A TSPC tervei alapján a WHB és a Fejér-B.Á.L. által kivitelezett épület különleges megoldásai közé tartozik a finombeton, a süttői mészkő és az üveg felhasználása.
Piliscsabán július 30-án átadták az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Archivális Raktárának új épületét. A beruházást a Nemzeti Vagyonkezelő megrendelésére a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. és a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. konzorciuma kivitelezte, a TSPC Csoport és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tervei alapján.
A tartós megőrzési (azaz archiválási) kötelezettséggel érintett dokumentumok megfelelő tárolására, 100 éves időtartamra tervezett raktárban 10 ezer négyzetméter áll rendelkezésre. Az épületben az OSZK által bekért és őrzött kötelespéldányokat, folyóiratokat, mikrofilmeket és egyéb könyvtári dokumentumokat tárolják.
A TSPC Csoport által kiadott szakmai beszámoló szerint az épület tömegformálásával egy könyvet mintáz: a megformált könyv gerince fogja össze az épületet ellátó belső gépészeti-műszaki funkciókat.
A bejárati homlokzat domináns eleme a felnagyított falevél formájú perforált záróelem, amely utal az erdő-levél-fafeldolgozás-papír-könyv folyamatára, mutatja az organikus összetartozást a magányos épületet őrző erdővel, áttörtségével pedig az idő múlását, az anyagok és a papír öregedését sugallja.
Az épületben restaurátor- és kötészeti műhely, illetve digitalizációs központ is működik majd. A raktárban speciális rendszerek biztosítják a dokumentumok megőrzését, például zsilipes rendszer, tűzvédelmi rendszer és tartószerkezeti rendszer.
Az épület különleges és egyedi megoldásai közé tartozik a finombeton, a süttői mészkő és az üveg felhasználása, valamint a Makovecz Imre munkáira reflektáló, sötétbarnára vagy feketére nemesedő vörösréz. Egy másik különleges megoldás a ház biztonságához kapcsolódik:
"A TSPC tervezőcsapata az épületet különleges, kettős külső védelemmel látta el, így az őrzött állomány a külső burok sérülése esetén is biztonságban marad"
- írják az elemzésben. Ahogy azt korábban megírtuk, a TSPC már a tervezésnél is beszámolt róla, hogy a világon egyedülálló épület születik Piliscsabán.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter az átadó ünnepségen kiemelte: a közel 25 milliárd forintos kormányzati támogatásból épült raktár 81 ezer folyóméternyi polcon teszi lehetővé kultúrkincseink megőrzését a következő 50 évben. Úgy fogalmazott: tartozunk azzal nagy elődeinknek, hogy mindazt, ami nemzeti identitásunkat őrzi, megerősíti, "mindazt, ami minket magyarrá tesz", közgyűjteményeinkkel "erősítsük, bemutassuk, megemeljük".
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) elnöke arról beszélt: az átadott raktár nem csupán egy épület, megálmodói és kivitelezői tulajdonképpen egy időgépet hoztak létre, másképpen, egy "tudáshidat a múlt és jövő között". Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója a nemzeti könyvemlékezet nagytemplomának nevezte a raktárat, amely mostantól a Pilis csendjében őrzi az írott magyar kulturális örökséget.
Az épület kiemelt biztonsági fokozatú, védett, bekerített területen működik: 24 órás biztonsági őrzéssel működik majd, a belépéshez különleges engedély és indok szükséges. A digitalizáció munkafolyamatainak és adatainak szigorú előírásai miatt olyan adatközpont-biztonsági rendszert alakítottak ki, hogy az komolyabb áramkimaradás esetén is elérhető maradjon.
A kiemelt biztonságot az indokolja, hogy a raktárban pótolhatatlan muzeális dokumentumokat fognak tárolni, illetve különleges jogrend esetén az OSZK központi épületéből kimenekítendő dokumentumokat is itt helyezik el.
Az OSZK tájékoztatása szerint 2026 végéig költöztetik az épületbe az OSZK állományának úgynevezett vaspéldányait, amelyek a beérkezett köteles példányok közül az olvasótermi használatra nem, kizárólag megőrzésre átvett példányok. Itt valósulhat meg a nemzeti bibliotéka digitális objektumainak georedundáns módon történő hosszú távú megőrzése is, több mint 50 évnyi gyarapodási helyet biztosítva a nemzet emlékezete számára.
Újabb 2 millió köbméternyi föld megmozgatása a feladat; a korábbi tapasztalat sokat ér, de ez a munka egészen más paraméterekkel bír.
A közműépítések előkészítésében új dimenziókat nyitó talajradarról és az első BIM-es alapon megvalósuló hazai KEHOP-os vízminőség fejlesztési projektről is beszélgettünk Szabadics Rolanddal a Contech Építésügyi Konferencián, amelyhez a magyar cég számos értékes elemmel hozzájárult.