Káros az uniformizálódás

Mint Lynch kifejtette: a klasszikus épületeken hierarchikusak a megnyitások, amit ma nem láthatunk az épületeinken. Jó példa erre, hogy egy mai irodaházban a vezetőknek szánt bejárat ugyanolyan, mint az alkalmazottaké, csak a tábla más. Úgy is mondhatnánk, a kortárs és a klasszikus építészet közötti legfontosabb különbség, hogy a klasszikus vertikális, a modern pedig horizontális hangsúlyú. Lynch szerint ezzel összefüggő probléma, hogy az ember bárhová megy, ugyanolyan építészettel találkozik, holott mindenhol voltak tradíciók. Az uniformizálódás és a hierarchia nélküli terek pedig nem csak az egyéni karakter elvesztését jelentik, de a szépség erodálódásával is járnak.

Szilárd alapokra kell helyeznünk az építészek tudását

A szépség persze relatív, mégis az építészet alapja - fejtette ki. Amikor valaki szépséget keres egy épületben, az szinte biztosan a díszítő motívumokra és a nagyvonalúságra koncentrál, amiben sokkal erősebb volt a klasszikus építészet a mainál. A klasszikus építészet a lélekhez szól, nem csak a díszítésében, de a térszervezésében is. Túlélő építészet ez, hiszen a régiek hosszútávra tervezték a házakat és otthonnak szánták azokat; míg ma már nem tervezünk évszázadokra. A klasszikus építészet a felhalmozott tudás és bölcsesség érvényre juttatása által elhelyezi a szemlélőt a történelemben, mert generációk tudását hordozza.

Sikeres építészetet időtálló házzal lehet elérni.

A legtöbb építész nem alkot soha mesterművet, nekik tehát az elméleti alapokat kell jól megtalálniuk. Ma, amikor az avantgárd lett a mainstream, a klasszikus vált avantgárddá. A modern építészet – Lynch a kortárs építészetet is modernistának ítéli, mert hasonló normák alakítják, mint a száz évvel ezelőttit – a jövőben akarja elhelyezni a szemlélőjét, ami lehetetlen küldetés. Ennek ellenére hiba volna olyan házakat tervezni, mint a 19. században, hiszen más emberek vagyunk, más igényekkel. Mi hát a megoldás?

Fenntartható klasszikus?

Az építész elismerte, ma nagy szabadságot ad a technológia, az építészek szabadon kísérletezhetnek. Emellett nem szabad elfelejteni az évszázados eredményeket – de persze nem lehet jó irány politikai síkra terelni az építészetet. Ma is hosszútávon kellene gondolkodnunk a házakról: ellenálló és fenntartható épületeket kall alkotni annak tudomásul vételével, hogy a mai kényelmi dolgok abszolút feleslegesek lehetnek akár 30 év múlva, ezért nem szabad ezekre helyezni a hangsúlyt.

A klasszikus épület annyiban fenntarthatóbb, hogy sokáig megmarad szemben a mai, egy-két generációra szánt házakkal; de persze

a leginkább fenntartható nem építeni.

Ha megőrzünk épületeket, általa fenntartunk gondolkodásmódot és kultúrát is, hiszen a tereink meghatározzák a gondolatainkat. Térélményeink és álmaink kapcsolatban vannak egymással. Mint az építész kiemelte: hiba olyat építeni, mint régen, de tanulni kell a régiektől és át kell venni jó gyakorlatokat, amelyek közül talán a legelső, hogy egy jó épület táblák nélkül is elmondja, merre kell mennünk a falai között.

Az eseményen résztvevő hallgatók betekintést nyerhettek az EBH INVEST kivitelezésével megújuló fővárosi Krausz Palota rekonstrukciós munkálataiba.

Ahogy korábban már beszámoltunk róla, az 1885-ben épült Andrássy úti palota felújítása során a vállalat „shell and core” típusú kivitelezés keretein belül, az épület teljes gépészeti és villamos rendszereinek kialakítását, valamint a közös használatú terek kiépítését végzi. (A shell and core generálkivitelezés alapozást, szerkezetépítést, a homlokzat és a tető kiépítését, a fő gépészeti és villamossági gerincrendszerek, illetve a fő berendezések telepítését foglalja magába a bérleményi végpontok kiépítése nélkül.− a Szerk.).

Az épületben a látogatás ideje alatt bontási munkálatok zajlottak, ami kifejezetten a tanmenethez illeszkedett: a projektlátogatást felügyelő oktató előadásán éppen a bontási folyamatokról tanultak a hallgatók.

A projektlátogatás résztvevőinek lehetősége nyílt diák és gyakornoki pozíciók után érdeklődni

Az EBH INVEST és az Óbudai Egyetem közötti együttműködés több évre nyúlik vissza. A vállalat rendszeresen ellátogat az egyetem állásbörzéire, több alkalommal támogatta az Ybl gólyatábort, sőt a 2021-es évben megrendezett tábor egyik fő szponzora volt.

A cégnél több kolléga jelenleg is egyetemi tanulmányokat folytat az Ybl Miklós Építéstudományi Karon.

„Hasznos, hogy az elméletet a gyakorlatba ültethetjük, és munka közben összefüggéseiben látjuk az egyes tantárgyak tudásanyagát”

– Ö. Andor, az EBH INVEST munkatársa, Ybl-ös hallgató.

A vállalat tájékoztatása szerint a kezdeményezés kifejezetten sikeres volt. Már az első esemény során pozitív visszajelzések érkeztek a résztvevőktől, továbbá sokan érdeklődtek diák és teljes állású álláslehetőségek iránt. Az EBH INVEST nyitott pozícióiról részletes információkat hallhattak a projektlátogatáson részt vevő HR-es kollégától.

A cég menedzsmentje hozzátette: a projektlátogatás keretein belül érkezett jelentkezőkből két diák azóta is nálunk dolgozik, illetve általuk ajánlott további két hallgatóval folynak az egyeztetések nyitott pozícióink kapcsán.

Az EBH INVEST a tervek szerint évente legalább 3 alkalommal szervezne hasonló eseményt. Elmondták: amennyiben a koronavírus-járványra való tekintettel nincs lehetőség személyes látogatásra, úgy online túravezetés megtartását is szorgalmazni fogják.

A MerkMan és a MerkMondó nem csak a Merkbaunak hozott fejlődést

A Merkbaunál 2015 óta tevékenykedő Knáb Anita már évekkel ezelőtt felfigyelt a magyar cég által kifejlesztett Blue Colibri rendszerre a különböző HR-konferenciákon. „Ugyanakkor még korainak éreztem volna a bevezetését a Merkbau akkori fejlődési fázisában” – árulta el a vezető, aki az eszköz bevezetését végül 2019 végén tette be a következő éves HR-tervbe, amire a cégvezetés rá is bólintott.

Bár több szolgáltató termékét is tesztelték, végül a Blue Colibri mellett döntöttek, ez alapján 2020 áprilisában indult el a vállalat új belső kommunikációja: a MerkMan logóval kiegészített platform a MerkMondó nevet kapta.

Knáb Anita szavaiból az is kiderült, hogy a magyar építőiparban egyelőre nem jellemző a belső kommunikáció ilyen szintű digitalizálása: „Az ágazatban mi voltunk az első olyan cég, amelyik a Blue Colibrit bevezette, azóta ugyanakkor már mások is megtették ezt.”

A Merkbaut 2016 óta erősítő Torma Szabolcs hozzátette, a 10-15 földrajzi ponton működő Merkbau cégcsoport lefedése Blue Colibrinak is nagy kihívás volt. „Mivel a Merkbau volt az első építőipari partnerük, a kapcsolat mindkét vállalatnak kölcsönös fejlődést hozott.”

Verejtékes út, komoly eredményekkel

A két vezető azt sem titkolta el, hogy a számos hozadékot adó digitális platform bevezetése komoly erőfeszítésekkel járt. „A 2020-as elindulásnál a korábbi hírlevél megszűnt, és az olvasóit automatikusan áthívtuk a MerkMondó felületre. Ezzel azonban még csak a szellemi dolgozóink lettek aktív felhasználók” – emlékezett vissza Knáb Anita. „A fizikai dolgozók elérése ugyanakkor továbbra is nagy kihívás maradt. Még ma sem százszázalékos a lefedettségünk, viszont két év alatt eljutottunk oda, hogy a fizikai dolgozók 72 százaléka felhasználóvá vált, míg a szellemieknél 100 százalékos a lefedettség. A teljes cégcsoport lefedettsége 85 százalékos.”

A feliratkozást többek közt nyereményjátékokkal is ösztönözték, de a döntő áttörést az hozta, hogy egy idő után már csak ezen a felületen lehetett elérni a juttatásokhoz szükséges dokumentumokat. „Ez egy verejtékes út, és a számok még hagyhatnak bennünk hiányérzetet,

de ha azt nézzük, hogy két éve a lefedettség a fizikai dolgozóknál még nulla százalékos volt, a szoftver óriási eredményeket hozott.”

Torma Szabolcs kiegészítette, a folyamatot gyorsítja, hogy az élet más területein is felgyorsult a digitalizáció: „Elég csak arra gondolni, hogy ma már egyre többen vesznek telefonról buszjegyet.” E tényező miatt szerinte éveken belül százszázalékos lesz a lefedettség a MerkMondónál.

A munkavállalói jólét is lökést kapott a MerkMondó által

Miközben van számos marketingeleme is, a Merkbau digitális platformja leginkább a HR-hez köthető, miután a cég hivatalos belső kommunikációja itt zajlik. „Többek közt a szervezeti változások, belépők-kilépők bemutatása is itt történik meg. Ezen kívül bármilyen infó a juttatásainkról, rendezvényekről és egyéb vállalati hírek is itt érkeznek meg” – jelezte Torma Szabolcs.

Fontos visszajelzésnek számít a HR és a marketing számára, hogy a MerkMondóba felkerülő híreknek az olvasottságát is látják. „Az látszik, hogy a korábbi hírlevélben is közölt alapinfóknak – például egy új kolléga érkezése, egy szervezeti változás vagy egy juttatás híre – kiemelkedő az olvasottságuk” – árulta el Knáb Anita.

Ugyanakkor a MerkMondó lehetővé tette, hogy nagyobb teret tudnak adni az olyan kiegészítő témáknak, mint például a sport, egészséges táplálkozás, egészségügy. „Nem véletlen, hogy a tavalyi kiemelt CSR-témánk a well-being, azaz a munkavállalói jólét volt, és eköré számos ismeretterjesztő cikket írt és eseményt szervezett a CSR-csapat. A MerkMondó felület ennek is teret adott a COVID alatt, amikor a személyes programok száma megcsappant.” Knáb Anita hozzátette, ezen hírek elolvasása fakultatív, de a lehetőség mindenki számára adott, hogy tájékozódjon és részt vegyen ezen eseményeken. „Fontos, hogy immáron tudjuk mérni, hogy egy-egy ilyen hír mennyire érdekli a kollégákat.”

Az e-learning mellett a receptcsere is itt szerveződik

Mára a belső digitális platform túlmutat a belső kommunikáción, ugyanis többek közt egy e-learning felületet is beépítettek  a MerkMondóba. „Ennek köszönhetően ide tereljük át a cégbemutató videókat, a munkavédelmi oktatást és minden egyéb oktatási anyagot, amit egy új belépő azonnal meg tud nézni és infókat gyűjteni” – mondta el Knáb Anita.

Emellett immár közösségi felületként is szolgál a Merkmondó, hiszen a Facebook-csoportok mintájára a kollégák a közösségek funkcióval tematikus csoportokat tudnak létrehozni benne: „Többek közt a receptcsere, a bowling vagy az adok-veszek témakörben is zajlik eszmecsere” – jelezte Torma Szabolcs.

A marketingvezető a fenti eredményeknek azt a hozadékát emelte ki, hogy a munkahelyi kommunikáció immár több irányúvá vált. „Nem csak mi kommunikálunk a dolgozók felé, hanem ők is egymással.”

Torma Szabolcs arra is kitért, hogy szintén a személyes kapcsolatépítést segítve tavaly egy sorozat futott le a MerkMondón arról, hogy kinek milyen hobbija van a munka mellett.

„Hihetetlen érdekességek derültek ki, van olyan kollégánk például, aki szabadidejében focibíró, műkörmös tevékenységet folytat, de olyan kolléga is van, aki a tánc szeretetéről vagy a túrázásról írt egy cikket.”

Már nem kell táblázatokat böngészni a szűrőakciókhoz és a szülinapokhoz

Szintén fontos funkció a Merkmondó csetfelülete, amely által többek közt az email címmel nem rendelkező fizikai dolgozók is tudnak írni üzenetet például a munkaügyes vagy a HR-es kollégáiknak, kérve mondjuk egy hivatalos papírt.

További számos menüpontja van a rendszernek, amelyek közül a foglalások menüpontját emelte ki Knáb Anita: „Ennek segítségével tavaly a well-being jegyében nagyon sok szűrőprogramot szerveztünk. Korábban ezeket excel táblákkal intéztük, ami sokkal körülményesebb volt.” Szavaiból kiderült, hogy ezzel együtt még mindig rengeteg kihasználatlan menüpontja van a Blue Colibri programjának.

Egy további segítséget abban is ad a rendszer, hogy a Merkbaunál hagyományosnak számító születésnapi köszöntéseket immár nem egy excel tábla alapján kell menedzselnie az illetékes kolléganőnek, ehelyett a MerkMondó automatikusan küldi a köszöntést. „Ugyanígy segíti a jubiláló kollégák megünneplését: minden évben a forduló napján egy felugró ablakban kap gratulációt az érintett munkatársunk” – mondja el Knáb Anita.  

Számos szempontot érvényesítő finomhangolás zajlik

Knáb Anita rámutatott, a rendszer finomhangolása még mindig tart. „Még mindig tanuljuk, hogy milyen időközönként írjunk, és hogyan szegmentáljuk a tartalmakat a megfelelő célcsoportnak.” A hírek olvasottságáról havonta-kéthavonta jelentéseket kapnak, hogy a cégcsoport különböző területein mekkora a felhasználók aránya. „Ha látjuk, hogy valahol alacsonyabb a felhasználás, akkor azt jelezzük az érintett vezetőnek, illetve folyamatosan igyekszünk reagálni különféle akciókkal."

A MerkMondó a kommunikáció gyorsaságát is fejlesztette. „Korábban heti egy hírlevelünk volt, most ahogy felmerül, kiküldjük a témát, a dolgozók pedig azonnal kapják róla a telefonjukra az értesítést”

– emelte ki Knáb Anita. Ugyanakkor arra is figyelnek, hogy a hírek egyenletes mennyiségben érkezzenek a dolgozók által látható felületre. „Ami fontos és sürgős, az természetesen azonnal kimegy, a kevésbé fontos hírekkel, mondjuk egy kupakgyűjtési akcióval, viszont lehet sakkozni, hogy ne érkezzen egyszerre túl sok hír” – fejtette ki Torma Szabolcs.

A szelektált híráramlás alapja is megteremtődött

Mindketten hangsúlyozzák, amikor korábban egyetlen, mindenki által megkapott hírlevélben volt beömlesztve az összes téma, akkor sok esetben túl sok információ ért egy-egy embert. „Az eladó Opel Astráról például olyanok értesültek, akiket nem feltétlenül érdekelt” – mutatott be egy példát Torma Szabolcs.

Azóta viszont a Blue Colibri megteremtette a lehetőséget a szűrésre. „Ma már az Opel Astra híre az adok-veszek csoportba kerül, amit bárki bármikor megnézhet, ha érdekli.” Hasonló példa, hogy a dolgozók gyerekei közt versenyt hirdettek a leglátványosabb farsangi jelmezekre, amit csak a gyerekes kollégáknak küldtek ki. „A végeredmény képeit ugyanakkor már mindenki megkapta” – tette hozzá Knáb Anita.  

Semmivel sem bonyolultabb, mint egy Facebook

Ahogy az fentebb is kiderült, a Merkmondót szolgáltató Blue Colibri nyitott a folyamatos megújulásra, így kiváló partnere a szintén innovatív gondolkodású Merkbaunak. „Előfordult már, hogy egy megfogalmazott igény szerint fejlesztett a szolgáltató, ilyen volt például a Cafetériát nyilatkoztató modul. De hasonló lépésnek számít a teljesítményértékelő eszköz.” Knáb Anita aláhúzta, amióta leszerződtek a vállalattal, azóta mintegy tíz új elem jelent meg a szoftverben.

Mára az eszköz annyira fontos része a vállalat mindennapjainak, hogy az új belépők az első napjukon megkapják az elérését és hozzá egy játékos formájú használati útmutatót. Ezzel együtt Torma Szabolcs elárulta, a mai napig előfordul, hogy felvetődnek javaslatok a papíralapú cégújság létrehozására. „Ez azonban teljes mértékben szembe menne a vállalat alapelveivel: a teljes digitalizációval, innovációval és a környezetvédelemmel.” Knáb Anita a rendszer egyszerűségét is érvként emelte ki: „Semmivel sem bonyolultabb, mint egy Facebook használata, és ugyanúgy letölthető a telefonra.”

A kétéves évfordulóját április 1-én betöltő MerkMondó a jelentőségét zárásként így összegezte a HR-vezető

„Sokkal több embert érünk el, mint korábban, sokkal strukturáltabb és célzottabb a kommunikáció. Kinyílt általa a világ, számos témában tudunk üzeneteket küldeni, és ugyanezt meg tudják tenni a munkatársaink is.”

A Twist három galériában a kortárs művészetnek ad otthont. A szoborkert által használt teret a folyó kettéválasztja, ezért döntöttek úgy, hogy a két felet magával a múzeummal kötik össze. Az épület csavart kialakítása lehetővé teszi, hogy különböző magasságú folyópartokon nyugodjon.

Belépő a norvég piacra

„A Kistefos Múzeum volt a belépőnk a norvég piacra, amely nagy potenciállal rendelkezik” - mondta Ballay Zsolt, a magyar alapítású bim.GROUP cégvezetője. Hozzátette: a skandináv dizájn nem véletlenül világhírű, az innováció és a fenntarthatóság a legfontosabb értékek a cég számára is. „Úgy gondoljuk, hogy ezek az értékek különösen fontosak Norvégiában is. Szívesen használjuk a szakértelmünket, együttműködünk a helyi tervezőstúdiókkal, és erősítjük jelenlétünket az országban.”

Miután a tervezővállalat sikeres projektek hosszú sorát tudhatja magáénak Magyarországon és külföldön, most a norvég piacon olyan cégekkel kíván versenyezni, mint a Norconsult, a Bollinger-Grohmann, a Sweco és a Ramboll.

