Kiderült, kik készítik el a V4-eket összekötő óriásprojekt tanulmánytervét.
Egyre konkrétabb irányba halad a visegrádi négyeket Budapesttől Varsóig összekötő 250 és 350 km/h-s sebességűre tervezett gyorsvasút projektje. Miután tavaly már beszámoltunk a 700-900 kilométer hosszúra tervezett, 4 országot átszelő beruházás előkészítésének lépéseiről, most az derült ki, hogy melyik cégek készítik el a megvalósíthatósági tanulmányt.
A közbeszerzési adatok szerint a nettó 1,14 milliárd forintos költségű tervpályázatot az Utiber Kft., a Főmterv Kft. és a Trenecon Zrt. konzorciuma nyerte el. A zöldmezős beruházásban elkészülő, kétvágányú, gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányában 250, 300 és 350 kilométer/órás haladási sebességet is célba vesznek.
A tervek szerint a Dunát és az Oderát is átszelő pálya így több jelentős híd, alagút és más műtárgy megépítésével együtt fog megépülni. A kiírás szerint legalább 4 db átlagosan legalább 250 ezer lakosú város városi közösségi közlekedési rendszerébe történő csatlakozás és intermodális csomópont kialakítására is sor kerülhet majd a kivitelezési fázisban. A tervek szerint mintegy félmillió utasra számítanak évente.
A vasútról korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztérium elmondta:
Közép-Európában nagyon ritkák az észak-déli irányú infrastruktúrák és szűkösek a határátkelési lehetőségek is. Ezeket a versenyhátrányokat mielőbb orvosolni kell, amihez nagyban hozzájárul majd a stratégiai fontosságú új vasúti összekötetés.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.