Néhány nappal a hivatalos megnyitó előtt az aréna, a játéktér és a lelátó fölött is végigrepülhetünk, de az öltözőkbe is betekinthetünk.
Látványos videót tett közzé a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. generálkivitelezésében megépült Puskás Aréna hivatalos Facebook-oldala. A drónfelvételeknek köszönhetően a stadion, a játéktér és a lelátó fölött is végigrepülhetünk, a videó ugyanakkor az öltözőkbe is bepillantást ad.
A magyar fociválogatott ezen a pénteken avatja a Puskás Arénát az Uruguay elleni barátságos találkozóval.
Az új nemzeti stadion a régi Népstadion helyén épült meg, melyet a felső szektorok (az úgynevezett karéj) kényszerű bezárása miatt 2001 óta már nem lehetett teljes kapacitásával használni, ami miatt számos teltházas mérkőzés hiúsult meg.
A kormány 2013-ban döntött az új stadion megépítéséről a munkák 2016 elején kezdődtek meg a régi stadion bontásával. A 2017-es évben zárult az alapozás és a cölöpözés; 2018-ban fejeződött be a szerkezetépítés, a külön kihívást jelentő tetőszerkezetépítéssel együtt; majd az idei évben értek véget az épületgépészet munkálatai.
Ahogy azt korábban is jeleztük, az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar építési projektje teljes mértékben magyar szereplőkkel valósult meg a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja (KKBK) Nonprofit Zrt. beruházásában. Ennek megfelelően a két generálkivitelező mellett a műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látja el, a tervezési munkákat a Közti Zrt. végezte el, a stadion vezető tervezője Skardelli György. A kivitelezés során a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte az acélszerkezetet, míg a szerkezetépítés feladait a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. oldotta meg.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.