Több mint 30 év, mintegy 3000 projekt

A bim.GROUP több mint 30 év alatt mintegy 3000 projektben dolgozhatott, köztük a magyar fővárosban, Budapesten és számos európai helyszínen is, nagyszabású beruházásokon.

„Szívesen használnánk szakértelmünket és innovatív megoldásainkat, együttműködnénk a helyi tervezőstúdiókkal, és erősítenénk jelenlétünket Norvégiában”

- mutatott rá Ballay Zsolt, majd hozzátette: „Teljes körű tervezési szolgáltatással állunk ügyfeleink rendelkezésére a legújabb és leginnovatívabb megoldásokat alkalmazva, a tervezési folyamatokat költségellenőrzés alatt tartva, megtaláljuk a legjobb ár-érték arányú megoldást az egyéni igényeknek megfelelően.”

A mérnöki precizitás a művészi tehetséggel ötvözve

Kifejtette még: több mint 100 fős csapatuk feladata, hogy az építészeti tervezés főbb területein a funkcionalitás és az esztétika ötvözetét hozza létre, figyelmet fordítva a fenntarthatóságra, a hatékony működésre és az értékre. „Épületeket, acél- és vasbetonszerkezeteket, ipari homlokzatokat, épületek komplex elektromos és műszaki infrastruktúráját tervezzük, amelyek később monumentális stadionokban, ipari komplexumokban, lakó- és irodaházakban, sport- és szabadidőközpontokban nyilvánulnak meg.”

„

• gyártóüzem,
• raktárüzem
• és oktatási központ.

Elméleti és gyakorlati képzést is biztosít majd a központ

A fejlesztés 2023-ban megvalósuló első ütemében egy Magyarországon egyedülálló képzési központ épül, melynek célja a szakemberek gyakorlati továbbképzése, valamint a pályamódosítók átképzése. A Mapei Kft. tervei szerint, az oktatási központban mind elméleti, mind gyakorlati képzést kapnak a szakemberek, ezzel enyhítve az építőipari a szakemberhiány mértékét.

A második ütem keretében épül meg az új raktár és gyártóüzem, ahol a tervek szerint 2025 végén állhat üzembe a fugagyártás, egy új termékvonal bevezetéséhez a vakolat gyártó üzem, valamint egy poralapú gyártógépsor. A létesítendő gépsorok zárt rendszerűek és a termékek csomagolásáig teljesen automaták, melyek megfelelnek a legszigorúbb környezetvédelmi és egészségvédelmi előírásoknak.

A korábban kibővített kapacitás sem volt elegendő

A fejlesztést a jelenlegi gyártó- és raktárkapacitás kinövése indokolta. A vállalat 2015-ben hajtott végre hasonló nagyságrendű fejlesztéseket, gyártó és raktárkapacitásának bővítésével. Majd 2020 év végére a termelés meghaladta a 100 000 tonnát, és a 15 000 négyzetméteres raktárterület is elérte maximum kapacitását.

A fejlesztés további indoka, hogy a tervezett új gyárban készülő termékeket jelenleg Olaszországból és Lengyelországból importálja a vállalat, és így kerülnek tovább a hazai fogyasztókhoz. Amennyiben ezen építőanyagok gyártása Magyarországon történik, jelentősen csökken az ellátási útvonal.

A beruházást a 81/2022. (III. 4.) Kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította. „A kiemelt beruházásnak köszönhetően gyorsabb és egyszerűbb a sóskúti üzemünk bővítésével járó ügyintézés, ami jelentős mértékben megkönnyíti azoknak a hatósági eljárásoknak a menetét, ami a beruházás időben történő megvalósítását lehetővé teheti. Ez hatalmas könnyebbséget jelent” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A létesítmény generálkivitelezője a SWIETELSKY Magyarország Kft. volt, a terveket a Vadász és Társai Építőművész Kft. készítette el. Tányéros Krisztián projektvezető, Papp Zsuzsanna munkahelyi mérnök és Medgyesy Bálint generál projektvezető nyújtott lapunk számára információt a nem mindennapi feladatokról.

A mellvédek felső része parapetfalként funkcionált

Az épület szélét - a megszokott, egyenes vonalvezetéstől eltérő módon - íves, hullámos geometriával tervezték meg. Az építész a hotel íves szélére egy - a födém síkjából lelógó és a födém alá szintén ívesen beforduló - mellvédet álmodott meg.  A mellvédek hőhídmegszakító Schöck elemekkel kapcsolódnak a födémhez. Alsó részük tehát a födémsík alá lógott le, felső részük pedig parapetfalként funkcionált.

A parapetek külön ütemben készültek a födémektől. A szerkezet kivitelezésekor először gerenda fenékzsaluzat készült, hogy a későbbiekben a födémzsaluzat és mellvédzsaluzat bontása egymástól függetlenül végezhető legyen.  A gerenda lelógó, födém alatti része befordult a födém alá.

Az összetett geometria miatt az alaprajzi elrendezésen is változtatni kellett, mert a 3D-s modellezés sem tudott minden kritikus összemetsződést feltárni.

Itt a zsaluzatban kiegészítő zsaluzatot helyeztek el Hungarocell hőszigetelő anyagból. A fenékzsaluzat és a födém alatt készített zsaluzat kivitelezése után, a belső zsaluzatra és a födém alá beszorítva helyezték el a - darabonként legyártott és számozott - Hungarocell elemeket.

Ezt habzsalunak hívták a szakemberek, melyet egy köbméteres tömbökből, elemenként egyedi sablon alapján, izzószálas vágási technológiával szabtak ki az Ornamentika Épületszobrász Kft. munkatársai.

Így jött létre a végleges zsaluzat a belső oldalon. Kizsaluzáskor pedig egyszerűen kikaparták a habzsalut.

Az épületszobrászati feladaton kívül több más technikai problémát is kezelni kellett. Ezek közül kiemelkedik a szerkezet bevasalása.

„Teoretikusan két sor hálóval kellett volna ezt elvégezni. De ez a betontakarások és a kétszer görbült forma miatt reménytelennek bizonyult. A kétsoros vasalásra elsősorban a repedéstágasság miatt lett volna szükség. Mivel statikailag az egysoros vasalás is megtartotta a szerkezetet, ezért ezt választottuk, kiegészítve az AVERS-től vásárolt Concrix ES bikomponensű makrószállal, 3 kg/m3 adagolásban. Ezzel kicsit vékonyabb, így könnyebb szerkezetet értünk el” – ismertették a szakemberek.

A forma miatt kizárólag öntömörödő beton jöhetett szóba (EasyCreet). Kizsaluzást követően az MC Bauchemie anyagával homogenizálták a felület megjelenését.

Sima felület helyett lenyomati kép került a felületekre

A mellvéd további zsaluzata a PERI cégtől bérelt Rundflex íves zsaluzattal készült, amelyet egyedi méret alapján, kimondottan az épület geometriájához készített el a cég. A tervező a felületeket látszóbetonból tervezte, ám ezek nem sima felületűek, hanem az általa kiválasztott lenyomati képpel rendelkeznek.

„Ezt egy két centiméter vastagságú gumilemezzel értük el, melyet a kontra oldali zsaluzat héjára helyeztünk el a zsalutábla elhelyezése előtt. Ehhez a NOEplast térbeton matricája KAIRO típusát használtuk. Közvetlenül Németországból szállítottuk be a zsalumatricákat, összesen majdnem egy tonnát. A zsalumatricákkal úgy kalkuláltunk, hogy legalább kétszer használunk majd egy-egy matrica elemet.”

Az alsó, kétszer görbült felületek külső oldali zsaluját a már említett habzsaluból szintén el kellett készíteni, s csak ezután indulhatott a függőleges, de hullámzó felületű, íves zsalutáblák beállítása. E mellvédeket látszóbeton minőségű, öntömörödő, műanyag szálerősítésű adalékanyaggal ellátott betonból betonozták (C40/50-XC4-XD1-XF1-16-F4 Powerflow 5670 folyósító adalékkal). Erre a felületek homogenizálása és a zsugorodási repedések minimalizálása miatt volt szükség. A lenyomati képeket és munkahézagokat előre megtervezték az építészek, éppúgy, mint a zsalutáblák összekötése után kialakult ankerlyukak lejavítását. Kellő szilárdság elérése után a teljes felületet impregnálták. A rendkívül strukturált felületen hamar jelentkezhetett volna koszolódás és mohásodás, ezt kellett megelőzni.

A zsalumatricákat sík felületű, előregyártott szerkezetek esetében akár 80-100 alkalommal is fel lehet használni. A helyszíni monolit szerkezetnél, mely egyedi íves kialakítású – és értelemszerűen nem vízszintesen, hanem függőlegesen került bebetonozásra – ez a szám a töredékére zsugorodott.

Elismerések

Az épületet meghívták és bemutatott anyagként szerepelt az Építészeti Nemzeti Szalon épületei között a Műcsarnokban. Megnyerte a Beton Építészeti Díjat 2019-ben, valamint az Év Háza Középület Különdíját is elhozta 2019-ben. Majd az Építőipari Nívódíjat is magkapta 2020-ban.

Számos szakmai építészeti sajtóorgánum számolt be és méltatta az épületet, melynek leginkább a fent ismertetett technikai kihívásokat magában hordozó, egyedi, különlegesen hullámzó, s látszóbetonból készült vasbeton homlokzat volt a kiváltója.

Az Indotek Group a jövőben is intenzíven támogatni kívánja a portfóliójába tartozó ingatlanok fenntarthatóbbá és korszerűbbé tételét: jelenleg 25 korszerűsítési és fejlesztési projekt van előkészítés alatt.

Korszerű épületgépészettel és világítással tesznek a környezetért

Az Indotek Group a korábbi évek jelentős korszerűsítési és fejlesztési programjaihoz hasonlóan 2020-2021-ben is tovább folytatta a portfóliójába tartozó ingatlanok energiahatékonyságát növelő beruházásait. A cégcsoport a 20-25 éves múltra visszatekintő bevásárlóközpontok és irodaépületek külső-belső felújítása során

elsősorban épületgépészeti és világítástechnikai átalakításokat, illetve a belső komfortszint fenntartásához szükséges energiafelhasználás csökkentését célzó fejlesztéseket végzett.

Több épületben a kazánok és hőközpontok cseréjére, a lámpatestek LED technológiájú leváltására is sor került.

A mintegy félmilliárd forint összértékű energiahatékonysági projektek nagyságrendileg évente körülbelül 220 ezer köbméter földgáz és 673 megawattóra villamos energia megtakarítását teszik lehetővé. Ezen mennyiségek 80-100 átlagos magyar háztartás teljes éves gázfogyasztásának, illetve 300 család éves villamosenergia-felhasználásának felelnek meg.

A fejlesztések a Föld légkörét évi 600 tonna szén-dioxid kibocsátásától mentesítik, amely egy 24 ezer fát számláló erdő éves szén-dioxid semlegesítésének felel meg.

Folytatódnak az energiahatékonysági projektek

Az energiahatékonysági beruházások az Indotek Group több, az ingatlan és retail portfóliójába tartozó épületét, így többek között a Duna, Csepel, Nyír és Sopron Plázát, illetve az Infopark A és E épületét, a Váci út 144. alatt található irodaházat, az IBS és a Kocka Irodaház épületét is érintették.  A cégcsoport a jövőben is folytatja energiahatékonysági projektjeit, ezzel is hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez és az ESG szempontok érvényesítéséhez az ingatlanpiac területén.

„Az elmúlt két évben cégcsoportunk jelentősen csökkentette az ökológiai lábnyomát. Ezt remekül példázza, hogy az évi, közel 600 tonna szén-dioxid kibocsátás-csökkentés körülbelül 24 ezer fa elültetésével ér fel, hiszen egy átlagos korú és állapotú fa nagyjából 25 kilogramm szén-dioxidot von ki, illetve köt meg egy év alatt. Az Indotek Group egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy tevékenysége során érvényesíteni tudja a különböző fenntarthatósági szempontokat, így ezt a szemléletet a felújítási programjaink, valamint üzemeltetési tevékenységünk során is markánsan megjelenítjük” – tette hozzá Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketingvezetője.

A beruházás az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Kötivizig konzorciumában, a Duna Csoporthoz tartozó Magyar Vakond Kft. kivitelezésével készült el. A projekt érintette Szolnokot, Zagyvarékast, Tiszakécskét, Szászbereket, Jászberényt.

A projekt során a Zagyva töltésének három, a Tisza védvonalának egy szakasza épült ki összesen 11,1 kilométeren az előírt magassági biztonságnak megfelelő szintre.

Zagyvarékas térségében, a Zagyva folyó mindkét oldalán átlagosan két méterrel magasították az árvízvédelmi töltést. A település külterületén a bal és jobb parton klasszikus töltésfejlesztés történt 7,85 kilométeren. A belterületen egy vasbeton résfalból és vasbeton parapetfalból álló szerkezetet alakítottak ki, mellette a terület sétányként is szolgál - írták.

A Tisza mentén, Tiszakécskén 500 méteren töltésfejlesztés és töltéskorona-burkolás történt, emellett további 700 méteres töltésszakasz kapott szilárd burkolatot.

Gyakorlatozással avatták fel a kontinensen egyedülálló tanpályát

A fentieken túl Szolnokon megépült a Karcagi Gábor Árvízvédelmi Gyakorlópálya, mely lehetőséget biztosít az árvízi jelenségek elleni védekezési módok gyakorlására a védekezési időszakon kívül.

Az új tanpályán valamennyi általános védekezési feladat szimulálható és gyakorolható. Nyúlgát építésre, szivattyúzásra, mobil árvízvédelmi fal összeszerelésére, valamint bordás megtámasztásra, buzgárelfogásra, az elhabolt töltésrézsű bevédésére, vagy épp az ideiglenes vízmérce állítására is alkalmas.

Az Európában egyedülálló létesítményben tavaly októberben országos árvízvédelmi gyakorlatot tartottak, ahol mindezeket be is mutatták.

Megújultak emellett az új kenderéri, a határ menti, a zámbori és pinczi, bogárzói zsilipes műtárgyak, továbbá korszerűsítették a határmenti szivattyútelepet, megépült a nagyfenéki zsilip és szivattyúállás. Korszerűsödtek a töltésszakaszok felügyeletét ellátó gátőrtelepek és komplex vízrajzi mérőállomás létesült Szászberken és Jászberényben - tájékoztatott a vízügyi igazgatóság.

A MOL-csoport új székháza előfutára lehet a jövő irodájának. Egyedi formában fogja össze a tornyot és a hozzá tartozó pódiumot, így alkotva egységes, függőleges campust. Az alsóbb szinteken étterem, kávézók, illetve a munkavállalók által használható további létesítmények találhatóak majd, míg az irodaterek a felsőbb szinteken kapnak helyet.

A grandiózus projekt munkálataihoz mérten szükség volt egy olyan állványzatra, amely megbízható, stabil, minőségi, sokoldalú és rugalmasan alakítható a szakemberek igényei szerint. A továbbiakban a MOL Campus során alkalmazott Layher állványmegoldásokról számolunk be részletesen, amelyek több szakaszban épültek fel és járulnak hozzá a toronyház egyedi kialakításához. Az állványozási munkálatokat a Gemenc Állvány Cégcsoport végezte.

A szél rendkívüli terhelésnek teszi ki az állványzatot

A projekt komplex voltához mérten egy több részből álló, nem mindennapi állványzatra volt szükség az épület korona részén és a földszinten végzett kivitelezési munkák támogatására. A MOL Campus vasbeton zárófödéme 120 méter magasan helyezkedik el, míg a teljes szerkezeti magasság, vagyis koronával együtt 143 méteres magasságba nyúlik az épület.

Minden szakág számára a legnagyobb kihívást a 120 méteres magasságban állandó jelenléttel bíró szél jelentette. Az állványzat tervezése során tehát a legfőbb cél az volt, hogy ebben a magasságban a rendkívüli szélteher (akár 207 km/h-t elérő) mellett statikailag is helytálló, stabil rendszert alakítsanak ki a kivitelező szakemberek a Layher mérnökök és statikusok közreműködésével.

A tervezők rendelkezésére állt az épület BIM modellje, erre készítették el a 3D állványtervet. Több fontos szempontot kellett szem előtt tartani már a tervezési fázisban. Többek között azt a tényt, hogy az épület homlokzati síkjából jelentősen kinyúlik az állvány egy része, így itt hatványozottan számolni kellett a felmerülő szélteherrel. Emellett az épület vasbeton és acélszerkezeti elemeinek geometriája követelt meg olyan állványmegoldásokat, amelyek teljes mértékben alkalmazkodnak a kötött lehetőségekhez.

„A tervezés során a BIM modell segítségével folyamatos tervkoordináció zajlott az állványtervezők, a kivitelező és a megrendelő között. Ennek fontosságát ismét igazolta a megoldás sikeressége” – emelte ki Tóth Patrik, a Layher Kft. műszaki vezetője Az állványozók terv szerint, pontos anyagkimutatással, határidőn belül tudták megvalósítani az állványzatot. Nem volt szükség utólagos módosításokra, átalakításokra, így a megrendelő is ütemterv szerint tudja elvégezni a munkálatokat.

Az állványzat felépítése több ütemben zajlott a kivitelezési munkákhoz igazítva. Szintén látványos momentum volt, hogy az építőanyagokhoz hasonlóan az állványelemeket is a hozzávetőlegesen 160 méter magas toronydaruval mozgatták a megfelelő helyre.

A Layher Allround állványrendszer alapelemeit és speciális kiegészítőket alkalmaztak a MOL Campus állványozása során, amely az egyedi és nem mindennapi igények miatt kiváló választásnak bizonyult. Az állványzat leglátványosabb részei a koronaállványok, amelyek 120 méteres magasságban épültek több szakaszban, több egységből álló állványokból.

145 méter magasságig nyúlik fel a növényfal állványzata

A koronaállványok közül az első ütemben egy közel 25 méter magas központi állványzat készült el, amely a MOL Campuson megvalósuló növényfal kiépítéséhez és kezeléséhez járul hozzá. Az épület tetején két – a vasbeton épületszerkezet merevítésére szolgáló - mag található, amelyeken a tervek szerint végigfuttatják a Dunára néző növényfalat körülbelül 20 méter magasan, felfelé.  

Extrém környezeti tényezőknek kell megfelelnie az állványzatnak, ugyanis a 29. építési szinten, 120 méteren indul az állványzat és hozzávetőlegesen 145 méter magasságig nyúlik fel. Ekkora magasságban a nagy szélteher miatt az állvány megfelelő rögzítése kulcsfontosságú. További nehezítő tényező az állványra kerülő ponyvaburkolat, mely a szélterhet akár háromszorosára is növelheti. A kellő stabilitás érdekében minden szintet rögzítettek a vasbeton falhoz és minden második mezőt átlós merevítőkkel láttak el, így még stabilabb állványszerkezetet sikerült kialakítani, mindezt rendszeren belül, addicionális szerkezetek bevonása nélkül érték el.

