Ugrásra készen várják a SWIETELSKY Magyarország útépítői az új lehetőségeket

Az optimista szemlélet megnyilvánulásaként írta le Hegyi Zoltán a SWIETELSKY Magyarország Kft. székesfehérvári beruházását, amelynek köszönhetően a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági körülmények között avattak fel új aszfaltkeverő üzemet október 3-án.

Az ügyvezető igazgató a döntés stratégiai háttere mellett a cég útépítő üzletágának történetére és legfőbb értékeire is kitekintett a vele készített interjúban, ugyanakkor az egész útépítő szakmának fontos üzeneteket adott át.

 

A mobilitás és az újrahasznosítás is teljesül

A szóban forgó fejlesztésben a már meglévő telephelyén alakított ki egy új keverő üzemet a Magyarországon 1991 óta működő vállalat. Az ügyvezető a beruházással kapcsolatban elsődleges szempontként azt jelölte meg, hogy a keverőgép könnyen áttelepíthető legyen. Ennek megfelelően a fix, mobil, és a szemi mobil keverő közül az utóbbi mellett döntöttek.

 

 

„A mobil keverőüzem ugyan gyorsan áttelepíthető megfelelő infrastruktúra esetén, de csak korlátozott számú keveréktípus előállítására alkalmas. A szemi mobil viszont két-három hónap alatt áttelepíthető és nagy teljesítménnyel teljes szortimentet ki tud szolgálni.” – fejtette ki Hegyi Zoltán.

A keverőüzemet a legújabb technológiával látták el, így képes WMA aszfalt előállítására. „A gyártott aszfaltnak nem kell elérnie a 185 ^oC-t, akár 140 ^oC -on kiadható, amivel energiát lehet megtakarítani és kevesebb ártalmas gőz képződik, ami fontos szempont az aszfaltot bedolgozó munkatársak egészségvédelme érdekében.”

A másik kiemelkedő tulajdonsága az új üzemnek az újrahasznosításhoz kapcsolódik. „Az eszköz képes a mart aszfalt visszaadagolására a jelenlegi előírásoknak megfelelő mértékben, de műszakilag alkalmas akár 35-40 %-os recicling anyag felhasználására megfelelő előkészítés esetén.”

Kérdésre válaszolva a fehérvári beruházás döntési hátterét is elárulta. „A keverő első nagy feladata az M6 és M8 autópálya 30 km-es szakaszán a kopóréteg cseréjéhez szükséges 80 ezer tonna SMA előállítása. Ugyanakkor látjuk, hogy Magyarországon jelenleg nincsenek jelentős források új  útépítési beruházásokra. A fejlesztések folytatása előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Márpedig, ha akkor kezdünk el fejleszteni, amikor már szükség van rá, akkor már késő.”

 

 

Extrém mennyiségek az M1-esen: nyolc sáv és ötrétegnyi aszfalt

Hogy milyen trendekben bízhatnak, arra konkrétabb választ is adott. „Az MKIF Zrt. beruházásában az M1-es autópálya hamarosan induló szélesítése extrém aszfaltkapacitási igényeket generál, legyen bárki is a kivitelező. A projekt gazdaságos és jól ütemezhető kivitelezéséhez elengedhetetlen egy átgondolt aszfaltgyártási és szállítási logisztika kialakítása. Az M0-ás körgyűrűtől a 95-ös kilométerszelvényig a teljes aszfaltréteget visszabontják majd. A földmű egy új FZKA felső réteget kap, és az fölé a jelenlegi tervek szerint négy-öt rétegnyi aszfalt kerül, egy innovatív rugalmas pályaszerkezetet létrehozva. Mindez ráadásul összesen nyolc sávon valósul meg, hiszen a kétszer három sáv mellett lesz egy bármely forgalmi helyzetben aktiválható negyedik sáv.”  

 

A bizalom maximális a tulajdonosok részéről

Hozzátette, amennyiben munkalehetőséghez jutnak a szóban forgó projektben, vagy más nagy volumenű munkában, a fehérvári keverő áttelepítése műszakilag könnyen megoldható, ez igazán gazdasági döntéstől függ.

Mindezen stratégiai megfontoláshoz fontos hátteret adott, hogy a multinacionális cégcsoport tulajdonosai maximális bizalmat adnak a magyarországi ügyvezetőknek. „Azt mondták, hogy ha mi úgy ítéljük meg, hogy ez a fehérvári beruházás megtérül, akkor vágjunk bele. Természetesen a finanszírozást nekünk kell kitermelnünk, azaz nem kapjuk ajándékba.”

 

 

Félve, rettegve nem lehet céget vezetni!

A lépés hátterét összegezve úgy fogalmazott, hogy a gazdasági helyzettől függetlenül a cég a saját stratégiájára alapoz a döntéseinél. „Én úgy gondolom, hogy félve, rettegve nem lehet céget vezetni!” Ezt a szemléletet igyekszik az egész vállalat különböző területein képviselni.

