletkezett. Azóta mind a német nagykövetség, mind a kamara és a legkülönbözőbb fórumok, illetve maguk az érintett vállalatok sem érzik azt, hogy a GANZ Zrt 2010-es csődjét okozó ügyletet végre pénzügyileg is időszerű lenne lezárni.

Bár minden kétségen felül áll, hogy egyelőre még sokat tanulhatnak a német ipartól a magyarországi vállalatok, hasonló esetben a magyarországi szabályok alapján egy vállalat sok évre kizárná magát az állami megbízások beszerzési rendszeréből.

Ezzel szemben az érintett németországi cégek ma is élik világukat.

 

Bajban ismerszik meg, kinek mennyit számít a szerződés

A 2008-as válságot követő években az építőipari cégeket is megviselte a piaci helyzet, Németországban ugyanúgy, mint hazánkban. Magyarországon láthattuk már korábban is, hogy a piaci fölényben levő kivitelező a nehéz helyzetekben a beszállító torkára tapos.

Azonban a cikkünkben feldolgozott két esetben a közhelyszerűen precíz kifizetéseikről ismert német óriásvállalatok magyar üzlettársuk rossz anyagi helyzetével élhettek vissza roppant jelentős mértékben. Forintban milliárdos nagyságrendű tartozást nem fizetett ki két cég, a Hochtief Construction AG és az Eiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH a magyar GANZ Zrt-nek, ami egyszerre okoz csalódást és kelti fel a jogos haragot.

Az, hogy pontosan mi zajlott le a német cégek vezetőségében, nem tudhatjuk, azonban egyáltalán nem volna meglepő, ha a 2008-as válság idején megtörtént események mögött a beszállító ellehetetlenítésére épülő stratégia állt volna. Ugyanis, ha a kifizetésképtelenség szélére sodródik egy vállalat, akkor arra sem marad pénze, hogy peres eljárásban hajtsa be jogos követeléseit.

 

A gazdagabb múlt felelősség is

A magyar építőipari vállalatoknak általában nincsen olyan hosszú múltja, mint a német óriásoknak, nem vehettek részt olyan hatalmas beruházásokban. Nem tekinthetnek vissza több százéves hagyományokra, hiszen Magyarország mindig is a konfliktusok közepén és Nyugat-Európa szélén állt.

Németország építőipari és polgári hagyománya is túlélte az elmúlt évszázadok töréseit – Magyarországon ez nem történhetett meg. Újra és újra összezúzták az Ottomán és a Habsburg birodalmak közötti harcok a magyar városi létet, az üzleti kezdeményezést.

A Nyugaton folyamatosan élő gazdasági, technológiai és pénzügyi fejlettség többek között azt eredményezi, hogy a piaci szereplők gyakran etikai kódexeket, saját fair magatartási szabályokat alakítanak ki – ilyen például a berlini vasúti pályaudvart építtető Deutsche Bahn etikai kódexe. Ezeket betartva lesznek a vállalatok a társadalom megbízható tagjai. Ez nem csupán a német és tágabb értelemben az európai piac működését segíti elő, hanem a cégeknek is jelentős előny, hiszen a kiszámíthatóság az üzletben roppant sokat ér.

 

Aki fair Németországban, legyen fair Magyarországon is

Azonban, ha ezeket a szabályokat csak szelektíven alkalmazzák, azzal pontosan ezt a piaci előnyt kérdőjelezik meg. Ha pedig a közép-kelet-európai vállalatokkal szemben alkalmazzák szelektíven, annak kellemetlen és arrogáns üzenete van.

Mindezek ellenére ezt tehette meg a Hochtief AG és az Eiffel GmbH. Mindkét cég áldozata pedig a több mint százéves múltra visszatekintő, a kommunista államosítás után is feléledő Ganz-csoport egyik örököse, a GANZ Zrt lehetett.

Ráadásul mindkét vállalat a német állam generálkivitelezőjeként viselkedhetett gátlástalanul, ami pedig azt jelenti, hogy a

német állampolgárok használják azt az infrastruktúrát, ami egy magyar cég jogos vagyonát képezné.

 

Berlin vasúti csomópontjába ócskavasat építettek?

A két eset közül a talán a Hochtief ügye a kínosabb. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a vállalat vezetősége értesült arról, hogy a magyar cég a fizetésképtelenség szélén áll.  Ennek tudatában dönthettek úgy, hogy nem fizetik ki a Német Államvasutak (Deutsche Bahn) Berlinben, az Ostkreuz vasúti csomópontjának építkezéséhez rendelt 1,2 millió eurós értékű acélszerkezetét. Amennyiben ez így történt, akkor nem csupán a német jogban előírt jóhiszeműséget sértette meg a Hochtief, hanem a Deutsche Bahn fővállalkozókkal szemben is támasztott szakmai elvárásait is, melyeket etikai kódexben fektettek le.

 

Az Ostkreuz érintett szakasza (Wo st 01/Wikipedia)

 

A 2006 és 2007 évfordulóján megkezdett projektben a GANZ Zrt-vel a Hochtief 2008 áprilisában először egy nagyobb mértékű szerződést kötött, majd közös megegyezéssel csökkentett mértékben vállalta el a csomópont hídelemeinek elkészítését.

Miután a gazdasági helyzet tovább romlott és a magyar vállalat hitelhelyzete megnehezedett, a felek 2008 decemberében tanúk előtt állapodtak meg arról, hogy a magyar cég a hídelemeket legyártja és leszállítja, a Hochtief pedig a készültség százalékos arányában fizeti ki azokat.