Az Allround állványzat teherbíró állványként is kiválóan megállja a helyét, amellyel bármilyen geometria és felület lekövethető. A tört felületű homlokzathoz a növényfal kialakításához egy 12 szintes, közel 25 méter magas és 17,5 méter hosszú, biztonságos Allround állványzat épült létrás feljárókkal és stabil acél járólapokkal.   

A homlokzat szerelése öntartó és függesztett állványzattal

A növényfal állványzatának kibővítésével a MOL Campus északi és déli oldalán a homlokzat szerelésére szolgáló állványok épültek. A mag külső oldalán történő munkavégzéshez a már megépített, födémről induló állványszerkezetre ráépítették az épület külső oldalához hozzáférést biztosító állványzatot. Itt kihívást jelentett, hogy a kilógó rész számára nem volt rögzítésre alkalmas felület, ám sikerült egy olyan szerkezetet megtervezni, amelyet a már megépített, belső, földről induló állványzat tart. A megoldás kulcsának a Layher FW rendszer bizonyult, mely nagy teherbírású, moduláris rácsos tartóként funkcionál.     

  Ezt az állványt lefelé terjedő irányban is szükséges volt bővíteni, így egy függesztett állványzatot készítettek a szakemberek a kivitelezési munkálatok támogatására. „A függesztett állvány a zárófödémhez képest mínusz 12 méterig biztosítja a munkavégzés feltételeit. Rögzítési lehetőség itt sem volt a homlokzaton, ezért Alumínium 750 rácsos tartók biztosítják a kellő szerkezeti merevséget” – tette hozzá Tóth Patrik.

Az állványzaton lépcsős feljáró segíti a kényelmes közlekedést és a hatékony munkavégzést. További igényként felmerült, hogy az állványzaton rakodószinteket alakítsanak ki az építési anyag tárolására. A két merevítő mag közötti szakaszon a két szomszédos Allround állványzat rácsos tartókkal való összeköttetésével és járólapozásával rakodó pódiumokat sikerült kialakítani. Ezek a pódiumok kellő teherbírást nyújtanak a toronydaruval mozgatott építőanyagok és állványanyagok fogadására. A zárt padozatnak és a 3 soros oldalvédelemnek köszönhetően a rajta tartózkodó személyek biztonságos munkavégzése is garantált. A szerelés előrehaladtával a pódiumok szükség szerint gyorsan átépíthetők magasabban lévő munkaszintekre.

A 21 méter magas különleges állvány teljes tömege több mint 63 tonna és több mint 12 ezer állványelemből tevődik össze.

Látványos szerkezet az íves acélpillérek állványzata

A harmadik és egyben leglátványosabb koronaállvány az a különálló állványszerkezet, amely a MOL Campus keleti oldalán helyezkedik el és a két íves acélpillér burkolásához alkalmazták szerelőállványként.

Az állványzat szintén az épület zárófödéméről indult 120 méter magasan, a pillérek ívelt formáját pontosan lekövetve. Fontos szempont volt, hogy a szerkezet minden pontja kényelmesen elérhető legyen az állványzatról, így az épület homlokzatától kifelé nyúló állványtagok a biztonságos munkavégzéshez elengedhetetlen szerepet töltöttek be.

A részben „levegőben lógó” állványzat biztonságos rögzítését a nagy teherbírású Allround FW elemekkel oldották meg. Tóth Patrik kiemelte, hogy a 10 darab konzolos kialakítású FW tartó közel 20 tonna súlyt tart meg 5 méteres kinyúlással. A Layher FW rendszer elemei nagy fesztávú áthidalások és nagy teherbírást igénylő szerkezetek tervezése esetén praktikusak, mert így rendszeren belül könnyen és gyorsan megoldhatók az ilyen jellegű feladatok.

Tervezése elején a megrendelői igények alapján szem előtt tartották, hogy az acélszerkezethez minél kevésbé rögzítsék az állványzatot, így a rögzítési módszerek korlátozottsága kihívást jelentett a tervező és a kivitelező szakemberek számára. Ehhez egy merev állványzatra volt szükség, melynek stabilitását tömör menetes talpakkal és a vasbeton födémbe fúrt kikötő szárakkal oldották meg. Nehézséget jelentett az épületszerkezet ívessége, valamint a homlokzati burkolóelemek daruzhatóságának biztosítása az állványszerkezet és az acélpillér közé. Mindemellett biztosítani kellett a megfelelő munkatávolságot az állványon dolgozók részére. Mindezek következtében közel milliméteres pontossággal kellett megtervezni az állványt, ami állványépítésben a szokásosnál kiemelkedőbb precizitást jelent.    

Az állványon belüli közlekedést létrás feljárók segítik. Emellett az állványra vonatkozó súlycsökkentési lehetőségek ekkora magasságban, ilyen szélteher mellett rendkívül fontosnak bizonyultak, ezért számos, ilyen szempontból is előnyös megoldást lehetett alkalmazni ezen állványzat építése során. Ilyen az úgynevezett ’lightweight’, vagyis könnyített súlyú állványelemek használata, amelyek akár 10%-kal könnyebbek a standard elemeknél, valamint kedvezőbb az elemek ergonómiája és logisztikája. Továbbá a kilógó állványrészen Robust (alu/fa) járólapokat alkalmaztak, aminek előnye - kis súlya mellett - a zárt felület, így nagyobb munkabiztonság érhető el a leeső tárgyakkal szemben. Az állványzat alatt helyezkedik el az épület előcsarnokának üveg tetőszerkezete, ennek védelme kiemelkedő fontosságú.

A földszinten egy 33 méter magas térállvány támogatja a kötényfalak szerelését

Nemcsak a magasban, a földszinten is megtalálhatók a Layher állványai, az előcsarnokban a födémek kötényfalainak kiépítését és szerelését segítve épült fel a 33 méter magas Allround térállvány.

Az állvány érdekessége, hogy biztosítani kellett a szabad közlekedést, ugyanis az állvány közrefogja azt az építési felvonót, amely a magasabb szintekre történő anyagmozgatást végzi. Az állványzat emellett követi a födémszélek váltakozó vonalát, ez azt jelenti, hogy minden szinten máshol kellett kiépíteni a munkaszintet a hatékony munkavégzéshez.

A MOL Campus különleges állványzatairól készült videót itt megtekinthetik:

A projekt jelentőségét az adja, hogy a drónok használatára létrehozott szabályozások valamennyi felhasználó számára nagyon komoly kihívásokat jelentenek. Általánosan elterjedt vélemény, hogy a szabályozás túl szigorú, a betartása pedig közel lehetetlen, így sokaknak problémát okoz a betartása.

Egy 250 oldalas LUC kézikönyv és tanúsítvány hozta meg az áttörést

A GeoLayer Kft. eddigi tevékenysége ugyanakkor azt bizonyítja, hogy mégiscsak létezik olyan életszerű megoldás, amely által a felhasználó garantálni tudja a repülésbiztonságot, és eközben a mindennapi munkáit is el tudja látni a különböző drónos eszközökkel. Ennek az alapját a magyar vállalat által megszerzett LUC-tanúsítvány adja, amellyel hazánkban egyedüliként rendelkezik, de Európában is csak nagyon kevesen dolgoztak ki ehhez hasonló kézikönyvet.

„Ez egészen pontosan egy könnyű-üzembentartói tanúsítvány (Light UAS Operator Certificate)” – árulja el Bors Róbert.

„A lényege az, hogy a benne meghatározott 12 drónműveletet a mi cégünk saját hatáskörben tudja engedélyezni természetesen maximális biztonsági előírások mellett. Ennek köszönhetően a munka során nem kell műveleti engedélykérelmet benyújtanunk.”

A több mint 250 oldalas dokumentum jelentősége ezáltal óriási, hiszen jelenleg a legnagyobb problémát az okozza a drónnal végzett munkafolyamatok során, hogy az engedélyköteles berepülések esetén az engedélyek átfutása hosszú időt vehet igénybe.

Így jött létre egy működőképes keretrendszer

Immár azt is meg tudjuk vizsgálni, hogy a GeoLayer által biztosított lehetőség a mindennapokban hogyan tud működni: ezt mutatja be a Duna Aszfalt és a szolgáltató által megkötött együttműködési szerződés. „Az érvényes szabályozás szerint ebben a kategóriában végzett műveletekre műveleti engedélyt kellene kérnünk, aminek az elbírálása rendkívül hosszú időt venne igénybe" – magyarázza Szabó Beatrix. „Ez a szigorú határidőkkel terhelt építőiparban elképzelhetetlen. Az együttműködésnek köszönhetően azonban a GeoLayer engedélyezi a repüléseinket, ami által egy működőképes keretrendszer jött létre.”

Hogy a mostani szabályozás által megcélzott biztonság és kockázatmentesség megvalósuljon, azt a GeoLayer által nyújtott szakértői szolgáltatás garantálja. „A Duna Aszfalt minden egyes repülés előtt jelzi nekünk, hol szeretnének repülni, mi pedig minden szempontból megvizsgáljuk, hogy adott területen milyen feltételekkel tudják biztonságosan végrehajtani a műveletet” – derül ki Bors Róbert szavaiból.

Nem is gondolnánk, mi mindent kell betartani a biztonságos repüléshez

Szintén fontos pontja az együttműködésnek, hogy az építőipari nagyvállalat drónpilótái a GeoLayer LUC kézikönyv kritériumainak megfelelően képzést kapnak. „Így abban az esetben, ha a pilóták betartják az utasításainkat, mi garantálni tudjuk, hogy az adott művelet szabályosan elvégezhető.”

Ezek az utasítások a legkülönbözőbb résztelekre vonatkozhatnak: előfordulhat az is, hogy több megfigyelő személyt kell kihelyezni, vészleszállóhelyet kell kialakítani vagy tartani kell egy sorrendet a berepült területeknél. Szintén kötelező eleme a műveletnek egy, a berepülés végén összeállított dokumentáció, amit szintén a GeoLayer állít össze – ezt a hatóság bármikor bekérheti.

Az ügyvezető úgy összegez,

a Duna Aszfalt már megcsinálta azt, amit egyelőre a piacon még senki másnak sem sikerült: „A saját műveleteiket teljes mértékben jogszerűen végzik, úgy hogy ez semmilyen plusz terhet nem jelent számukra, sőt, további előnyöket is elkönyvelhetnek.”

A rendszeres képzés és a karbantartás is nagy előrelépést jelent

Az egyik ilyen további hozadék, hogy a keretszerződésnek köszönhetően a GeoLayer oktatási tevékenységet is végez a Duna Aszfaltnál. „A pilóták félévente kapnak emlékeztető képzést, ahol többek közt a különböző dróntípusok ismereteit is megszerzik” – mutat rá Szabó Beatrix.

További fontos eleme a rendszernek a folyamatos állapotellenőrzés és karbantartás. „Ez azért jelent komoly előrelépést a jelenlegi állapotokhoz képest, mert ma Magyarországon nem igazán jellemző a drónok előírt karbantartásának elvégzése. A felhasználók általában nincsenek is tisztában azzal, hogy ezeket milyen gyakorisággal kellene megtenni.” 

Bors Róbert hozzáteszi, a GeoLayer ugyanakkor utólagos elemzéseket is végez, megvizsgálva, hogy a berepüléseknél mennyire teljesültek az elvárt szakmai kritériumok.

„Ezek alapján nemcsak a pilóták, hanem maga a kézikönyv is kap egy folyamatos fejlesztést, ami egyébként kötelező is a benne foglaltak szerint.”

Lakott területen belül kötelező az ejtőernyő alkalmazása

A LUC-kézikönyv a speciális drónozási kategóriára készült, amelyen belül három biztonsági kategória létezik. „Ahhoz hogy engedélyezni tudjunk egy repülést, nekünk úgy kell kialakítani a paramétereit, hogy úgynevezett SAIL II kategóriába  essen” – fogalmaz Bors Róbert. „A SAIL III vagy e feletti magas kockázatú repülés már a hatáskörünkön kívül esik, tehát azt már nem engedélyezhetjük.” Utóbbi esetben egyébként már nemcsak a pilótákra és az oktatásokra, hanem a drónokra is speciális előírások vonatkoznak.

Ennek megfelelően a GeoLayer munkája többek között a kockázatok folyamatos csökkentéséről szól. „Ezt szolgálja az úgynevezett SORA kockázatelemző módszer, ami a földi és légi kockázatok azonosítását és csökkentését biztosítja.” A kockázatcsökkentés egyik módja a manuálisan aktiválható ejtőernyő alkalmazása. „Ennek használata lakott területen belül kötelező, ami kizárja az esetleges személyi sérüléseket.” 

Egyre telítettebb lesz a légtér, egyre fontosabb lesz a szabályozott közlekedés

A két cég együttműködése azért is példaértékű, mert – ahogy azt fentebb is jeleztük - az eddigi tapasztalatok szerint a tavaly életbe lépett drónszabályozást rengeteg kritika éri, és az érintettek inkább a törvény módosítása mellett érvelnek, ahelyett, hogy az alkalmazásához szükséges megoldásokról értekeznének.

„Elismerjük, hogy a szabályozás nem tökéletes, például az szerintem sem jó, hogy az eseti légtérengedélyt 30 nappal a repülés előtt kell benyújtani” – vélekedik Bors Róbert. „Ezzel együtt mi azt hangsúlyozzuk, hogy meg lehet felelni a jogszabálynak. Nyilván sok felkészülés és energia kell hozzá, de íme a működő példa, amit mi a Duna Aszfalttal közösen összeraktunk.”

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a légtér szabályozásában Magyarország szeretne az élen járni. Ennek elősegítése céljából alakult meg tavaly júliusban a Magyar Drón Koalíció, melynek kimondott célja, hogy a pilóta nélküli légi járművek alkalmazási területén működő vállalkozásokat versenyképességük növelésében támogassa.

A jogszabály megítélésénél ugyanakkor azt is érdemes megfontolni, hogy nem maga a törvény az igazán fontos, hanem az, amit el kívánnak vele érni: a drónkezelők, az eszközök és a berepülés környékén tartózkodók teljes biztonsága. „Ez pedig egy olyan szempont, amely a Duna Aszfalt számára is kiemelkedő” – erősíti meg Szabó Beatrix. „A munkabiztonság erősítése saját belső igényünk is.” Hozzáteszi, az új rendszert a vállalat munkavédelmi előírásaiba is integrálták. „Mindez azért is fontos, mert a magyar állam eltökélt szándéka – ahogy ezt a Magyar Drón Koalíció létrehozása is mutatja -, hogy drón nagyhatalommá váljunk, emiatt várhatóan tovább nő ezen eszközök száma a légtérben, tovább növelve a kockázatot.”

A felkészüléshez szükséges tájékoztatáson is van mit javítani

Szabó Beatrix ugyanakkor arra is rámutat, hogy a GeoLayerrel elindult közös munka jóval összetettebb annál, mint ahogy azt sokan gondolnák. „Sok drónozóval beszélgettem, és azt szűrtem le, hogy általában azt gondolják, hogy a drónozáshoz elég megszerezni a légtérengedélyt, és onnantól kezdve minden rendben van. A valódi felkészülés azonban ennél sokkal többet jelent.” Bors Róbert ugyanezt erősíti meg: „A fő gond az ma Magyarországon, hogy nincs megfelelő tájékoztatás a felkészüléshez. Ahhoz, hogy valaki képbe tudjon kerülni, el kell olvasnia egy hosszú jogszabályt, ami ráadásul nem egyértelmű – ehhez senki nem fogja venni a fáradságot.”

Hozzáteszi, olyan alapvető dolgokkal sincsenek tisztában a felhasználók, hogy a légtér engedély mellé műveleti engedély is kell bizonyos kategóriák esetén. „Ráadásul utóbbi nem egyenlő a műveleti bejelentéssel. Igaz, ma már eljutottunk odáig, hogy a hatóság a műveleti bejelentőre ráírja, hogy a műveleti engedély kötelező, de ezzel együtt se tudja senki, hogy ez mivel jár, és hogyan oldható meg. Márpedig ehhez is rengeteg dolog kell.”

Repülésenként némi plusz munka: ez sokkal kedvezőbb, mint a klasszikus engedélyeztetés

Azért is kihívás mindezek kezelése, mert a dokumentumokban mindent hajszálpontosan kell leírni, és ha bármilyen változás van - akár a munkaterület, akár az eszközök tekintetében - a dokumentumokat újra be kell adni, az engedélyeket újra megigényelni. „A LUC ezzel szemben lehetővé teszi, hogy rugalmasan tudjuk módosítani a paramétereket” – hangsúlyozza Szabó Beatrix. Hozzáteszi, összességében egy olyan szintű adminisztrációt tud immár hatékonyan megoldani a vállalat, aminek a törvények szerinti kezelése korábban a szinte lehetetlen kategóriába tartozott. „Ahhoz, hogy ezt elérjük, repülésenként természetesen plusz adminisztrációs és egyéb munkát kell végeznünk.”

Hozzáteszi, ha ezt a plusz munkát összeadják, vélhetően akkor is jobban járnak, mint ha végigcsinálnák a hivataloknál az engedélyeztetési procedúrákat. „Utóbbi kimenetele ráadásul bizonytalan, sok idegfeszültséggel jár, míg a mostani folyamat kiszámítható, előre tervezhető.” Ez azért is jelentős, mert egy piacvezető útépítő vállalatnál egyszerre annyiféle drónozást igényló projekt van folyamatban, hogy a különböző engedélyezési folyamatok egy idő után áttekinthetetlenné válnak, sok ember munkaidejét, illetve figyelmét lekötik.

További része az együttműködésnek a félévente történő emlékeztető oktatás és a drónállomány kötelező karbantartása. „Ezeket amúgy is kötelezően el kell végezni, így előnyünkre válik, hogy a GeoLayernek köszönhetően szervezett keretek között tudjuk lebonyolítani” – mondja Szabó Beatrix.

„Külön előnyt jelent az átláthatóság: bármikor rá tudunk nézni, hogy mikor, melyik géppel, melyik kolléga dolgozott. Vagy épp arra is, hogy milyen jogosítványú pilótáink és milyen állapotban levő, milyen típusú gépeink vannak.”

Ez többek közt automatizálja a  pilótaengedélyek vagy drónbiztosítások érvényességi idejének számontartását és időben értesíti az érintett pilótákat.

Így működik a mindennapokban a szabályos drónozás

A GeoLayer a mindennapok során szorosan együttműködik a céggel: ezt egy irányítási szoftver biztosítja, amelybe bekerülnek a Duna Aszfalt előre tervezett rendszeres és eseti repülései egyaránt. „A társaságnak annyi a dolga, hogy ebben az alkalmazásban kijelöli a műveleti területeket, ahol dolgozni szeretne, megadva az időszakot, a delegálandó pilótákat és megfigyelőket is” – veszi át a szót Bors Róbert.

