Az Indotek Group felmérése többek között a látogatás gyakoriságát, az eltöltött idő mennyiségét, az online és személyes vásárlás közötti megoszlást, valamint az alternatív vásárlási helyszíneket vizsgálta.
Az Indotek Group hagyományteremtő jelleggel felmérést indított azzal a céllal, hogy feltérképezze a plázalátogatási és vásárlási szokásokat. A 2021-es évre koncentráló, nem reprezentatív felmérésben közel 2200 fő, illetve az Indotek Group 16 plázája vett részt – olvasható az ingatlanpiaci társaság közleményében.
„A felmérés célja az volt, hogy a legkiterjedtebb plázaportfóliót üzemeltető és tulajdonló társaságként képet kapjunk azokról a plázalátogatási és vásárlási szokásokról, amelyek mentén még inkább a vásárlói igényekhez szabhatjuk bevásárlóközpontjainkat. A jövőben szeretnénk az összes hazai Indotek plázára kiterjeszteni a kutatást, és évente megismételni azt” – mondta el Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketing vezetője a felmérés kapcsán.
A 2021-es vásárlási szokásokra fókuszáló felmérés egyik fő megállapítása, hogy
a megkérdezettek több mint 74 százaléka tavaly a bolti vásárlást preferálta az online vásárlással szemben.
Életkor szerinti megoszlást tekintve a 45 év feletti korosztály 81 százalékban a bolti vásárlás mellett döntött, ugyanakkor a 25 év alattiak körében is magas aránnyal, több mint 69 százalékkal vezet a személyes jelenléttel történő vásárlás. Utóbbi adatból visszatükröződik a fiatalok online térben való vásárlásának gördülékenysége is.
A felmérés a plázákba járás gyakoriságára is kitér, amely alapján meghatározó többségben vannak azok, akik legalább hetente elmentek a plázába, a megkérdezettek 36 százaléka pedig havi szinten néhány alkalommal látogatott el a bevásárlóközpontba. Az eredmények alapján az látszik, hogy
a vásárlók a pandémia, illetve a bevezetett járványügyi intézkedések ellenére is szívesen jártak a plázákba.
A bevásárlóközpontban eltöltött időt vizsgálva az rajzolódott ki, hogy a 45 év felettiek alapvetően kevesebb ideig tartózkodnak a plázában, mint a fiatalok: előbbiek 55 százaléka egy óránál kevesebbet volt a bevásárlóközpontban, a 25 éven aluliaknál ez az arány 44 százalék volt. A fiatalabbak többsége (47 százaléka) 2-3 órát plázázott 2021-ben.
A kérdésekre adott válaszok alapján az eltöltött idő és a plázalátogatás gyakorisága közötti összefüggést is vizsgálta az Indotek Group: ebben az esetben szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a két változó között. Tehát az, hogy mennyi időt töltöttek el a megkérdezettek az adott bevásárlóközpontban, az annak a függvénye is volt, hogy milyen gyakran látogattak el oda. A kevés (1 óránál kevesebb) időt vásárlók csaknem 39 százaléka havi egy-két alkalommal, 31 százaléka pedig hetente egy-két alkalommal látogatta a plázákat, tehát aki kevés időt töltött a plázában az ritkábban is járt oda. A három óránál többet egy adott bevásárlóközpontban tartózkodók 30 százaléka szintén ritkán járt, de 23,7 százaléka gyakran, naponta ment, 24,7 százaléka pedig heti egyszer biztosan ellátogatott, így itt inkább a fenti ellentéte rajzolódik ki; azaz akik több időt töltöttek el a plázában, azok többet is mentek bevásárlóközpontba. Összességében tehát a megkérdezettek esetében némi átfedés mellett két csoport rajzolódik ki: akik sokat sokszor töltöttek időt plázában, illetve akik kevés időt töltöttek el és kevés alkalommal is mentek oda.
A kérdőív azt is vizsgálta, hogy a vásárláson túl más céllal is látogatják-e a plázákat a vásárlók, például étkezés céljából. Az eredmények alapján jól látható, hogy a fiatalabb korosztály több mint 60 százalékával előfordult már, hogy
nem vásárlás céljából, hanem például a plázákban található ételudvar miatt ment el a plázába.
A 45 év feletti korosztály esetében ez az arány alacsonyabb, a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten étkezés céljából kereste volna fel a plázát. Összesített adatok alapján a megkérdezetteknek közel 57 százalékánál előfordult már, hogy inkább étkezés céljából látogatott el a plázába.
„A felmérés eredménye rámutat arra a trendre, miszerint a plázák egyre inkább közösségi, találkozási ponttá válnak. Az ételudvarok népszerűsége növekvő tendenciát mutat, az egyéb nem tipikus vásárlással összefüggő szolgáltatások megléte pedig felértékelődik, ami arra sarkall minket, hogy a plázafelújítási programunk során ezeket a szempontokat helyezzük előtérbe, teret adva ezzel az egyéb élményalapú szolgáltatásoknak is” – kommentálta az eredményeket Pintyőke Marcell.
A felmérésben az Indotek Group arra is kereste a választ, hogy aki személyesen vásárol, de nem plázában, az hol tette azt. A válaszadók a bevásárlóudvarok, a butikok és divatházak, a hipermarketek, valamint a second hand üzletek közül választhattak. A megkérdezettek kicsivel több mint fele (56 százaléka) azt jelölte meg, hogy ha nem plázában vásárolnak, akkor a hipermarketeket választják alternatív vásárlási helyszínként. Utóbbi eredmények esetében fontos megjegyezni, hogy az aránymegoszlást minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az alternatív lehetőségek rendelkezésre állása az adott városban.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.