„Új technológiák megismerése, bevezetése a gépek folyamatos karbantartása és megújítása elengedhetetlen nehéz piaci körülmények között is.  A külső megjelenés fontos pozitív üzenet a piacnak.”

Ugyanez az üzenet a saját kollegáiknak is döntő jelentőségű. „Látni kell azoknak a szakembereknek az arcát, akik egy új gépen dolgoznak. Többször tapasztaltam, hogy jó hatással van a munkamorálra és a teljesítményre egy-egy ilyen beruházás.”

 

A 4-es főút Vecsés elkerülő szakasza hozta el számukra az áttörést

Az ügyvezető igazgatót a SWIETELSKY Magyarország útépítő részlegének főbb mérföldköveiről is megkérdeztük, miután az októberi fehérvári átadón nagyon érdekes előadást tartott az elmúlt 33 évről. Elsőként a 4-es főút Vecsés elkerülő szakaszának megépítését emelte ki a 2000-es évek elejéről. „Ez jelentette számunkra az áttörést az útépítés terén, majd egy évre rá indult be az M6-os autópálya nagyszabású projektje. 2004 és 2006 között készült el „PPP” keretek közt az Érd- és Dunaújváros közötti szakasz. Ez a magyar útépítés történetében is különleges teljesítmény, miután mindössze 18 hónap alatt épült meg 60 kilométernyi autópálya a szükséges műtárgyaival, továbbá autópálya mérnökségi és rendőrségi komplexummal!”

Az M6-Duna Autópálya Koncessziós Zrt. megbízásában a kivitelezést a SWIETELSKY Magyarország Kft., a Bilfinger-Berger Kft. és a PORR Kft. végezte, elharmadolva a szakaszt. Hegyi Zoltán úgy fogalmazott, mindhárom cég számára minőségi ugrást hozott ennek a projektnek a kivitelezése. „Addig döntően csak kisebb helyi érdekeltségű projekteken dolgozott a SWIETELSKY Magyarország Kft., de ettől kezdve sikeresen pályázott az egy és kétszámjegyű utak fejlesztései, amelyeken eredményesen teljesített.”

 

 

A következő jelentősebb időszak 2010-tól indult. A SWIETELSKY Magyarország Kft. ekkor többek közt olyan nagy beruházásokban vett részt, mint az M43-as megépítése, az M4-es szolnoki szakasza (az ismert okok miatt elakadt, majd évekkel később befejezték – a szerk.), ugyanakkor jelen volt a 62-es főút Seregélyes elkerülő szakaszán, a 8-as főút Várpalota-Veszprém, 8-as főút Székesfehérvár nyugati elkerülő szakaszán.

Ezt követően a 21-es út négysávosításában konzorciumi tagként és generálkivitelezőként dolgozott 3 szakaszon is a vállalat, az M85 gyorsforgalmi út Fertőd-Endréd szakaszán; akárcsak az M44-esen (Kunszentmárton-Csabacsüd szakasz). Továbbá fontos szerepet töltött be a Kazincbarcika térségében megépült 260-as út kivitelezésében. „Ezekben az években összesen 155 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építésében vettünk részt konzorciumi felállásban, melyből 75 km saját kivitelezésben készült.”

 

Előfordult, hogy évi 550 ezer tonnás mennyiségre is felfutott a termelésük

A vezetőnek a többszámjegyű utakon végzett munkákról is pontos statisztikái vannak. „A Magyar Közút Zrt által keretszerződésekben kiírt 2-3-4-5 számjegyű útfelújítások során 2017 óta 160 projektben összesen 400 kilométeren végeztünk beavatkozásokat.”

Hozzátette, azokban az években, amelyekben felfutottak a különböző infrastrukturális beruházások, előfordult, hogy évi 550 ezer tonnás mennyiségre emelkedett fel az aszfalt-termelés. De a visszafogottabb években is 350-400 ezer tonna aszfaltot termelnek évente 8 telephelyen.

 

 

Hatékonynak bizonyult az előre látó kapacitástervezés

Fontos részlet, hogy a fenti munkák során mindenhol saját keverőteleppel dolgoztak. „Annyira tudatosan sikerült a keverőtelepeket elhelyezni, hogy mindössze egyetlen esetben kellett áttelepítenünk keverőgépet: Az M43-as útnál kifejezetten a projektterületre telepítettünk át egyet.”

A magyarországi lefedettséget Hegyi Zoltán irodájában egy térkép is láttatja, bemutatva a keverőtelepek hálózatát. „A Dél-Dunántúlt leszámítva minden régióban jelen vagyunk” – mutatott rá.