„Mi ezekből kielemezzük az adott projekt kockázatait, és egy komplett műveletet tervezünk meg, leírva, hogy a résztvevő embereknek hol kell elhelyezkedniük, milyen eszközökkel repülhetnek, és minek kell megfelelniük.”

Hozzáteszi, egy forgalomban levő úton áthaladó művelet például kiemelt kockázatot jelent, hiszen az ott áthaladó járművek a kockázat szempontjából embertömegnek minősülnek.

A fent leírt előírásokat az érintett személyek elektronikus formában megkapják, és a berepülés előtt át tudják nézni. „Emellett pedig ki kell tölteniük a Beatrix által is említett, repülés ellenőrzési listát a művelet előtt és után. A művelet után feltöltik a repülést rögzítő file-okat a rendszerbe, mi ez alapján ki tudjuk elemezni a műveletet, és elkészítjük a dokumentációkat.”

A LUC a külföldi munkavégzéshez is jó alapot ad

A repülésekhez kapcsolódó műveleti dokumentációkat a GeoLayer kezeli, és több évre visszamenőleg tárolja is ezeket. „Ezek alapján, ha mondjuk a rendőrség egy lakossági feljelentés alapján kijön, akkor eleve nem a Duna Aszfalthoz fordul, hanem hozzánk, hiszen mi engedélyeztük a műveletet. Másrészt mi azonnal át tudjuk nekik adni a teljes dokumentációt, ami mutatja, hogy a jogszabályoknak megfelelően zajlott a munkafolyamat. Ha pedig véletlenül kiderülne, hogy valamit úgy engedélyeztünk, hogy azt nem lehetett volna, akkor az a mi felelőségünk.”

További előny, hogy a GeoLayer által biztosított LUC-tanúsítvány az Európai Unió minden országában érvényes, így segítséget tud nyújtani a Duna Aszfaltnak a külföldi munkavégzések esetén is.

Az új rendszerben minden eseményt kivizsgálnak

Szabó Beatrix egy további hozadékra hívja fel a figyelmet: „Eddig, ha egy kisebb baleset történt a drónnal, nem minden esetben szóltak a kollégák, mondván, hogy a gép ugyanúgy működik tovább. Most ezzel szemben azonnal jelezniük kell a GeoLayernek az esetet, jegyzőkönyvet kell felvennünk, ők pedig eldöntik, hogy mi legyen a következő lépés.” Ez biztosítja, hogy ne legyen a levegőben olyan drón, amelynek bármilyen apróbb sérülése is van, növelve ezáltal a kockázatot.

A Duna Aszfalt BIM-részlegének vezetője egy tágabb megközelítésben is rámutat a projekt jelentőségére. „A Magyar Drón Koalícióban is többször elhangzott, hogy a digitalizáció világában a versenyképességhez elengedhetetlen, hogy távérzékeléssel történő felméréseket végezzünk; infrastrukturális építkezések esetében pláne. Márpedig ennek egyik legfontosabb eszköze a légi felmérés.

Emiatt nagyvállalatként nem tehetjük meg, hogy mindenhol ugyanaz a három fős csapatunk mér, hanem az adott munkaterületen dolgozó kollégák egy részét is ki kell immár képeznünk pilótának.”

Érdekességként megemlítette: az, hogy ipari téren, azon belül az építőiparban a drónfelhasználás ekkora hangsúlyt kap, az sokak számára meglepő - ezt még a szakmai szervezetekben is tapasztalták.

A Duna Aszfalt minden egyes projektjéhez képeznek ki új pilótákat

Szabó Beatrix egy példát is elmond a fent leírt működésre. „Ha beérkezik hozzánk egy új projekt, akkor általában szeretnénk ott légi felméréseket csinálni. Ehhez kijelölünk az adott csapatból legalább három főt, akik részt vesznek ebben a tevékenységben. Bekapcsoljuk őket a GeoLayerrel kialakított vállalati rendszerbe, megkapják a megfelelő oktatást és eszközöket, aminek eredményeképpen garantáltan szabályos repüléseink lesznek az adott projektben is.”

A vezető ugyanakkor kitér az általa irányított BIM-divízió munkájára is. „Az említett, általunk kiképzett drónpilóták mellett a mi részlegünkön olyan pilóták is vannak, akik kifejezetten a drónozásra szakosodott munkatársak. Ők a teljes munkaidejükben kizárólag csak 3D felmérésekkel foglalkoznak, így a profizmust igénylő, nagy és bonyolult felméréseket ők végzik.”

A Duna Aszfaltnál jelenleg mintegy 20 drónpilótát tartanak számon, ám a fentieket tekintve ez a létszám folyamatosan emelkedni fog.

Fontos körülmény, hogy a GeoLayertől a Duna Aszfaltnál kapott képzés csak ebben a belső vállalati rendszerben ad jogosítványt. „Egy másik vállalatnál ez a képzettség nem érvényes, miután nem tekinthető általános drónjogosítványnak, csak az általunk megfogalmazott feltételrendszerben biztosít szabályos működést” – mutat rá Bors Róbert. „Ugyanakkor nyilván jó alapot ad az itt megszerzett tudás, bárhova is kerül az adott szakember a későbbiekben.”

A sportcsarnok fix és mobil lelátói háromezer fő számára biztosítanak helyet, emellett a küzdőtéren még kétezer hely nyílik meg a látogatók előtt – olvasható a Paulinyi&Partners közleményében.

A Kanizsa Aréna a sportesemények mellett nemzetközi, kulturális és közösségi rendezvényeknek, vásároknak, koncerteknek és fesztiváloknak is helyet ad majd; a sportegyesületek edzéseit, valamint az iskolai és közösségi sportrendezvények megtartását is biztosítja.

A küzdőtér harmadolható, így egyszerre három kosárlabdapályán lehet sportolni

A Paulinyi&Partners tervezői törekedtek az épület tereinek tagolhatóságára, így egy időben többféle sportág művelői is helyet kaphatnak a csarnokban. Kiemelt figyelem irányult az akadálymentesítésre is: a parasportolók, valamint a mozgásukban korlátozott látogatók akadálymentesített öltözőket, mosdókat, bútorokat és páholyt vehetnek igénybe a közösségi és a versenysportolói területeken egyaránt.

A létesítményben külön bemelegítő terem épült a verseny- és közösségi sportolók számára. További öt edzőterem áll rendelkezésre a küzdősportot űzők számára, és tükörrel felszerelt edzőtermet is kialakítottak. A küzdőtér harmadolható, így egyszerre három kosárlabdapályán lehet majd edzeni vagy testnevelés órát tartani. Az épületben dopping ellenőrző állomás, valamint egy állandó üzemelésű büfé is helyet kapott. A hangsúlyos belső tér, valamint a könnyű tájékozódás pedig növelik a csarnok térhasználati élményét.

A szerkezetépítés szén-dioxid lábnyoma rendkívül kedvező

A fenntarthatósági szempontok az épület szerkezeti felépítésének kialakításában is megjelentek. A tervezők előregyártott szerkezeti elemek alkalmazására törekedtek.

Magyarországon először itt alkalmaztak „RejHtett” acélgerendás síklemez födémet, valamint alakoptimalizált X rácsozású főtartót, amely a költséghatékony térlefedést és a kézilabdapályák keresztirányú elhelyezését tette lehetővé.

Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy a szerkezetépítés szén-dioxid lábnyoma rendkívül kedvező legyen 0,42 t/ m2 (összehasonlításként: a müncheni Allianz Aréna esetében ez több mint 1t/m2).

Megoldásaikkal csökkentik a csarnok ökológiai lábnyomát

Az épület környezete is megújul, összesen 32 ezer négyzetméternyi zöldfelületet alakítanak ki. A tájépítészeti megoldásoknak köszönhetően létrejön egy több száz ember egyidejű befogadására alkalmas kültéri rendezvénytér, valamint egy magas minőségű, egyedi utcabútorokkal gazdagított, zöld pihenőpark is. A földfelszínen elhelyezett parkolóban akadálymentesített és elektromos töltésre alkalmas parkolóhelyeket is létesítettek.

“Összességében elmondható, hogy a Kanizsa Aréna túlmutat egy hagyományos multifunkciós sportcsarnokon. Elsődlegesen annak az igénynek kívántunk megfelelni, hogy a létesítmény ne csak a versenysportolók, hanem a közösségi sportot választók számára is kiemelkedő használati élményt nyújtson. A lakosság és a családok számára is biztosítja az egészséges életmódra nevelés tárgyi feltételeit. Emellett fontos szempont volt a fenntarthatóság is: arra törekedtünk, hogy az árnyékolók és az előregyártott elemek alkalmazásával jelentősen csökkenteni tudjuk a csarnok építésének és működésének ökológiai lábnyomát” - foglalta össze Mészáros Béla, a Paulinyi&Partners projektvezető építésze.

Az online térben található Presszóban a munkatársak megoszthatnak egymással olyan motiváló és inspiráló eseményeket, képeket, információkat, gondolatokat, vagyis olyan - csak a Grabaricsosokra tartozó - kommunikációt, amely a mindennapi munka során pozitív hatással van a munkatársakra, és szeretnék megmutatni szélesebb körben is.

Ezek a Grabaricsos léttel kapcsolatos tapasztalatok megmutatják, miért jó itt dolgozni.

Társasági élet kicsit másképp

A Grabarics Presszóban ezentúl olyan közösségi szempontból értéket képviselő pillanatok is helyet kaphatnak, amelyek eddig nem illettek semmilyen hivatalos vállalati kommunikációs platformra, vagyis a honlapra, a vállalati Facebook oldalra vagy éppen a vállalati újságba, a Monitorba.

A Presszó életre hívásával egy interaktív, őszinte, nyitott és minden munkavállaló számára egységesen elérhető csatorna jött létre, ahol

biztosított a könnyű elérhetőség, az aktív kapcsolattartás és a minőségi figyelem a közel 200 munkatárs számára.

A Grabarics Presszóval tehát bővült a cég belső kommunikációs struktúrája, hiszen a vállalati híreken túl a vállalat emberi arcát hozza előtérbe.

Maga a csoport elnevezése – Grabarics Presszó – a ’70-es és ’80-as években a fiatalok által szívesen látogatott, nyüzsgő-pezsgő vendéglátóhelyre utal, ennek hangulatát és funkcióját hivatott visszaadni a vállalat kezdeményezése is.

A presszók lényegében a társasági élet jelentős és népszerű színterét jelentették. A Grabarics Presszó küldetése ugyanez, csak éppen fizikai helyett az online térben.

Már most népszerű a Presszó a dolgozók körében

Gyakorlatilag bármiről lehet posztolni az online felületen, de fontos, hogy a céges mindennapokhoz kötődjön a téma. Ezek lehetnek pillanatképek az irodai életről, a projektekről, az előregyártó üzemből, az acélszerkezeti üzemből, bátrabbaknak akár a daru tetejéről.

Ugyanígy megmutathatják, milyen egy közös reggeli vagy ebéd, kávézás a kollégákkal, de akár az időjárás szépségeinek is jut hely a platformon. Akárcsak az érdekes vagy nem mindennapi műszaki megoldásoknak, munkafolyamatoknak, a gyártás pillanatainak vagy a projekt mérföldköveinek.

Azokat a munkához köthető pillanatokat keresik és szeretnék megfogni, láhatóvá tenni és megmenteni, amiben a munkatársak Grabaricsosként, egyénileg vagy csapattagként jól vannak, azt értékesnek érzik, amire büszkék és szeretnék megmutatni másoknak is.

A kezdeményezés sikerét mutatja, hogy a munkatársak több mint hatvan százaléka csatlakozott már a Presszóhoz. A cég vezetése hisz abban, hogy az őszinte és transzparens hírek erősítik a munkatársak bizalmát, ennek köszönhetően erősödni fog a vállalati márka, ami tulajdonképpen egyet jelent azzal, hogy „menő dolog a Grabaricsnál dolgozni.”

Segítés közös erővel

A Grabarics a Presszón túl egyéb kezdeményezésekkel is igyekszik összekovácsolni a társaságot. Ilyen a „Fogadj örökbe egy óvodát” program, amely 2019-ben indult, és szinte néhány hónap alatt országos méretűvé nőtte ki magát. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodákért induló mozgalomhoz – indulását követően szinte azonnal - csatlakozott a Grabarics cégcsoport is. A program keretében évente adománygyűjtést szerveznek, melyen keresztül a munkatársak mélyszegénységben élő gyermekeknek segíthetnek használt, de jó állapotú ruhákkal, játékokkal, íróeszközökkel vagy tisztálkodási eszközökkel.

2019-ben a Grabarics dolgozóinak hatalmas mennyiségű adománya mellett a cégcsoport több százezer forintnyi összegben vásárolt játékokat, édességet, háztartási gépeket az örökbefogadott óvoda „nincslistája” alapján.

A támogató kezekre talán most még nagyobb szükség van a koronavírus-helyzet miatt, amely az óvodára is hatással volt, a mélyszegénységben élő családok krízisei sok esetben tovább mélyültek.

A Grabarics kollégái nagyon könnyen tudnak kapcsolódni a programhoz, hiszen, ha van jó minőségű feleslegük, amit már nem tudnak hova pakolni, játékok, amivel a gyermek már nem szívesen játszik, bedobozolják és eljuttatják a cég központjába, ahol gondoskodnak az adományok óvodába juttatásáról.

A Market 21 Days elnevezésű szakmai kihívás legjobb pályázatait összesen egymillió forinttal jutalmazta a Market. A cég Magyarország egyik vezető építőipari vállalataként kiemelten fontosnak tartják a fiatal generációk szakmai képzését és fejlesztését, ennek érdekében a

a kezdeményezés fő célja a tehetséggondozás, valamint a versenyképes, nemzetközi szintű tudás biztosítása Magyarországon.

Két pályázat részesült különdíjban és szakmai gyakorlati lehetőségben

Idén a pályázati kiírásban megfogalmazott elvárásokat – amelyektől a Market az általa képviselt szakmai színvonal miatt nem tekinthet el – a benyújtott pályázatok nem tudták teljesíteni, viszont két ígéretes pályamunka alkotóit a társaság különdíjjal bíztatja tudásuk fejlesztésére. Emellett minden résztvevő részletes értékelést kapott a pályamunkájára és szakmai javaslatot arra vonatkozóan, mely területeket érintően érdemes tájékozódnia, fejlődnie.

A Market Építő Zrt. szakmai bizottsága értékelte a pályázatokat, a zsűri tagjai:

• Báthory Balázs (vezérigazgató-helyettes – innovációk – Market Építő Zrt.)
• Grátzer Szabolcs (tervezési osztályvezető, BIM-manager – Market Építő Zrt.)
• Keszthelyi Kristóf (ügyvezető igazgató – LeanTech Mérnökiroda Kft.)
• Laurinyecz Anita (BIM-koordinátor – Market Építő Zrt.)

A kiértékelés során a pályázati felhívásban előírtaknak megfelelő módon elkészített és benyújtott pályaműveket a négytagú zsűri megvizsgálta, majd egységes rendszer szerint, anonim módon pontozták azokat.

A szakmai zsűri a következő díjakat osztotta ki:

• A mezőny legkomplexebb pályázati anyaga – 2021. különdíj (Pizzapasta csapat: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kotymán Barbara, Urbán Zsuzsanna)
• A mezőny legjobban kidolgozott terve – 2021. különdíj (NDM csapat: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nagy Péter, Dimitrov Márk Valeriev, Miskolczi Márkó)

Az ünnepélyes díjkiosztón Báthory Balázs és Grátzer Szabolcs adták át a csapatoknak a jutalmakat.

Jelentős a BIM iránti érdeklődés

Az elmúlt években a Market innovációs törekvéseinek részeként számos digitalizációs fejlesztést valósított meg. A BIM használatának kiemelt jelentőséget tulajdonítanak, mivel ezzel a metódussal biztosítható a tervezés és a kivitelezés közötti folyamatos információáramlás, az épületek tervezési és építési folyamatainak digitális modellek használatával történő szimulálása és optimalizálása - ezt az építőipari szereplők széles körében is tudatosítani szeretnék.

Az üzenet közvetítéséhez kiváló eszköz a Market 21 Days hallgatói pályázat, hiszen a jelen egyetemistái mind a jövő tervezői, kivitelezői, üzemeltetői.

A versenyre több mint 80 csapat regisztrált, amely jelentősen meghaladta a 2019. évi jelentkezéseket, ugyanakkor az értékelhető pályázatok száma elmaradt a várttól. Az eredmény rávilágított: a BIM-rendszer iránti érdeklődés folyamatosan nő, illetve a fiatalok keresik a lehetőséget arra, hogy összemérjék szakmai tudásukat,

ugyanakkor az építőipari vállalat észlelte a BIM átfogó ismeretére vonatkozó hiányosságokat és a közeljövőben lépéseket tervez tenni a fejlesztés irányába.

A Market támogatást nyújt a gyakorlati BIM tudás megszerzéséhez

Ennek érdekében a vállalatnál kiemelt figyelmet fordítanak a nyertes pályázók tehetséggondozására: a diákoknak egy szakmai gyakorlat lehetőséget is felajánlottak, amely során minden szükséges támogatást megkaphatnak, hogy olyan tudást szerezhessenek, amivel kiegészíthetik egyetemi tanulmányaikat. Ennek kapcsán Báthory Balázs így fogalmazott:

„Aki eljut odáig, hogy ténylegesen pályázzon, az akár nyert, akár nem, kap tőlünk egy reális visszajelzést: kiemeljük az erősségeiket, és a fejleszteni való dolgokat is, ebből pedig biztos, hogy profitálni tudnak.”

Rámutatott: nem csak a kiemelt két díjazott csapat, hanem az összes résztvevő kapott visszajelzést, amivel útmutatást ad nekik a Market, hogy a legalkalmasabb helyre tudják helyezni a tudásukat és a fejlődési lehetőségeiket.

„A díjazott csapatoknak felajánlottuk, hogy részt vehetnek nálunk egy gyakornoki programon a tanulmányaik alatt, így egy sokkal mélyebb betekintést kaphatnak abba, hogy hol tart ma a gyakorlati építőipar.”

A vezető kifejtette még, hogy ugyan több pályázat érkezett mint a pandémia előtt, mégis kevesebben fejezték be a feladatokat. Hiányolta az interdiszciplináris csapatokat, mivel most szinte csak építészek vettek részt a pályázaton. „Két évvel ezelőtt volt olyan, hogy építész, építőmérnök, és gépész hallgatók közösen dolgoztak ki terveket. Hogy ez idén miért maradt el, erre több ötletem is van, egyfelől a pandémia és az annak következtében elterjedt online oktatás, valamint a kollégiumok hosszan tartó bezárása.”