A gazdasági visszaesés miatt nehéz helyzetben levő, több száz alkalmazottját gyakorlatilag alkalmi munkákból fenntartó GANZ Zrt szívesen fogadta a lehetőséget, gyártási kapacitásukat lett mire fordítani. Végül körülbelül 1,2 millió euró értékben állított elő és szállított vasúti elemeket az Ostkreuz-csomópont építkezéséhez a GANZ Zrt, ezt az értéket számlázták is ki.

 

 

A tárgyalások során a GANZ Zrt vezetősége nem titkolta el azt, hogy nehéz anyagi helyzetbe került a 2008-as világgazdasági válság kitörése után.  Így juthatunk könnyen arra a már korábban is említett feltételezésre, hogy miután a magyar cég leszállította a korábbi megállapodások szerint legyártott árut, a Hochtiefnél tudhatták, hogy ha nem fizetik ki, a GANZ Zrt-nek nem lesznek forrásai arra, hogy jogi úton a követelést érvényesíteni tudja.

Az elkészült hídelemeket nem vették át a szerződésnek megfelelően és ócskavasnak (Schrottsqualität) minősítették a Hochtief elszámolásában. Ennek ellenére ezek mégis beépítésre kerültek a berlini vasúti csomópontba, ahol mindmáig használatban állnak.

A német vállalat és a Deutsche Bahn is arra hivatkozik, hogy utólagos munkálatokat kellett végezniük az acélszerkezeti elemeken, azonban azzal nem számolhattak, hogy egy közelben élő berlini hobbiként dokumentálja a munkájukat. A blogon dátumokkal együtt örökítették meg fényképekkel az építkezés ütemét. Amikor a magyar vállalat utódcége ehhez az információhoz hozzájutott, rögtön feltűnt, hogy a 2009 januárjában és februárjában leszállított hatalmas elemeket március 14-én már be is emelték a szerkezetbe. Arra a vállalat és utódjainak szakértői szerint is aligha lehetett idő, hogy átépítsék ezeket, legfeljebb átfestésről lehetett szó. Ez az információ megfelel annak, hogy lapunk értesülései szerint a németek is jelezték még a cégek között kirobbant viszály előtt, hogy egy utólagos átfestésre van igényük. A GANZ Zrt-nek a Hochtief mindenesetre azóta sem fizette ki a munkáért járó 1,217 millió eurót.

 

Schleswig-Holsteinban sem fizették ki a GANZ Zrt-t

A GANZ Zrt 2006 és 2007 évfordulóján szerződött le az Eiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH-val a Schleswig-Holstein tartományban található Itzehoe melletti autópálya-híd acélszerkezetének elkészítésére. A ma SEH Engineering GmbH-ként ismert Eiffel először 2.552.760, majd egy szerződésmódosítás után 2.997.248 euróért rendelt kicsivel több mint 2000 tonnányi acélszerkezetet magyar beszállítójától.

 

 

A német kiviteli tervek nem készültek el időben, ráadásul az ezek alapján legyártott hídelemek 400 tonnával nehezebbek voltak annál, mint amiről a dokumentáció elkészülte előtt megállapodott a magyar és a német cég, így ezeknek speciális szállítási igényeik lettek.

A GANZ Zrt 2008 áprilisa és novembere között átadta a szállítmányozónak az elkészült acélszerkezeteket, azonban azt nem tudni pontosan, hogy az Eiffel mikor és milyen feltételekkel vette át ezeket ettől a vállalattól. A speciális szállításból adódó 838 ezer eurós többletköltséget az Eiffel a magyar céggel akarta kifizettetni, sőt ellenigényeket támasztott, aminek következtében végül 1,3 millió eurónyi követelést nem fizettek ki a GANZ Zrt-nek. Mindez annak ellenére történt, hogy a hazai cég megbízhatóan úgy értesült: a leszállított elemeket beépítették a Störbrücke néven ismert autópályahídba.

Itt is felmerül, hogy a vállalkozó tisztában volt a beszállító nehéz anyagi helyzetével, hiszen mire a fizetésre sor kerülhetett volna, a válság már elmélyülőben volt.

 

Mindmáig mossák kezeiket

Ha a Ganz Híd-, Daru és Acélszerkezetgyártó Zrt-t nem mentik meg a tulajdonosok és a Hídépítő Zrt. tőkeinjekciójukkal, illetve követelések átvállalásával 2011-ben, a német üzletek teljesen véget vetettek volna a több mint 150 éves Ganz céghagyományok egyik utódja működésének.

Miután ez megtörtént, mind a Hochtief, mind az Eiffel vezetősége arrogáns hangnemben utasított el bármilyen közös megegyezésre tett kísérletet. A GANZ Zrt nem tűnt el a történelem süllyesztőjében, azonban az ideiglenes fizetésképtelensége miatt lekéste a tartozások ügyének jogi útra való terelésének határidejét, így ezt könnyedén megtehették.

Már csak az a kérdés, hogy mennyire általános a megbízhatóságáról ismert német iparban két ilyen jelentős alvállalkozói számla ki nem fizetése? Vagy ennél sokkal súlyosabb a helyzet és a nagy német vállalatok egyszerűen megengedhetik maguknak azt, hogy a rossz égtáj felől érkező beszállítóikat ne fizessék ki, ha rossz a gazdasági helyzet?

Szabó Ákos

A-Híd Zrt.AktuálisGanz Híd-, és Acélszerkezet Zrt.Hochtief AGEiffel Deutschland Stahltechnologie GmbH

Hirdetés

Hirdetés