 

A minőségi öntött aszfalt gyártását is meg tudják oldani

Arra is kitért, hogy a teljes termelésnek nagyjából a felét értékesítik a piacon. Érdekesség, hogy a vásárlóik között viszonylag sok olyan kisvállalkozás van, amely méretéből adódóan alacsony költségekkel és alacsony árakkal dolgozik az útépítéseken, ugyanakkor az aszfaltot nem tudja megtermelni.

Hozzátette, abból is jelentős forgalmuk származik, hogy minőségi öntött aszfaltot csak náluk és néhány más nagy cégnél tudnak gyártani. „Ha például hídszigetelésnél az előírásoknak megfelelő minőségi öntött aszfaltra van szükség, akkor sok esetben hozzánk fordulnak, miután ez egy speciális technológiával készült termék.”

 

 

Nagyon megbecsülik az innovatív szakembereket

Kérdésre válaszolva azt is elmondta, mi kell ahhoz, hogy magas minőségű szolgáltatást tudjon nyújtani az útépítő részleg. „Az állandó szakmai fejlődés csak akkor működik, ha a kivitelező csapat mind a vezetők és mind a középvezetők elhivatottak és szeretik a szakmájukat.”

A másik alapfeltételként a megfelelő technológiai hátteret jelölte meg. „Fontos a folyamatok megtervezése, nyomon követése és a termékek vizsgálata akkreditált laborban. Mindezeken túl nagy előny, hogy vannak innovatív kollégáink, akik a HAPA és a MAÚT különböző munkacsoportjában szakértőként dolgoznak, így mi is részt veszünk az új útügyi előírások kidolgozásában. Ezeket a munkatársainkat nagyon megbecsüljük, mert az ő tudásuk és tapasztalatuk rendkívül fontos számunkra.”

Utóbbi kapcsolat jelentőségére is felhívja a figyelmet. „Mindig mondom, hogy a szabványosítási fejlesztéseket csak úgy lehet elérni, ha az iparból is ékezik visszacsatolás.”

 

A műszaki szempontokat sokszor felülírják az előírások

Arra is rákérdeztünk, hogy a piaci változások szempontjait mennyire lehet összehangolni a technológiai változások kihívásaival, a kapacitások fejlesztésénél melyik az erősebb érv? „Az erősebb érv egyértelműen a piac és a szabályozási környezet: kitalálhatunk bármit, ha nincs rá igény.”

Ezen a ponton egy olyan problémára hívta fel a figyelmet a közbeszerzésekben, ami több céget is érint. „Számos kiíráson kellene javítanunk, alapvetően két okból: az egyik, hogy jó legyen a termék, a másik pedig az, hogy gazdaságosabb legyen.” Hozzáteszi, sokszor előfordul, hogy adnak egy műszaki javaslatot a megrendelőnek, aki visszajelez, hogy ez a javaslat alapvetően jó, ám nem engedheti meg, mert a kiírásban más volt, és ha az nem teljesül, akkor szankciók jönnek. „Meglátásom szerint ez egy nagy gátja a magyar innovációnak.”

 

 

A németek már közel a körforgáshoz, nálunk még korlátba ütközik az újrahasznosítás

Hasonló problémát jelzett a mart aszfalt fenntarthatósági szempontból fontos újra hasznosításával kapcsolatban. „Minden keverőnket úgy alakítottuk ki, hogy tudjunk mart aszfaltot beadagolni. A tudásunk és az eszköztárunk is megvan hozzá.”

Hogy ebben hova lehetne fejlődni, azt is érzékeltette. „Németországban és Csehországban a kopórétegbe is többet lehet beépíteni a mart anyagból, mint nálunk. A németek pedig ki is maxolják ezt a rátát, mert így tudják elérni, hogy minden hetedik évben egy adott úton kicseréljék a kopóréteget. Így mindig csak kisebb összeget kell költeni a javításra, mert nem romlik le az út állaga úgy, mint nálunk. Ez már egész közel jár a manapság sokszor emlegetett építőipari fenntartható körforgáshoz.”

 

A magyar aszfaltiparban nagyobb innovációs kapacitás van

A fentiekhez hasonló akadályokba ütközik az újfajta aszfaltkeverékek vagy adalékszerek alkalmazása. „Ezeket nem lehet pusztán a műszaki szempontok optimalizálása szerint beépíteni, mert az útügyi előírások kötnek bennünket.”

Összegezve úgy fogalmazott, a magyar aszfaltiparban sokkal nagyobb innovációs kapacitás van, mint amennyi innováció jelenleg megvalósul. „Ott vagyunk többek közt a HAPA munkacsoportjaiban is, ott is ezeken a változtatásokon dolgozunk.”