„Terveink szerint ezt a típusú szakmai megmérettetést a jövőben is töretlenül folytatjuk, természetesen  a mostani pályázati ciklus tanulságait levonva. Célunk kifejezetten az, hogy a különböző diszciplínákat képviselő leendő kollégák már most, egyetemista években együtt dolgozzanak, és tanuljanak meg egymással kommunikálni, erre szeretnénk felhívnia figyelmet” – tette hozzá.

A BIM kiemelten fontos a mai egyetemistáknak

Grátzer Szabolcs, a Market Építő Zrt. tervezési osztályvezetője és BIM managere a pályázatról elmondta: „Mint BIM szakember, fontosnak tartom, hogy a jövő generációja behatóan tanulmányozza a rendszert, és hogy minél több egyetemistához eljusson az üzenet: használata a tervezésben és kivitelezésben is rendkívül hasznos, és ma már sok munka esetében elengedhetetlen.”

Elmondta: a tapasztalata az, hogy az egyetemisták is érdeklődnek eziránt, ezért örül, hogy már második alkalommal volt lehetőségük pályázatot hirdetni és ennek ezúttal is aktív résztvevője lehetett. „Sajnos az idén a vártnál kevesebb értékelhető pályamű érkezett, mint amire számítottunk, de a következtetéseket levontuk, a tapasztalatokat felhasználjuk a jövőben,

és továbbra is aktívan foglalkozunk a BIM-rendszer népszerűsítésével.”

Kifejtette még: van egy nyitottság a hallgatók részéről is, kíváncsiak, érdeklődők és látják, hogy a BIM-mel fontos foglalkozni. „Tény, hogy ahhoz idő kell, hogy mindez oda érjen, hogy például kurzusok alakuljanak ki. De mi ebben abszolút partnerek vagyunk és amit nyújtani tudunk oktatásban, vagy társadalmi felelősségvállalás keretein belül, azt igyekszünk megtenni. ”

A nyertes csapatok tanácsai

Végül a díjazott pályaműveket benyújtó csapatok is nyilatkoztak Market 21 Days pályázat tapasztalatairól.

„A Market Zrt. honlapján találkoztunk a felhívással, majd a jelentkezést követően tömbösítve, teljes napokon át dolgoztunk a feladat kidolgozásán. A következő 21 Days pályázaton indulóknak azt tanácsoljuk, hogy vegyes csapatban, épületgépész bevonásával dolgozzanak” – Pizzapasta csapat.

„Egy Facebook hirdetésben bukkantunk a pályázatra, és mivel mindannyian fejlődni szerettünk volna, eldöntöttünk, hogy jelentkezünk rá. Úgy gondoljuk meg is lett az eredménye, ugyanis 21 nap alatt sajátítottuk el azt tudást, aminek segítségével a különdíjat nyertük. A szoros határidő nagyon hasznos volt, motivált minket a gyors tanulásra. Már megbeszéltük a csapattal, hogy jövőre is részt veszünk a versenyen” – NDM csapat.

Mindkét csapat kiemelte, hogy a pályázattal összefüggésben a Market neve hívószó és különösen nagy vonzerő volt számukra, továbbá motiválta őket arra, hogy a BIM jobban a fókuszukba kerüljön. „Felkeltette az érdeklődésünket ez a nagy név, tudtuk, hogy itt jó eredményt elérni hosszútávon is hasznos lesz” – mutatott rá az egyik győztes csapat tagja.

A mérnök elmondása alapján a projektet a téma aktualitása indította el.

„A háromdimenziós betonnyomtatás mondhatni szárnyal a fejlettebb országokban, vannak már olyan készházak is, amelyek ilyen módon készültek”

– árulja el Kasik Tamás. Lapunk több cikke is alátámasztja szavait, hiszen augusztusban átadták Németország első betonnyomtatással készült házát, amelyet a PERI a dán COBOD nyomtatójával kivitelezett. Ugyanakkor nemrég a magyar cégek közül a KÉSZ Csoport is beszámolt a saját 3D-s betonnyomtató fejlesztéséről.

A kisméretű nyomtató a pályázat megalapozását segíti

Kasik Tamás szavaiból kiderül, hogy a műszaki egyetemen zajló projekt célja egy szoba méretű nyomtató előállítása: ennek előkészítéseként kezdték el egy asztali betonnyomtató összeállítását, hogy azzal kisebb kísérleteket végezhessenek. „Az első kutatásokat két hónappal ezelőtt kezdtük el, így még nincs sok eredményünk, de a folyamat ígéretes.”

A mostani projekt egyúttal egy pályázat benyújtását is előkészíti: „A nagyobb nyomtató pályázatához szeretnénk előtanulmányokat és mintákat benyújtani, ezzel alátámasztva a pályázatot. Emellett az is fontos, hogy kisebb méretekben próbatesteket tudjunk nyomtatni, és azokkal kísérleteket, vizsgálatokat tudjunk végezni.”

Egy jól sikerült diplomamunka indította el az együttműködést

A betonnyomtatás nem ismeretlen fogalom a hazai építőiparban, de bejáratott gépekről és elkészült házakról egyelőre csak a nagyobb külföldi cégekről szóló hírekben lehet hallani. Kasik Tamás kifejti, a külföldi vállalatoknál már bevált betonreceptúrák vannak, amelyeket nem igazán lehet átvenni, ezért is döntöttek amellett, hogy saját receptúrát fejlesztenek ki.

A projektnek kedvező hátteret ad, hogy a szakember idén év elején betontechnológiából diplomázott a BME-n, illetve a diplomamunkáját is a műanyagnyomtatás és a betontechnológia ötvözéséről írta. „Ez a diplomamunka keltette fel Balázs György, a BME Építőmérnöki Karának tanára érdeklődését, aki megkért, hogy vegyek részt a pályázatot előkészítő kutatásban.”

Kasik Tamás egy nagyobb méretű műanyagnyomtató átalakításával kezdte el a kutatásokat: „Ez alapján másfél hónapja zajlik a keverékek és a működési elv lepróbálása.”

A folyékonyságot és az állékonyságot egyszerre kell megteremteni

A laikusok kedvéért elmondja, a nyomtatáshoz használt beton nagymértékben eltér a hagyományos betontól, és meglehetősen nehezen kezelhető. „A 3D-vel nyomtatott anyagok közül a beton a legkényesebb, mivel időben változtatja a tulajdonságait, így nehéz vele bánni; míg például a műanyag vagy kerámia megőrzi a beállított halmazállapotát és sűrűségét.” Szavaiból kiderül, mi jelenti a legnagyobb kihívást.

„Olyan állagú betonra, illetve receptúrára van szükségünk, amely elég folyékony ahhoz, hogy a gép ki tudja magából adni – ez főleg a kisméretű nyomtató miatt szükséges – , ugyanakkor a rétegeket egymásra lehessen építeni, és állékony maradjon a termék.”

Kiemeli, hogy segíti a munkát az is, hogy a piacon jó minőségű adalékanyagok érhetőek el, amelyekkel percnyi vagy órányi időintervallumban is tudjuk befolyásolni a beton tulajdonságait.

Kezd összeállni a receptúra

Az eddigi munkának már megmutatkozik az eredménye: „A receptúra kezd összeállni, már találtunk olyan összetételt, amit ki tudott adagolni a gép, és valamilyen szinten a rétegek is egymáson maradtak. A gép pedig nem igényel nagyobb beállításokat, mert úgy működik, mint egy hagyományos 3D-s nyomtató. Ezt igazából csak össze kell párosítani az adagoló szerkezettel, amelynek a motorját, fordulatszámát, erősségét kell optimalizálni.”

A munka során prototípusokat gyártanak, amelyek által mind a keveréket, mind a hardverrészt igyekeznek tökéletesíteni. A két munkaelem közül a receptúra kifejlesztése kap nagyobb hangsúlyt.

Kell ide egy jó értelemben vett megszállottság

A PREbeton szakembere sok támogatást kap mind a saját cégétől, mind a BME munkatársaitól, ugyanakkor egy komoly elhivatottságra is szüksége van.

„A kitartás mellett kell hozzá kreativitás az adalékszerek terén, hiszen a receptúrákról nem igazán állnak még rendelkezésre tapasztalatok világszinten sem. Emellett modellezési készség is szükséges, hiszen az alkatrészeket is 3D-s nyomtatással állítom elő műanyagból, amiket le kell modellezni.”

Arra is rákérdeztünk, hogy mi adja a motivációt mindehhez. „Talán a jó értelemben vett megszállottság a legjobb szó arra, ami szükséges egy ilyen munkához.” Bár alapvetően ez egy magányos szerepkör, sok segítséget kap hozzá az egyetemről. „A fejlesztést egymagam végzem napról napra, ami eléggé megterhelő, de például doktoranduszok is be szoktak jönni hozzám. A tesztelésekben pedig mindig velem vannak az egyetem szakemberei, segítve a keverék összetételének a meghatározását.” Hozzáteszi, a területhez legközelebb álló kerámianyomtatásból is sokat merít: számos példát tanulmányoz az internet segítségével, nem egyet át is vesz.

A projekthez további motivációt adott a november 18-án, csütörtökön megrendezett betontechnológiai konferencia, amelyen elsősorban a betonnyomtatás volt a téma magyar és külföldi előadókkal. „Sajnos a vártnál lassabban haladtunk, így a nyomtatást még nem tudtuk bemutatni találkozón, viszont a gépet be tudtuk vinni a konferenciára, amelyen jómagam is előadtam, bemutatva a betonnyomtatás témáját.”

Egyéni fejlődésében is rátalált az innovatív irányra

Kasik Tamás projektkoordinátorként került a PREbetonhoz, miután azonban megszerezte a fent említett diplomáját, egyre inkább a betontechnológia felé orientálódott. Korábban a Csukás Zoltán műszaki vezérigazgató-helyettessel készített interjúban részletesen bemutattuk a PREbeton tevékenységét, ebből kiderült, a júliusban Erdőtelken felavatott üzemben számos olyan terméket készítenek, amelyet hazánkban eddig nem lehetett megvásárolni. Emiatt értelemszerűen a betontechnológia fejlesztése kiemelt terület a cégnél: „Elég sok színes betont és látszóbetont készítünk, ezekkel természetesen mindig van feladat.”

Egyéni fejlődésének irányát az is jelzi, hogy a PREbetonnál immár fejlesztési mérnök a beosztása, így a mostani projekt zárása után is maradhat az innovatív vonalon. „A cégnél is próbálkozunk új termékek fejlesztésével, erre példa, hogy a Market-csoportnál igyekszik újra behozni a szendvicsfal paneles építést. Különböző fejlesztésekkel igyekszünk ezt a technológiát minél inkább költséghatékonnyá tenni, növelve a kivitelezés sebességét, miközben azért olyan épületeket kapunk, amelyek nem panelházszerűek.”

A családi házak építésénél szélesebb körben is elterjedhet a betonnyomtatás

A mérnök a betonnyomtás jelentőségére és a projekt várható hozadékára is kitér az interjú végén. „Bár igazából még világszinten is gyerekcipőben jár a beton 3D-s nyomtatás, reális esélyt látok arra, hogy a közeljövőben ez egy alternatív házépítési mód legyen egy vagy kétszintes családi házak esetén.” Ipari méretű felhasználása egyelőre nem várható szerinte a technológiának, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben akár a PREbeton is alkalmazza azt egyes termékei előállítása során. A fejlesztésnek ugyanakkor amiatt is van jelentősége, hogy általa a Market-csoport megint egy olyan innovációt alakít ki, amellyel a piac előtt jár.

Azért is örül az interjú elkészítésének, mert a cégcsoporton belül több fiatal kollégáról tud, akik betontechnológiát tanulnak:

„Elképzelhető, hogy felkelti az érdeklődésüket a projekt, amiről egyelőre csak kevesen tudnak. Ugyanakkor az egész szakmának ihletet adhat egy ilyen cikk, ami azért fontos, mert rengeteg kiaknázatlan terület van még a betonnyomtatásban, amely sok kutatómunkát igényel, de számos lehetőséget rejt.”

A Modern Mintaüzem Program célja a magyarországi konvergencia régiókban működő mikro-, kis- és középvállalkozások szervezeti megújulásának és technológiaváltásának elősegítése és támogatása, ezen keresztül a versenyképesség javítása, a vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése olyan összehangolt beavatkozásokkal, amelyekkel elérhető a piachoz való magas fokú alkalmazkodás.

A program számos tudásalapú, fejlesztő szolgáltatással segíti a kkv-kat, így például:

• szervezeti diagnosztikával és az arra épülő fejlesztési tervek kialakításával,
• egyedi konzultációval és tanácsadással,
• mintagyárak, mintaüzemek és mintaműhelyek látogatásának lehetőségével, és az azokhoz kapcsolódó műhelymunkák lebonyolításával,
• a Modern Gyárak Éjszakája rendezvény megszervezésével,
• tematikus rendezvényekkel, szakmai konferenciák szervezésével, az ezeken történő megjelenés, részvétel lehetőségével,
• szakmai képzésekkel, tréningekkel tudásátadás céljából,
• valamint kkv-kat támogató online tartalmak kialakításával, terjesztésével.

Több témakörben tájékozódhattak a vállalat működéséről

A Weinberg novemberi gyárlátogatására 12 vállalat képviseletében érkeztek. A közel 3 órás program során különféle kategóriákban és témakörökben tájékozódhattak az érdeklődők, úgy, mint:

• robotika, automatizáció,
• egyedi innovatív technológiák fejlesztése,
• valamint vállalatirányítási rendszer.

A program prezentációkkal kezdődött, majd az adott témakör kapcsán felmerülő kérdések megválaszolása után a termelőüzem bejárása következett.

A cég 14 250 négyzetméteres daruzott gyártócsarnoka és annak műszaki felszereltsége tökéletesen alkalmas a jelen és jövő építészeti műtárgyak, gépek elgondolásainak kivitelezésére, prototípusainak fejlesztésére. Az acélszerkezet-gyártó telephely automatizált gyártósorral, fúró- és darabológépekkel, valamint nagy teljesítményű hegesztőállomásokkal, felsőportálos hegesztőrobottal és automata festőcsarnokkal felszerelt. Feladatuknak tekintik a fenntartható fejlődés biztosítását, környezetük, a zempléni táj megóvását, amelyhez alternatív – geotermikus – energiával biztosítják a megfelelő hőmérsékletet irodáikban.

A következő látogatás 2022 májusában lesz, amelyen a jelenleg telepítés alatt lévő hegesztőrobot rendszert már munka közben szeretnék megmutatni az idelátogatóknak.

Éjszaka a gyárban

Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor megtekinthették a Weinberg gyártó üzemét az érdeklődők. November 12-én sor került a Modern Gyárak Éjszakája rendezvényre is. Hasonlóképpen a Modern Mintaüzem Programhoz, ennek keretén belül gyárlátogatásra kaptak lehetőséget a résztvevők.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából, 2021-ben ötödik alkalommal rendezték meg a programsorozatot. Idén - kilépve az online térből – a csatlakozott gyárak közül többen élőben is megnyitották kapuikat és bővült a virtuális gyárlátogatások száma is.

Az ITM által életre hívott Modern Gyárak Éjszakája a vállalati tevékenységet hivatott bemutatni az országban.

Könnyen elérhető, közvetlen lehetőséget teremt a vállalkozók és a széles nagyközönség számára, hogy megtapasztalhassák, milyen példaértékű vállalatok működnek Magyarországon.

Alkalmat biztosít az ágazatukban kiemelkedő vállalatok munkaadói, társadalomszervezői és közösségépítő szerepének bemutatására is. A programok keretében az érdeklődők képet kaphatnak a résztvevő gyárak egyedi megoldásairól, megtekinthetik a digitalizált és automatizált termelési folyamatokat, innovatív technológiákat.

„Az első fél év az útkeresésről szólt és hogy beillesszük a megoldást a cég és partnerei rendszerébe. A dvb. Kft.-nek ez az első saját, robotika felé mutató fejlesztése a KÉSZ Csoporttal együttműködve, amely komolyabb vezérlést és elektronikát igényel. Végül 2020 szeptemberében jutott oda a projekt, hogy belekezdhettünk és elindult a fejlesztés” – indította a beszélgetést Krepler Benedek, aki immáron a dvb. Kft. vezető fejlesztőmérnöke és a projekt vezetője.

Miért éri meg befektetni a 3D betonnyomtatásba, milyen előnyei vannak, milyen célkitűzésekkel érdemes belevágni?

Török Mihály, a dvb Kft. ügyvezető igazgatója.: Azzal a céllal vágtunk bele ebbe a projektbe és már az elejétől kötelező elvárás az volt, hogy az iparági átlagot teljesítsük felül. Nincs szándékunkban mások által használt megoldást megvalósítani vagy átvenni. Nekünk az a fontos, hogy a határokat feszegessük, különlegeset alkossunk - és meg is lett az eredménye. A mai építőipari piacon már régóta léteznek 3D betonnyomtatók, de mi továbbfejlesztettük és a célunk a minél rugalmasabb és gyorsabb szolgáltatások kialakítása.

Krepler Benedek, a dvb Kft. vezető fejlesztőmérnöke és a projekt vezetője: Egyszerű: az észszerűbb forrásfelhasználás mellett egyfajta szabadságot adhat nekünk üzleti szinten. A mai építőipari piacon már régóta léteznek 3D betonnyomtatók, de mi továbbfejlesztettük és a célunk a 3D nyomtatott elemek valódi tömegtermelésbe állítása. Vegyük csak azoknak a sablonoknak (fa vagy fémszerkezet, amelybe kiöntjük a betonformát) a beszerzési árát, amelyeket az egyes elemek elkészítéséhez rendelünk – ráadásul ezt később tárolni kell és jókora területet foglalnak el. Az acél világpiaci ára emelkedett, így a sablonoké is nőtt. Fából összerakni a munkaerő miatt költséges, ráadásul ez is folyamatosan emelkedik.

De ha van benne piaci potenciál, akkor miért nem terjedt el még az iparágban?

K.B.: Jelenleg nincs meg a jogszabályi kerete, minősítési rendszere az így elkészült termékeknek. Ezzel a 3D betonnyomtatóval nem csak az a célunk, hogy bemutassunk a világnak egy újabb eszközt, hanem nagyobb léptékben gondolkozzunk. A 3D betonnyomtató fejlesztése során például egy optikai megfigyelőrendszert is hozzá kívánunk rendelni, hogy ha kell, már a gyártás alatt ki lehessen szúrni a hibás elemeket. Ezzel a rendszerrel, és a beton minőségének a folyamatos figyelemmel kisérésével egy olyan minőségbiztosítási folyamatot tudunk bevezetni, ami elfogadható lesz jogszabályi szinten. Innentől beszélhetünk nagyüzemről. Muszáj az élre állni és utat törni. A technológia működik, már házakat építenek más országokban. Olyan minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amit akár egész Európában elfogadnak. Egész addig a cégek sem látnak üzleti lehetőséget ebben a technológiában, amíg nincs meg ez a keret. Szeretnék a technológiát magát, de nem tudják mire használni.

Mi az újdonság az általatok fejlesztett berendezésben, mitől lesz más, mint a többi piaci szereplő terméke?

T.M.: A simító lapátok miatt igazán egyedülálló a világon ez a termék. Jelenleg olyan megoldások léteznek, amelyek a felületet nem kezelik szinte azonnal, nem simítják le. Az általunk tervezett és beüzemelt lapátok ezt a problémát áthidalják. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nyomtatás folyamán műanyag lapok a betont folyamatosan síkolják, lapítják. Ezek a nyomtatás során olyan felületet eredményeznek, amit már lényegében utómunka nélkül fel lehet használni, el lehet adni. Maguk a lapátok is aktívak (horizontális és vertikális síkokon is mozognak), és ezeken is különböző motorok, tárcsák, hengerek segítik a minél simább végeredményt. Más nyomtatóra ezeket a lapátokat nem vagy nem megfelelően tudtuk volna felszerelni.

Miért érdemes fejleszteni saját berendezést, és nem venni egy másik, piacon kapható nyomtatót?

K.B: Két út van: vagy veszünk egy már meglévő berendezést, vagy készítünk saját magunk egyet. Jelenleg is beszerezhetők 3D nyomtatók, bár ezek inkább gyártáshoz közeli prototípus állapotban vannak. Továbbá ezekkel az a probléma, hogy ugyanúgy a saját munkafolyamatainkra kell szabni – ez további költségeket, időbefektetést, többletfejlesztést igényelne. Egy vásárolt berendezésnél számos területen megvan kötve a kezünk, a plusz általunk fejlesztett elemeket nem tudnánk a gyártói megkötések miatt az eredeti géphez illeszteni. Ráadásul próbálkozni is nehezebb a különböző betonreceptúrákkal, mert elveszhet a garancia a gyártótól. Pedig a betonreceptúrát mindig a tájegységen található kőzethez kell igazítani – elég arra gondolni, hogy míg nálunk folyami kavics (gömbölyű) a beton adalékanyaga addig Ausztriában zúzott kőzetből dolgoznak.

A fejlesztés során milyen további kihívások akadtak vagy most milyen nehézségeket kell még leküzdeni?

Ézsiás Gergő, az IQ Kecskemét Kft. fejlesztőmérnöke: Számos kihívás felmerült, amely lényegében a berendezés egyediségéből fakad. Meg kellett oldanunk szoftver és hardver oldalról is, hogy ipari szinten alkalmazható berendezést állítsunk össze. Az alkatrészek és alkotóelemek nagy részét magunk készítettük. Saját preferenciákra kellett kitalálni például a meghajtást, a vezérlést, a programozást, a mechatronikai kialakítást stb.

A technológiai és építőipari úttörésen kívül van-e más cél még ezzel a berendezéssel?

K.B.: Amire most szükség van, az a szemléletváltás, a gondolkodásmód megváltozása – mivel az építőipar DNS-ben nincs benne az innováció, így ezt a saját fejlesztések révén szeretnénk átformálni. Viszont azt hozzá kell tenni, hogy úgy kell alakítanunk az innovációs törekvéseket, hogy piaci alapon működni tudjanak.

T.M.: Ezzel a 3D nyomtatóval és az ehhez hasonló befektetésekkel az a célunk, hogy megváltoztassuk a már meglévő folyamatokat. Amit ma hatalmas emberi erőráfordítással, vagy tízszer nagyobb beruházási költséggel állítanak elő, azokat ezekkel a termékekkel/szolgáltatásokkal egyszerűsíteni tudjunk. Nagyságrendileg most jutottunk el oda, hogy meg tudjuk mutatni a piacnak, mink is van igazából. A teljes gépláncot tekintve olyan 60 százalékos készültségen vagyunk.

Ez a dvb Kft. és KÉSZ Csoport összefogása, amely komoly ambíciók által született meg és nem ez az egyetlen hasonló kezdeményezésünk.

a tervező cég messze túllép a klasszikus értelemben vett tervezésen, és egy-egy építőipari nagyberuházás valamennyi résztvevőjét támogatva emeli új szintre a hatékonyságot.

Az úttörő jelentőségű integrátor szerephez a cégalapító-tulajdonos széleskörű tapasztalataira is szükség volt: ennek megfelelően Livják Csabát elsőként a pályájáról kérdeztük a vállalat budapesti irodájában.

A 2006-ban elindított magyar startup vezetője kezdetben gépészmérnökként dolgozott, majd az építőiparban folytatta. „Acélszerkezet tervező, majd előkészítő mérnök lettem, később építésvezetőként folytattam” – árulja el a BuildEXT Kft. ügyvezető igazgatója. Első munkahelyén, az akkor még csak hat fős Weinberg ’93 Kft. kötelékében többek közt Mauritiuson egy villamos erőmű építését is vezette.

Összesen 30 félévet töltött el a magyar felsőoktatásban

Később újabb komoly fordulat következett: „Még tanultam, mikor megterveztem az első házamat. Később mikor egyre jobban belemerültem a tervezésbe, egy budapesti építészirodába kerültem.” Ebben a szerepben is számos külföldi munkája volt: Vietnamban toronyházakat, hoteleket tervezett. „Itthon közel 200 ezer négyzetméter épület generál tervezése fűződik a nevemhez, ezek főleg üzletek, irodaházak, gyárak, laborok, adatközpontok voltak.”

Fontos hozzátenni, hogy ehhez a pályához folyamatosan képezte magát: „Összesen 30 félévet töltöttem el a magyar felsőoktatásban. Először gépész- majd építőmérnök lettem, később az építész BSC és master diplomákat szereztem meg. A posztgraduális képzéseket párhuzamosan végeztem és közben folyamatosan dolgoztam az építőiparban.”

A projekt, amely kilőtte az űrbe a vállalatot

A következő mérföldkő az életében már a BuildEXT Kft. jogelődjeként az n-Gon Studio Kft. megalakítása volt 2006-ban. A kisvállalatként induló tervező cég fokozatosan fejlődött, egyre nagyobb léptékű projektekkel foglalkozva. Jó pár év után már gyárakat és irodaházakat terveztek, de ekkor még a hazánkban megszokott klasszikus tervezői munkamódszerrel. 2017-ben nyertek el egy olyan munkát, amely döntő változást hozott a vállalat történetében. A vezető ezt úgy érzékelteti, hogy a cég addig ügyes kis vadászrepülő volt a magyar tervezés légterében, azután viszont kiléptek az űrbe.

„A labordiagnosztikai szolgáltató SYNLAB Közép-Európa legnagyobb laboratóriumát építette fel Budapesten. Ez volt az első BIM projektünk, ami olyan komplexitású volt, hogy megkaptuk az összes pofont, amivel egy magyar építész ebben a módszertanban csak találkozhat”

– fogalmazza meg a projekt lényegét az ügyvezető.

Amikor több mint tízmillió ütközést találsz egy beruházásban

A szakember részletesen bemutatta, mik voltak ezek a problémák. „Egy rendkívül bonyolult, 9000 négyzetméteres irodaházat kellett megtervezni 30-40 féle laboratóriummal, helyiségenként más-más igényekkel, az álmennyezetekben 400 kilométernyi csővezetékkel. Ez három hónapnyi tervezés után egy lekövethetetlenül komplex épületmodellt eredményezett: miután egy célszerveren egyesítettük a szakáganként elkészített modelleket, nem kevesebb, mint 10 millió 200 ezer ütközésünk volt!”

Ezt 30 mérnök négyheti munkájával tudták leszűkíteni 100 ezer kritikus ütközésre, majd még másfél évig tartó megfeszített munka volt, mire sikerült lekövetniük a kivitelezés folyamatos improvizációját. „Ma az összes magyarországi nagyberuházás ebben a csapdában vergődik” – hívja fel a figyelmet Livják Csaba.

„Számomra viszont ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy nem vagyok hajlandó tovább ebben a manuális, iteratív tervezési workflow-ban dolgozni.”

Lecseréltek mindent, ami addig a hétköznapok biztonságát adta

Úgy fogalmaz, lehetetlen, hogy a világban ez mindenhol így működik. „Megkerestük az elérhető legmodernebb technológiát, és lecseréltünk minden rendszert és szoftvert, ami addig a hétköznapok biztonságát adta.” Hozzáteszi, a szoftverkörnyezettel együtt gondolkodásmódot is kellett váltani. “Elvesztettük a kollégáink egy részét, le kellett cserélni az alvállalkozóinkat, majd a megrendelőinket. Szerencsére akkoriban még csak 15 fős vállalkozás voltunk, így a természetes fluktuáció révén lemorzsolódtak, akik nem hittek a közös célunkban vagy a folyamatos változások miatt kívül kerültek a komfort zónájukon.”

Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy 19-re lapot húztak, hiszen az új rendszerrel azonnal elvállalták a cég történetének addigi legnagyobb munkáját, ráadásul rendkívül szigorú határidőkkel.

„Ez a munka a Continental budapesti telephelyének fejlesztése volt, aminek első üteme a SYNLAB-hoz hasonlóan nagyságrendileg 10 milliárd forintos beruházás volt. Komplexitását tekintve is hasonló projekt volt, így a két feladat kiváló összehasonlítási alapot adott a rendszerszintű működés hatékonyságának vizsgálatára.”

Integrálták a szakágakat, 56 ezerszer (!) kevesebb tervhibát kellett kezelniük

Az előző projekthez képest óriási volt az eltérés. Egy olyan BIM modellt hoztak létre, amelyben 60-80 tervező dolgozott egyszerre, integrálva a különböző szakágakat. „Ha a statikus behúzta az acélgerendáját, azt látta a gépész és az elektromos tervező, így a nyomvonalaikkal ki tudták kerülni, és nem jöttek létre ütközések.” Külön kitér rá, hogy a BIM-et Magyarországon sokan tévesen az ütközésvizsgálattal azonosítják. „Pedig, ha a BIM egy önvezető autó, az ütközéskeresés csak a biztonsági öv benne. A lényegi különbség, hogy egy hatékony tervezési rendszerben eleve nem jönnek létre ütközések.”

Szavait alátámasztja, hogy amikor leszállították a következő projektet, a végén lefuttatott ütközésvizsgálat mindössze 180 (!) ütközést talált. 

„Ezt még aznap kijavítottuk, és kész volt a terv. Az új workflow 1,5 évnyi kínlódást spórolt meg mindenkinek.”

A teljes beruházás költsége visszajön az üzemeltetés során el nem költött díjon

A vállalat alapító tulajdonosa konkrét számokkal is érzékelteti a BIM alapú workflow és a hagyományos tervezéssel folyó projekt közötti különbséget. Nem tagadja, hogy a beruházás elején a modellépítés több munka, ami egy tervezői tendernél behozhatatlan árhátrányt jelent. „Egy 10 milliárdos beruházásnál a BIM 1-2 százalékos többletköltség; szemben a hagyományos tervezés 500 millió forintos tervezési díjával ez további 100-200 millió forint.

Ugyanakkor a tervhibák hiánya és a gyors változásmenedzsment radikálisan csökkenti a pótmunkák költségét, ami azt jelenti, hogy egy éven belül, már a kivitelezés alatt általában tízszeresen megtérül a valódi BIM workflow többletköltsége.

További hozadék, hogy a BIM támogatással tervezett és üzemeltetett házakat 20-30 százalékkal olcsóbban lehet működtetni. „Ez azt eredményezi, hogy a tervezésre szánt többletbefektetésünk az épület élettartama alatt akár 16-20-szor is megtérül. Azaz tulajdonképpen visszahozza a teljes építési költséget az üzemeltetés során!” – hívja fel a figyelmet Livják Csaba.

A megtakarítások alapja: az időben észrevett hiba

Arra is kitér, hogy ma Magyarországon általában úgy terveznek, hogy a szakági tervezők különböző szoftverekből kiexportált modelljeit próbálják összeilleszteni és - mint az aknakeresőben - kijavítani a hibákat benne. „Ezzel szemben a BuildEXT-nél a closed BIM-ben hiszünk, ahol a szakágak egy közösen felépített központi modellben dolgoznak, azonos információstruktúrában. Így a hibalehetőségek száma drasztikusan lecsökken, mindenki a legfrissebb információhoz fér hozzá, a hatékonyság pedig sokszorosára nő.”

Ennek megfelelően a BuildEXT számára minden projekt úgy működik, hogy a tervezők a teljes házat valós időben építik fel a virtuális térben. „Ez persze bonyolultabb és több munkát jelent a hagyományos tervezésnél, viszont a hibák azonnal kiderülnek, és egy hibát minél előbb veszünk észre, annál olcsóbb a kijavítása.

Ha ugyanis még a tervben vesszük észre, akkor két ember mindössze pár órai munkája megy kárba.” Mennyivel drágább ugyanez az építkezésen?

„Képzeljük el, hogy leszállítják a terv alapján (rosszul) gyártatott légkezelőt, majd fél napig megpróbálják a helyére tenni. Aztán hatan körülállják, hogy miért nem jó, és csak utána kezdődhet az újragyártás, vésés, visszabontás…” Rámutat, mindez tízszer vagy akár százszor annyi energia, pénz és idő felemésztésével jár.

Amit eddig hat ember 40 órán át végzett, azt a BIM által egyedül megoldja félóra alatt

Hozzáteszi, azáltal, hogy egy jól felépített szoftver ökoszisztémában dolgoznak, a fentieken túlmenően rendkívüli módon kiszélesednek a lehetőségek. „A szereplőknek egy felhőalapú rendszerben tesszük elérhetővé a modellt és a terveket. Ez a projekt web platform az alapja a projektlebonyolításnak, a műszaki ellenőrzésnek és a kivitelezésnek is. Valamennyi szereplő egy applikációt kap a modellhez, és technikai supportot is biztosítunk nekik.” A fenti folyamatra hivatkozva a szakember megállapítja, a tervező, a lebonyolító és a kivitelező szerepek is megváltoznak.

A tervezőknek hidat kell képezniük a folyamat szereplői között. „A hagyományos lebonyolító, tervező, kivitelező háromszög átalakul. A működés hatékonyságát egy BIM alapú rendszer veszi át, amelyet a hagyományos szereplők önállóan nem képesek felépíteni.”

Ennek a modellnek a hatékonyságát nemrég a munkaórákra lebontva is kiszámolták: „A hagyományos módon, ha az építkezés jelzett egy hibát, mire az adminisztrációs útvesztőben eljutott a megoldásig, a kivitelezők már megoldották másképp. A hagyományos workflow-ban ugyanis ez 6 embernek 40 órájába került. Ez egyszerűen nem életképes. Ezzel szemben a közös adatmodell platformban ez 2 ember 1 órás munkája és egy napon belül átfut.” Összegezve, a BIM segítségével a BuildEXT nem pusztán 2D terveket, hanem egy információmodellt és egy hozzáférési felületet hoz létre.

 „Ugyanúgy tud működni, mint a Google Earth, nagyon könnyen és gyorsan megtalálható benne egy építési elem, amely a rá jellemző minden fontos információt tartalmaz.” Éppen ezért a modell az építés időbeli haladását, a költségeit és az anyagfelhasználását is kiválóan le tudja követni.

Olyan hibákat látnak meg, amelyek észrevételére esélye sincs a kivitelezőnek

További fontos elem, hogy az integrált modell az épület működését is sokkal hatékonyabbá teszi. „Digital As Built-nek hívjuk, mikor a kivitelezés közben visszatöltjük a rendszerek és az épületelemek adatait a felhőben lévő épületmodellbe. Így jön létre a ház digitális ikre (digital twin). Ez a digitális másolat lesz az alapja az üzemeltetési szoftverek működésének, amitől biztonságosabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá válik az üzemeltetés.”

De ilyen új szolgáltatásuk a Remote QA vagy távoli minőségellenőrzés is. Ez úgy működik, hogy valamilyen térérzékeléssel beszkennelik a házat, és az ennek eredményeként létrejött pontfelhőt összevethetik a BIM modellel és hibalistát adnak le. „Olyan hibákat látunk meg, amelyek észrevételére a helyszínen esélye sincs a kivitelezőnek” – hangsúlyozza Livják Csaba.

A BuildEXT számára további pozitív tapasztalat, hogy a BIM a kivitelezésen térül meg igazán: „A BIM, ha jól csinálják, pont a fájdalompontokat veszi ki az építkezésből. Nem csúszik meg a beruházás, nincs kötbér, nincs felelősséghárítás, nincs idegeskedés.”

Az elmúlt öt évben évente sikerült duplázniuk

A fenti előnyöket látva adódik a kérdés, hogy ha ekkora előnyökkel jár, az immár évek óta a különböző konferenciák középpontjában levő BIM miért nem terjedt el ilyen mélységben Magyarországon? A vezető szavaiból arra nem tudunk következtetni, hogy más cégeknél mi hiányzik ehhez, arra viszont igen, hogy a BuildEXT-nél mi adja ennek a hátterét. „Ehhez a működéshez egy jó integrátor cégre van szükség, aki a projekt megfogalmazásától a BIM modell és a ráépülő digitális infrastruktúra felépítésén át a ház bontásáig szem előtt tartja a megrendelő érdekeit és a BIM modell sorsát.”

Ezt a tervezésen messze túllépő, kiterjesztett működést a 2019-ben végrehajtott váltással érte el a vállalat. A paradigmaváltás felismerését követően, az addigi n-Gon Studio Kft.-t BuildEXT Kft.-re nevezték át.

Az új név a kiterjesztett építőipar kifejezés angol megfelelőjének - Extended Building Industry – a rövidítéseiből áll össze. „Ez azt jelenti, hogy az építőipar teljes spektrumán fejlesztünk és szállítunk kiterjesztett szolgáltatásokat: olyanokat, amelyek mindeddig nem léteztek.

A fejlődésünkre jellemző, hogy az elmúlt öt évben nagyságrendileg évente dupláztuk az árbevételünket és a létszámunkat, miközben megrendelői körünk nagyon komoly partnerekkel bővült.”

Az integrált szemléletet taglalva rámutat, a tervezőnek korábban odáig terjedt ki a dolga, hogy leszállítsa a vonalas rajzokat. „Ezzel szemben mi most egy szoftverkörnyezetet és egy információmodellt építünk fel, amelyben a tervlapok pedig automatikusan születnek meg. A tervek a modell valós idejű nézetei, a modellt pedig 60-80 tervező építi, méghozzá közel valós időben. Ez elképesztő hatékonyság növekedés.”