 

 

Az MKIF szemlélete jó folyamatot indít el

Mindezen problémák ellenére a jövőbe tekintve bizakodó a szakember. „Nagyon jó hatással van az ágazatra, hogy a gyorsforgalmi utak beruházásának és üzemeltetésének egy része egy kézbe került. A koncesszor ugyanis tényleg úgy gondolkodik, mint egy gazda. A tervezési, kivitelezési és üzemeltetési feladatok egy érdekkörben kezelik. Ha hibát észlelnek valahol, nem csupán megszüntetik, hanem átgondolják, hogy mi az oka, és azt megszüntetve úgy javítják meg az utat, hogy csökkentsék a javítási és üzemeltetési költségeket.” Hozzátette, a szabványok a koncesszorokat is kötik, ezzel együtt a több ezer kilométernyi állomány kezelője nagyobb lobby erővel tud szerinte fellépni az előírások optimalizálásáért.

Összességében arra figyelmeztetett, hogy a szabványügyi stratégiában kiemelten fontos a piaci szereplők megkérdezése, döntésbe történő bevonása.

 

Ez a szerkezet közvetlen munkakapcsolatot ad az európai fejlődési trendekhez 

A SWIETELSKY Magyarország útépítői számára mind a technológiai fejlesztésben, mind a szükséges tudásbázis kiépítésében óriási segítséget jelent a multinacionális háttér. „Folyamatosan látjuk, hogy mit fejlesztenek, mennyit gyártanak a német, az osztrák és a cseh kollegáink. Emellett konkrét adatbázisaink is vannak, amelyekből kiderül, hogy melyik hónapban, melyik ország melyik keverője mennyit termelt.” Az adatokból az is látszik, hogy a SWIETELSKY globálisan évi 3,5 millió tonnára rúgó aszfalttermelésének mintegy 10 százalékát állítják elő a magyarországi keverőtelepeken.

A nemzetközi kapcsolatok hasznosításának egy konkrétabb eszköze is van: „Szoktunk tartani rendszeres konzultációkat a külföldi kollégáinkkal. Olyan szintű együttműködésben vagyunk, hogy egy-egy témában közös munkacsoportok is működnek. Jelenleg éppen egy innovációs témában dolgozunk együtt: a jövő megoldásának számító párhuzamos dobos aszfaltkeverésről egyeztetünk.” Hozzátette, ez az eszköz alapvetően szükséges ahhoz, hogy a mart aszfaltot nagy arányban újra tudják majd hasznosítani.

 

 

Immár 12 ezer dolgozónál és 3,5 millió eurós forgalomnál tartanak

A nemzetközi együttműködés háttereként egy folyamatról is beszámolt: „A cégcsoport az utóbbi években folyamatosan nőtt, immár 12 ezer dolgozónk, és évi 3,5 milliárd eurós forgalmunk van. Ezt a növekedést lekövetve komoly strukturális átalakulás zajlik immár másfél éve annak érdekében, hogy az egyes területeken, országokban megszerzett tudást közkinccsé tegyük a cégcsoportban.”

 

A német módszerrel jóval több út épülhetne ugyanannyi forrásból!

Az útépítő ágazat országos helyzetére is kitekintve elmondta, hasznos lenne átvenni a németeknél, osztrákoknál működő példát: ott ugyanis általános szokás, hogy több vállalat közösen határozza meg az aszfaltkeverő kapacitások elosztását. „Jelenleg Magyarországon összességében 3,5-szer nagyobb keverőkapacitás áll rendelkezésre, mint amennyire szükség van: ez szerintem egy luxus! A keverőtelepeknek ugyanis komoly fenntartási költségeik vannak akkor is, ha nem üzemelnek.”

Úgy fogalmazott, a nálunk hiányzó együttműködésre külföldön nagyon jó modellek vannak. „Adott régióban a kapacitások legkedvezőbb kihasználtsága érdekében például több cég konzorciumban működteti, úgynevezett „közösségi keverőként” kezelve a telephelyet. Jelenleg a hazánkban működő mintegy száz keverőnek a felét ki lehetne iktatni ezzel a módszerrel, és minden aszfalt gyártó vállalkozásnak jobb lenne az eredményessége. Ugyanakkor nemzetgazdaságilag is megérné, mert szerintem olcsóbb lenne az aszfalt keverési költsége, összességében több utat tudnánk építeni ugyanannyi forrásból.”

 

A leépítések helyett a jövőn gondolkodnak

Az interjú zárásaként úgy fogalmazott, a SWIETELSKY Magyarország készen áll a változásokra, és jóval több útépítő kapacitása van annál, amennyit a jelenlegi piaci környezetben használni tud. „Határozott célom, hogy mind a humán, mind a gépi állományt olyan állapotba hozzam, illetve tartsam meg, hogy bármikor képesek legyünk az ugrásra, ha megnyílik a lehetőség. Miközben más iparágakban a létszámcsökkentéseket látjuk, a SWIETELSKY Magyarország útépítő csapatában a leépítések helyett a jövőről gondolkodunk!”