Sikerült maguk köré gyűjteniük az innovátorokat

Az integrált működéshez ugyanakkor nagyon komoly háttérre van szükség, amely nem igazán jellemzi a mai tervezőirodákat Magyarországon.

“Azzal, hogy mára évi 100-150 projekt fut le nálunk, miközben több mint 200 mérnök munkáját irányítjuk napi szinten - beleértve ebbe az 50 fő építész, belsőépítész és projekttámogató munkatársamat, valamint 40 stratégiai partnerünk mintegy 150 mérnökének, tanácsadójának a munkáját -, a CEU régió egyik legfelkészültebb, független szereplőivé váltunk.”

Akarva-akaratlan a BIM-es tudással az is együtt jár, hogy a beruházói oldal támogatását is el kell látni. „Ma sok esetben nem tudja pontosan a beruházó, hogy mit kérjen egy tervezőtől vagy kivitelezőtől egy BIM-es projekt során. Mi ebben is tudunk segíteni és akár az első gondolattól, a létesítmény koncepciótervén, a projekt digitális életútjának és terveinek az elkészítésén, majd a kivitelezés támogatásán át az üzemeltetésig ellátjuk a megrendelő érdekképviseletét.”

Meglévő épületállományok digitalizációját és optimalizálását is vállalják

Livják Csaba kérdésre válaszolva elismeri, az integrációban nagy segítségére volt, hogy több alágazatban is komoly tapasztalatokat nyert. „A kivitelezői és a tervezői munkatapasztalatok mellett sokat segített, hogy gépészként átlátom a technológiákat és szakági rendszereket, ugyanakkor a szoftverek szinergiájához is van affinitásom: 60-80 szoftverben is otthonosan közlekedem.”

Mindezekre alapozva a vállalat nem csupán új épületek megtervezését tudja elvállalni, hanem már meglévő épületek üzemeltetési modell integrációját is elvégzi. „Az épületek leszkennelése után felépítjük a digitális másolatukat, amelyet feltöltünk információval, és ez alapján kiderül, milyen változtatásokra van szükség.”

Minden évben kinőnek egy irodát

A folyamatos fejlődéshez az is kell, hogy a vállalat saját oktatási rendszert működtessen. A cég állományát a saját képzésben kinevelt kollégák mellett számos olyan külföldről visszatérő mérnök erősíti, akik egy fejlettebb országban sajátították el a BuildEXT immár hazánkban is meghonosított munkamódszerét. A munkaerőállomány ugyanakkor folyamatos növekedésben van, ezt mutatja, hogy az irodát évente cserélniük kell. „Az elmúlt 5 évben négyszer költöztünk nagyobb irodába, most pedig a 650 négyzetméteres irodánk is hamarosan kicsinek bizonyul.”

Az innovátor szemlélet kialakítására és fenntartására a vállalat mindennapjaiban is nagyon figyelnek. „Szokásunk például gyakran változtatni az ülésrendet, hogy az emberek nyitottak maradjanak a változásra és a tudásátadás megtörténjen a közel ülőkkel." A kiválasztásnál szintén fokozottan figyelnek arra, hogy a megfelelő munkatársakat találják meg. „Ötven emberből egyet veszünk fel, és közülük is csak minden második marad meg a cégnél.”

Hozzáteszi, a saját onboarding rendszerük havonta három-négy embert tud egészségesen integrálni, ennek megfelelően egy előre kiszámítható növekedést tudnak végrehajtani a kapacitásukban.

Azt, hogy a társaság jó nyomon jár, az is bizonyítja, hogy működését a Magyar Formatervező Tanács Design Management Díj elismerő oklevéllel is díjazta 2021-ben.

A Nemzeti Oltóanyaggyár tervezője lett a cég

Hangsúlyozza, a BIM alapú működés egy nagyszerű eszközt adott a cég kezébe, de a kezdeti sikerek után nem ért véget a munka, ehelyett rendkívül gyors fejlődés a jellemző. „Újabb és újabb lehetőségek nyílnak meg. A cégen belül új divíziók és szolgáltatások jönnek létre, amelyeket aztán igyekszünk elhelyezni a piacon.”

„Rájöttünk például arra, hogy ha leszkennelünk egy irodaházat és felépítjük az információmodelljét, abban a pillanatban máris 20 százalékkal többet ér annál, mintha egy megsárgult dossziéval próbálná a tulajdonosa értékesíteni. Ha ezt még megfejeljük egy GIS vizualizációval és a fejlesztő egy térképen látja az összes épületét, és azt tudja fejleszteni, amelyiknek drága az üzemeltetése, csodát lehet csinálni.”

A beszélgetésben egy kiemelten izgalmas, most folyó beruházást is megemlít a cégvezető: a BuildEXT ugyanis a versenyszférában véghezvitt BOSCH és Continental projekt után most a Debrecenben épülő Nemzeti Oltóanyaggyárat tervezi. Livják Csaba elárulja, ez az első állami megbízásuk. „Büszke vagyok rá, hogy egy remek, ISO 19650 alapú BIM workflow-t sikerült felállítanunk a projektben. Azt gondolom, hogy ez az állami projektek tervezésében is egy mérföldkő.” – hangsúlyozza.

A cég ugyanakkor a nemzetközi építőiparban is aktív: novemberben kiállítóként vesznek részt a németországi BIM World Munich rendezvényen, illetve meghívott előadóként szintén novemberben a dániai Dalux Summit 2021-en, amely ezer résztvevővel zajlik majd. További jelentős esemény, egyben elismerés volt számukra, hogy idén a legnagyobb európai kiállítóként lehettek ott a rangos eseménynek számító BuildTech Asia expón.

A fiatal, agilis cégek forgatókönyve hozza majd a döntő változást

Livják Csaba úgy látja, az építőipar néhány éven belül gyökeresen átalakul, ami nagyfokú alkalmazkodást igényel minden szereplőjétől. Hozzáteszi, ez a változás a nagyobb projekteknél fog elkezdődni, ahol húsbavágó a bonyolult rendszerek koordinációja.

Az ágazati szintű kitekintésében ugyanakkor arra is rámutat, hogy a BIM terjesztésekor az emberek ellenállása a legnagyobb kihívás.

„Egy 30-40 éve a szakmában levő építésvezetőről nehéz elképzelni, hogy bevállalja, hogy egy tablettel szerencsétlenkedik az építkezésen. Sokkal valószínűbbnek tartom, hogy fiatal, agilis kivitelező cégek indokolatlan mértékű növekedésre tesznek szert, pusztán azzal, hogy sokkal hatékonyabb eszközöket használnak.”

Hasonlóan látja a helyzetet a tervező cégeknél. "Többségük a rendszerváltáskor volt fiatal mérnök, és az elmúlt 40 évben lényegében ugyanazzal a megközelítéssel dolgoztak. Irigylésre méltó a tudásuk, kapcsolati tőkéjük és a sokéves szakmai tapasztalatuk, de nem lehet elvárni, hogy rúgjanak fel mindent és kezdjenek el gyökeresen új eszközökkel, új gondolatok mentén dolgozni.”

A BIM alapú működés elképesztő hatékonysága mindig perdöntő érv lesz

A magyar piac helyzetét taglalva az ügyvezető rámutat, jelenleg nagyon sokan nyernek el úgy BIM-es projekteket, hogy nem értik a BIM lényegét. Ez nem csak amiatt okoz gondot a BuildEXT-nek, mert lenyomják az árakat, hanem mert károkat is okoznak. „Ezek a BIM-es projektek a szereplők számára kudarccal és csalódással zárulnak. Sok munkával létrehoznak egy bonyolult épületmodellt, ami a kivitelezésen percek alatt válik használhatatlan ballaszttá.”

Ugyanakkor magában a piaci mechanizmusban bízhat a cég.

“Ez egy exponenciálisan növekvő iparág. Külföldön sokan és itthon is egyre többen keresik a működő megoldásokat. Ha valaki fel tud mutatni egy jó példát, arra mindig lesz kereslet, hiszen perdöntő érvként szolgálnak az építőipar digitalizációjának mellbevágóan magas pénzben, időben és energiában megmutatkozó megtakarításai.”

Hegedűs Gergely

Az előregyártott építőanyagok nagy előnye, hogy gyorsítják az építkezést, továbbá a technológiának köszönhetően maximum öt főre van szükség a kivitelezés helyszínén. Ezek a speciális elemek megoldást nyújtanak a szakemberhiányra, és alkalmazásukkal jelentősen lerövidül a kivitelezési idő és az ezzel járó rezsiköltség is.

Élethű szimuláció zajlik a tanpályán

A Leier a változó igényeket folyamatos innovációs tevékenységével igyekszik kielégíteni, követve a legfrissebb nemzetközi építőipari trendeket, ennek érdekében három évvel ezelőtt saját tanpályát alakított ki a cég győri telephelyén az előregyártott technológia iránt érdeklődők számára. A tanpálya célja, hogy a szakemberek testközelből láthassák és sajátíthassák el az újszerű megoldásokat, ne éles helyzetben találkozzanak először a beépítendő építőanyagokkal, hanem tét nélkül gyakorolhassák a megfelelő lépéseket.

A tanpálya esetében is a legmodernebb feltételeket teremti meg a Leier, ezért a gyakorlópálya korszerűsítésen esett át, hogy a hozzájuk érkező kivitelező cégek a legkorszerűbb elemekkel dolgozhassanak a legújabb technológiai megoldásokon.

A Leier nyújtotta képzés két részből tevődik össze; egy elméleti és egy gyakorlati oktatáson vesznek részt a jelentkezők. A képzés fontos eleme, hogy a tanpályán lehetőség nyílik modellezni, hogyan kell az előregyártott vasbeton kéreg- és födémpaneleket szakszerűen összeszerelni. Vagyis élethű szimulációja zajlik az építkezésen zajló folyamatoknak. Az elemek gyors és szakszerű beépítéséhez a Leier termékmenedzserei és területi képviselői nyújtanak szakmai támogatást a helyszínen.

Szakmai segítségnyújtás

A helyszínre érkezőket az előregyártott betonelemek szállítókalodákban várják a szimulált építkezésen. Fontos és látványos részét jelenti a képzésnek, amikor az elemeket daru segítségével kiemelik, majd elhelyezik a végső helyükön. A helyszínen emellett a ferde támaszokat is megfelelő módon rögzítik a falba beépített dübelekkel és csavarokkal, majd a szerelőbetonban is elvégzik ugyanezt a mozdulatsort, legvégül a falakat függőlegesbe állítják.

A gyakorlati és elméleti oktatás vezetője hasznos szakmai tanácsokkal látja el a résztvevőket, iránymutatása mellett zajlik minden egyes munkafolyamat a precíz megoldások érdekében. A képzésen résztvevők a gyakorlati oktatást követően oklevelet kapnak.

Az előregyártott technológia iránt érdeklődő kivitelező csapatok jelentkezését várják az ingyenes elméleti és gyakorlati képzésre, a vasbeton@leier.hu e-mail címre.

Közös kutatás-fejlesztési projektek, az oktatásban való együttműködés, valamint az ipari cég irányelveihez igazított egyetemi képzési portfólió

 – ezek a területek jelentik a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK), valamint a KÉSZ Metaltech Kft. jövőbeni együttműködésének alapját - derült ki az intézmény közleményéből.

A két szervezet képviselői a kar hétfői tanévnyitóján ünnepélyes keretek között írták alá a stratégiai együttműködési keretmegállapodást a homlokzattervező szakmérnök képzés kapcsán.

2022-ben indul az ország első ilyen képzése

A KÉSZ Metaltech Kft. Magyarország egyik olyan egyedülálló piaci szereplője hosszú évek óta, amely egyaránt fókuszál és koncentrál tudást az acélszerkezetek kivitelezésére, valamint az esztétikai és ipari homlokzatburkolatok tervezésére, gyártására és kivitelezésére.

Több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik komplex projektek, kiemelt acélszerkezeti és homlokzatépítési beruházások terén mind Magyarországon, mind a nemzetközi piacokon. A KÉSZ Csoport, így a KÉSZ Metaltech Kft. számára is

fontos szempont az iparági versenyképesség, ehhez a jelenlegi munkaállomány megtartása mellett a fiatalok elérésére és megfelelő, professzionális képzések biztosítására is kiemelt figyelmet fordít.

Ezért is vesznek részt az országban elsőként a PTE MIK által 2022 februárjában indítandó Homlokzattervező szakmérnök szakirányú továbbképzésben. A képzésnek köszönhetően nemcsak közép-kelet-európai szinten szereznek unikális tudást a hallgatók, de nemzetközi tapasztalatokkal is gazdagodnak majd.

A PTE MIK oktatói a KÉSZ Metaltech Kft. és a Hydro Building Systems Germany Gmbh., valamint (Wicona) és a Hydro Extrusion Hungary Kft. vezetőinek és mérnökeinek szakmai támogatásával dolgozták ki a képzés felépítését és tartalmát. Mellettük Németország, Ausztria, Csehország, Horvátország több neves képviselőjét vonták be az oktatásba.

Európában is mindössze néhány egyetem foglalkozik ezzel

A két fél közötti kapcsolatot elmélyítő, a tanévnyitón aláírandó együttműködési keretmegállapodás három területre fókuszál: a kutatás-fejlesztés és innováció keretében a két fél vállalja a tudáscsere biztosítását, illetve azt, hogy közös projekteken keresztül élvonalbeli tudást és technológiát hozzon létre a homlokzatburkolatok területén.

Az oktatáshoz kapcsolódó fókuszterület célja a tudományos ismeretek egymás közötti megosztása. A harmadik fókuszterület pedig a két fél közös stratégiájának kialakítását foglalja magában, ebben a PTE vállalja, hogy képzési programja és képzési portfóliója összeállításakor figyelembe veszi a KÉSZ Metaltech Kft. irányelveit.

„Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk Magyarország első homlokzattervező szakmérnök szakirányú továbbképzésében, amelyet nem túlzás mérföldkőnek nevezni a hazai építőiparban. A saját tapasztalatunk is az, hogy a modern, egyre izgalmasabb épületszerkezeti megoldások összetett szaktudással rendelkező, kreatív szakembereket igényelnek.

Ezzel a képzéssel aktuális piaci igényekre válaszolunk, hiszen folyamatosan nő az igény a homlokzattervező szakmérnökök munkájára. Külön büszkeség számunkra is, hogy a hamarosan induló képzés nemcsak Magyarországon egyedülálló, hanem Európában is mindössze néhány egyetem foglalkozik ezzel, így a résztvevő hallgatók olyan naprakész tudást kaphatnak, amely mindenképpen versenyelőnyt jelent majd számukra a munkaerőpiacon” – mondta Barócsi Róbert, a KÉSZ Metaltech Kft. ügyvezető igazgatója.

Jelenleg két, Komatsu HB215 LC 3 hibrid típusú lánctalpas kotró állt a munkagépek sorába, melyek 2021 nyár elején már el is kezdtek terepen dolgozni. A munkagépek megbízható, tartós, negyedik generációs hibrid rendszert biztosítanak.

Jelentős mennyiségű üzemanyagot és károsanyag-kibocsátást takarít meg

Habár kívülről nem látszik a különbség a hagyományos és a hibrid technológiával működő gép között, azonban a hibrid működés közben lényegesen alacsonyabb motorzajt bocsát ki. A gépkezelői visszajelzések alapján

az új technológia kis fordulatszám esetén is stabil teljesítményt nyújt, illetve meglepően csendes és alacsony rezonanciájú üzemelést biztosít. 

Nemcsak a kellemesebb munkakörnyezet szól a Komatsu HB215 LC 3 hibrid típusú lánctalpas kotrók mellett, hanem a kedvező fogyasztás is. Naponta mintegy 2000 köbméter föld megmozgatására képesek, mellyel a hagyományos gépekhez képest havi szinten legalább 1200 liter üzemanyagot és ennek megfelelő károsanyag-kibocsátást takarítanak meg. Összehasonlításképp:

a hibridek fogyasztása közel fele a hagyományos gépekhez képest.

A pozitív tapasztalatok alapján a cégcsoport már tervezi más gépek esetében is kihasználni a hibrid technológia nyújtotta előnyöket.

A közlemény szerint a vállalat 2020-ban indult nagyszabású fejlesztési terv részeként 200 millió forint összértékű projekt keretében építi ki az új, időkapus, ütemezett kiszolgáló rendszert, emellett korszerűsíti és bővíti a rakodásra érkező teherjárművek parkolóját is.

Az előzetes becslések azt mutatják, hogy az időkapus rakodási rendszer csúcsidőszakban akár 2000-2100 tonna építőanyag berakodását is lehetővé teszi egyetlen nap alatt - szemben a korábbi 1400-1500 tonnával -, ami mintegy 100 teherautó kiszolgálását jelenti.

A fejlesztéseknek köszönhetően mintegy 20 százalékkal nagyobb ügyfélforgalmat lehet elérni egy nap alatt, középtávon pedig 30 százalékos növekedés elérése a cél.

Nincs szükség papírmunkára

A közleményben hangsúlyozzák, a teljes logisztikai folyamatot új komplex IT-rendszer irányítja és felügyeli. A fuvarozóknak a megrendelt és előre összekészített termékek átvételére előre meghatározott időablakot biztosít. Mindezek mellett a művelet valamennyi fázisa digitalizált, nincs szükség papírmunkára, vagy helyszíni ügyfélszolgálati ügyintézésre.

Az új logisztikai megoldás egyes elemei már működnek, a parkoló korszerűsítése befejeződött, emellett az IT-rendszer néhány modulját is használják már.

A veszprémi székhelyű Cemix Hungary Kft. 1990 és 2020 novembere között Lasselsberger-Knauf néven működött, tavaly ősszel cég- és márkanevet váltott. A társaság tavaly 12,7 milliárd forint árbevételt ért el, ami 6 százalékos növekedés az előző évhez képest. Adózott eredménye 2020-ban meghaladta a 900 millió forintot.

Mi volt az indikátora, hogy új szelet kapjon az innováció vitorlája a KÉSZ Csoportnál?

Az innováció a KÉSZ Csoport berkeiben folyamatosan jelen volt és van is. Az évek során fokozatosan bővültek a tevékenységi köreink, és ezzel sokasodott azon területeknek a száma, ahol újabb innovatív kezdeményezések kerülhetnek a képbe. 2015-re egy komolyabb szintre emelkedtünk, hiszen megalakult az IQ Kecskemét Kft. (ezen belül az Innovációs Műhely és a MIÉNK Klaszter), amely lényegében magának az innovációs törekvéseinknek a központja. Kezdetben a gyártásra, a gyártáshatékonyság növelésére koncentráltunk, de mostanra látjuk, hogy a klasszikus építőipari tevékenységnek a megújítására is szükség van, amiben nekünk aktívan részt kell vennünk.

Lényegében ez egy másfajta gondolkodásmód, aminek át kell hatnia az egész működést. Mi a misszió, mi a vezérelv a KÉSZ Csoportnál?

A missziónk, a víziónk az, hogy legyünk az építőipar autóipara. Hasonlóan az építőiparhoz, az autógyártás is nagyon sok összetevőből áll, számos fejlesztési célt kell út közben elérni, de a végén egy folyamatosan megújulni képes termék készül el. Hatékonyan, modern keretek között és gazdaságosan. Ha ezt az építőiparra is ki lehet vetíteni és olyan tevékenységekkel tudunk foglalkozni, amelyek előrébb visznek minket, akkor gondolhatjuk azt, hogy innovatívak vagyunk.

Véleménye szerint mik a fontos támpontjai az innovációs fejlődésnek? Milyen kihívások akadnak?

A KÉSZ Csoport tekintetében én inkább lehetőségeknek nevezném, nem kihívásoknak. A hazai építőipar egyik jelentős szereplőjeként a folyamatok finomhangolása a gazdaságosabb gyártásra és kivitelezésre segíti a versenyképességünket és ezzel szoros összefüggésben a működésünk is egyre fenntarthatóbbá válik. A folyamatok innovációjával közelebb kerülünk az iparágra nem jellemző termékesítésre (mert alapvetően minden kivitelezés egyedi), valamint a nem is annyira távoli jövőbe tekintve a robotizációra és autonóm, fél-autonóm rendszerekre.

Említhetjük a BIM evolúcióját is, amely lehetővé teszi a digitális projektmanagementet és szinte minden ágazatunk csak nyerhet a megfelelő működésével. De azt is látjuk, hogy mindezekhez elengedhetetlen, hogy kiemelt szerepet kapjon a tudásmanagement. Egyrészt tisztában kell lennünk, hogy milyen tudásbázissal rendelkezünk, másrészt a szakképzések támogatásával vagy belső tréningekkel fejlődési lehetőséget nyújtsunk.

Már vannak eredmények, amikről be lehet számolni?

Örömmel jelenthetem, hogy már számos területen eredményeket tudunk felmutatni, ráadásul mind a belső, mind a külső kezdeményezésre is példát tudok mondani. A VR-platformok ipari használatának széleskörű elterjedésére még várni kell, de mi egy lépéssel előrébb tartunk és egy sikeres pályázat ebben a témában már kikerült az Innovációs Közösségből. A vasbetonszerkezetek üzemi előregyártásánál közvetlenül a 3D-s terveket tudjuk a Hololens szemüvegekre kivetíteni, aminek segítségével sokkal pontosabban tudjuk elkészíteni a zsalut, a vasalást. Ez gyorsítja, és minőségében is javítja a termékeink minőségét. A program jelenleg a pilot fázisában tart.

Külső ötletek felkarolására pedig kiváló példa a vasbeton előregyártó üzemünk iparágformáló 3D betonnyomtatója. Az első ilyen gépet még diákként alkotta meg a most már fejlesztőmérnök munkatársunk, és most tart ott a projekt, hogy szabadalom alatt vannak a berendezés különleges elemei és már tervezzük a piacra vezetést.

 

Bár folyamatos az innováció, 2015-ben új alapokra helyezték és nagyobb hangsúlyt adtak az innovációs törekvéseknek. Mik voltak az első lépések, hol indult a folyamat?

Az elsődleges vezérgondolat, hogy újra kell definiáljuk a céljainkat, valamint meg kell határozni azokat a fókuszpontokat, hogy miként képzeli el a KÉSZ Csoport az innovációt. Kifejezetten az volt a célunk, hogy a Cégcsoportban lévő tudást állítsuk a megújuláshoz alapnak (ezért alakult meg az Innovációs Közösség), de nyitottak legyünk a külső ötletek támogatására is. Célkitűzésünk végeredményben az, hogy egyensúlyban tartsuk a folyamatokat és létrehozzunk egyfajta ökoszisztémát.

A kollégák bátran előjöhetnek az ötleteikkel, legyen szó a napi munkafolyamatok támogatásáról vagy hosszabb távú célokról és megoszthassák véleményüket, meglátásaikat. Nem egyedül, hanem a kialakított ökoszisztéma által. A már 2015-ben elindított Heuréka Programunk is ezt támogatja, mely mind a fizikai, mind pedig a szellemi munkavállalóink körében elérhető. A program szabályozott keretek között lehetőséget ad arra, hogy a rövid vagy hosszútávon megvalósuló hatékonyságjavító, ésszerűsítő, megtakarító vagy gazdasági előnyhöz juttató ötletek benyújtóit anyagilag is elismerjük.

Végeredményben megalakult az Innovációs Szervezet. Mi ez tulajdonképpen, jelenleg hogyan áll a folyamat, kik vannak benne, mi a végső cél?

A strukturális felépítést a már említett IQ Kecskemét Kft. adja, az Innovációs Szervezet pedig egyfajta akcelerátor szerepet akar betölteni. A rendszerszintű áttekintés során ráleltünk olyan nyitott gondolkodású kollégákra, akiket mi innovátoroknak hívunk. A feladatuk, hogy a területeket érintő innovációs gondolatokat segíteni tudják, jelentsenek kapcsolódási pontokat a más innovációs területek és az adott cég között. A hosszú távú cél, hogy ennek a közösségnek a képességeit folyamatosan fejlesszük, és egyfajta szemléletformálást is magával hozzon.

Hogyan térképezték fel a belső innovációs potenciált?

Készítettünk egy Innovációs Térképet, amely lényegében egy pillanatfelvétel, egy kiindulási alap, egy navigációs eszköz. Segítségével felmértük, hogy jelenleg mivel rendelkezünk és látjuk az új kihívásokat is. Már most számos önálló innovációs projekt van a Cégcsoporton belül. A térképnek hála tudatosult bennünk az is, hogy milyen érdeklődés van a téma iránt, milyen szaktudással párosul, és milyen irányokban tekintenek előre az ágazatok. Segíti a konzultációt, illetve inspirálni tudja az Innovációs Közösséget az együttműködésre. Ennek egyik fontos mérföldköve volt az is, hogy megtarthattuk az első Innovációs Napunkat, ahol a különböző ágazatok innovátorai bemutatták működésüket és terveiket.

Házon belül komoly hangsúlyt fektetnek az innovációra. Milyen kihatása van a külső működésre, milyen célokat szeretnének itt elérni? Van-e olyan terület, ahol potenciálisan be tud lépni?

Vannak olyan témák, amelyekhez a szabályozási környezet megújítása szükséges, hogy le tudja követni a változásokat. Itt nemcsak digitalizációról beszélünk, hanem hogy új alapokra tudjunk egyes folyamatokat helyezni. Szeretném kiemelni a Bauapp-al való együttműködésünket, amelynek keretében a mi kollégáink is beszálltak egy standard anyagazonosítási rendszer fejlesztésébe, amely nemcsak a saját érdekeinket szolgálná, hanem iparági szinten is elősegíti a folyamatokat.

A beckumi házat a kivitelezők mérföldkőnek tekintik, mely folyamatokat indított el az építőiparban. A projekt kezdete óta ugyanezzel a technológiával hozták létre Európa legnagyobb lakóépületét Wallenhausenben, és az első ilyen lakóépületet az egyesült államokbeli, arizonai Tempe-ben.

A nyomtatógép üzemeltetéséhez csupán két emberre van szükség

“Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a projekt ilyen sikerrel zárult. Azon dolgozunk, hogy a közép-kelet európai régióban és Magyarországon is mielőbb épülhessenek 3D beton nyomtatással készült házak. Szerencsére úgy tűnik, hogy partnereink nyitottak a technológia iránt”

- mondta el Ézsiás Miklós, az innovatív zsalu- és állvány rendszerekkel foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatója.

A COBOD BOD2 a világ egyik legnagyobb és leggyorsabb moduláris gépe, amely épületeket képes nyomtatni időzített kötésű, a célra speciálisan fejlesztett cement alapú anyagból, rétegenként építve fel a végleges méretű betonelemeket. A rendszer nyomtatófeje 3 tengelyen mozog egy biztonságosan felszerelt fém kereten. Emiatt nincs szükség a nyomtató áthelyezésére és ismételt kalibrálására, amellyel rengeteg időt és költséget takarít meg. A szerkezet további előnye, hogy üzemeltetéséhez csupán két emberre van szükség, a nyomtatófejet és a nyomtatási eredményeket pedig kamera figyeli.

Egy 1 négyzetméter nagyságú dupla rétegű fal 5 perc alatt készül el

A technológia nagy szabadságot ad az építészeknek is, hiszen - szemben a hagyományos módszerekkel - a BOD2-nek az organikus vagy nem egyenes formák sem jelentenek technológiai kihívást.

"Az építés és a tervezés, ahogyan azt évszázadok óta ismerjük, sok területen alapvetően meg fog változni, és hálásak vagyunk, hogy nyomtatott házunkkal ehhez döntően hozzájárultunk"

 - mondta el Waldemar Korte, az épületet tervező MENSE-KORTE ingenieure+architekten építésze.

A BOD2 rekord gyorsan, 1 m/s sebességgel dolgozik, ezzel a piacon jelenleg elérhető leggyorsabb építkezéseken használt 3D nyomtató. Egy 1 négyzetméter nagyságú dupla rétegű fal nagyjából 5 perc alatt készül el. A BOD2 a teljes nyomtatási területen, a gép működése közben is lehetővé teszi a munkavégzést, ráadásul figyelembe veszi a későbbiek során beépítésre kerülő víz és áram bevezetéséhez szükséges csöveket és csatlakozásokat, így ezek a manuális folyamatok könnyedén integrálhatóak a nyomtatási műveletbe.

A 2021-ben alakult MerkWood üzletág mellett a vállalat elindított Kiskunhalason egy pilot projektet is: az ebben épülő CLT-ház projektje már a végéhez közeledik. Fotósunk bejárta az építkezést (fotóit az építkezés közben készült képekkel is kiegészítettük a galériában – a szerk.), a technológia lényegéről pedig Győrfi József faépítészeti üzletágvezetőt kérdeztük.

Mennyire számít újdonságnak hazánkban ez a technológia?

Nem mondhatni új vagy akár teljesen ismeretlen technológiának, mivel már évek óta vannak Magyarországon CLT-ből készült házak, ipari létesítmények. Inkább azt emelném ki, hogy sokan nem ismerik ezt a fajta építési módszert. A magyar tervezői köztudatba be kell vezetni, hogy nem csak téglából és betonból lehet építeni. Hozzáteszem, ez annak is köszönhető többek között, hogy nálunk a faépítészetnek még nincs kultúrája.

A MERKBAU által létrehozott MerkWood honlapja számos előnyét felsorolja ennek a megoldásnak a hagyományos házépítésekhez képest. Melyeket emelné ki ezek közül?

A CLT-nek elég sok előnye van, de véleményem szerint a jó tervezhetőségnek köszönhetően kiemelkedő, hogy egy CLT-épület pár nap alatt szerkezetkész állapotra szerelhető, tehát én mindenképpen az időtakarékosságot és a jó tervezhetőséget emelném ki. Az általunk épített mintaház szerkezetkész állapotát 1,5 munkanap alatt értük el. A hagyományos építési eljárásokkal szemben teljesen világosan mutatja meg ennek a rendszernek az előnyét.

Mikor és milyen konkrét célokkal jött létre a MerkWood üzletág a MERKBAU-nál?

A MerkWood mint brand 2021-ben jött létre. A MERKBAU Zrt. vezetősége folyamatosan keresi az innovációs lehetőségeket és ennek köszönhető a MerkWood megalakulása. Konkrét célunk, hogy ezzel az építési formával, ipari létesítményeket, közintézményeket, társasházakat, lakóházakat építsünk. Csapatunk folyamatosan bővül, hiszen nekünk is szükségünk van jó szakemberekre. E célt szolgálva csatlakozik augusztus elején hozzánk egy faipari szerkezettervező munkatárs is.

Hol tartanak most a célok elérésében, azon belül hol tart most a kiskunhalasi pilot projekt?

A MerkWoodnak hosszútávú célkitűzései vannak, az indulásunkat megalapozza a kiskunhalasi mintaházunk bemutatása a nagyközönség felé. Ezen felül vannak megkereséseink és folyamatban lévő projektjeink is, melyekkel jelenleg is dolgozunk. Kivitelezésünk ebben az évben már Nagykovácsiban is lesz. Ennek a projektnek az elemtervei már a célegyenesben vannak.

Kiskunhalasi projektünk kiválóan, ütemterv szerint halad a megfelelő irányításnak és a szakembergárdának köszönhetően. Jelen pillanatban több szakipar tartózkodik a helyszínen. Kiemelném, hogy mostanra a homlokzati hőszigetelés rögzítése is megvalósult.

Lehet-e már látni, hogy milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a próbaprojektből? Mennyire mondható sikeresnek?

Vannak már tapasztalataink a demo házzal kapcsolatban, és ezek mind egytől-egyig pozitívak. Pontosan amiatt, hogy az előkészületi, tervezési munkákba több időt fektettünk, így az építkezésünk teljesen zökkenőmentes volt. Fontos megjegyezni, hogy a CLT-szerkezet összeállítását saját csapattal végeztük el, akik akkor találkoztak először ezzel a technológiával, és pár óra leforgása alatt elsajátították azt a tudást, amit a jövőben majd kamatoztatni tudnak a későbbi projektjeinknél. Mindazonáltal sikeresnek akkor mondanám a projektet, ha a nagyközönség is annak fogja tartani, továbbá ez a technológia elfogadott és eladható lesz a piacon.

Ami pedig a tapasztalatokat illeti, érdemes kiemelni, hogy minden esetben meg kell vizsgálni az építkezés helyszínét. Ez azért lényeges, mert ezeket a CLT-paneleket kamion szállítja, és emiatt elengedhetetlen feltétel a megfelelő infrastruktúra megléte.

Mi lesz a következő lépés?

Következő lépésünk egy önálló munka lesz, amit Nagykovácsiban fogunk megvalósítani.

Mi az, amin esetleg változtatni kell, illetve milyen kihívásokkal állnak szemben?

Szeretnénk minél több emberrel, tervezővel, statikussal megismertetni a CLT technológiát, pont emiatt építjük a kiskunhalasi mintaházunkat. Szervezünk majd nyílt napokat, ahol meg lehet tekinteni a demo házat. Ezzel szeretnénk szakmai tudásunk legjavát bemutatni és válaszolni minden felmerülő kérdésre. Jelenleg a legnagyobb kihívást a fűrészárú robbanásszerű áremelkedése okozza. Egyes elemzők szerint a faanyagok ára a következő év elején fog csak mérséklődni, emiatt az áremelkedés miatt a legtöbb projekt megvalósítását csúsztatják az építtetők.

A CLT-technológiáról és a MerkWoodról itt lehet többet megtudni: merkwood.hu

A bútorozott és gépesített, ökotudatos lakások értékesítése már elindult, az otthonok 40 százaléka már el is kelt. A balatonlellei Napfény Resorthoz hasonlóan a kivitelezés itt sem áll meg kulcsrakész szinten, a lakásokat bebútorozva, gépesített konyhákkal adja át a fejlesztő Bayer Property.

Márciusban indult a cölöpözés, júliusban már jött a bokréta

A páratlanul gyors kivitelezéshez az építtető által alkalmazott modern építészeti technológiák, a profi előkészítés és a válogatott szakembergárda egyaránt hozzájárult – derült ki a közleményből.

Bayer Construct a Közép-Európában is egyedülálló egyedi betonacél hálós szerkezeti építést alkalmazta a projektben, akárcsak a balatonlellei Napfény Resort esetében. Így bár az exkluzív épületkomplexum cölöpözési munkálatai csupán idén márciusban kezdődtek meg, júliusban máris sor kerülhetett a bokrétaavatóra.

Ősszel már a homlokzat bezárását tervezik

A megvalósítás során összesen közel 185 tonna betonacél, illetve mintegy 1700 köbméter beton kerül beépítésre. További érdekesség, hogy speciális födémzsalu rendszert alkalmazott az építtető, amellyel jelentősen meggyorsította a zsaluzás munkafolyamatát, az előregyártott lépcsőkarok pedig már a Bayer Construct új biharkeresztesi gyáregységéből érkeztek.

A kivitelezés következő fázisaként már megkezdődött a talajnedvesség elleni szigetelés, illetve a falazás. Ezután a klasszikus ütemezés szerint halad tovább a generálkivitelezés: ősszel már a homlokzat bezárását tervezik, a műszaki átadás pedig 2022 nyarán várható.

Platánfák és 120 méteres stég segíti a természetközeliséget

A társasház a volt Família Hotel helyén épül a déli parton fekvő Balatonbogláron. A legmodernebb építészeti irányelvek mentén megvalósuló Platán Garden földszint plusz három emeletből, valamint egy penthouse szintből áll majd. A közvetlenül a vízparton elhelyezkedő ingatlanon összesen 47 lakást alakít ki a fejlesztő. Az épületenergetikai szabályozás maradéktalanul eleget tesz a 2021-től érvényben lévő legújabb követelményének, azaz közel nulla energiaigényű az épület.

Az ingatlan központi eleme a természetközeliség, így minden lakóegységhez tartozik terasz vagy erkély, emellett a Platán Garden privát partszakasszal és 120 négyzetméretes stéggel rendelkezik, nevéhez hűen pedig platánfák árnyékában sétálhatnak majd a lakók.

„Köszönet a munkáért!” – „Naiszaras e butyi” elnevezésű díjjal a romák számára biztosított munkahelyek társadalmi fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet

– olvasható Kövesi Csaba, a civil szervezet elnökének Facebook bejegyzésében. Az oklevelet

• a Duna Aszfalt Zrt.,
• a ZÁÉV Zrt.,
• a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.,
• a MÁV Zrt.
• és az AQUAPLUS Kft. vezetői vehették át.

Hagyományt kívánnak teremteni

A 2016-ban létrejött Áldott Kereszt Egyesület célja, hogy a cigányság hitéletének támogatása mellett segítséget nyújtson a cigányság számára ahhoz, hogy ismét elismert és megbecsült tagjai legyenek a többségi társadalomnak. Kövesi Csaba, a civil szervezet elnöke a díjátadón kiemelte, az elmúlt években Magyarországon gyökeresen megváltozott az a szerep, amelyet a cigányság tölt be a munka világában.

Az esemény fővédnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter levélüzenetében írt arról, hogy hazai és uniós forrásból célzottan is támogatják a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok elhelyezkedését.

Az Áldott Kereszt Egyesület az ünnepi eseménnyel hagyományt kíván teremteni: a jövőben minden évben elismerést nyújt majd át a cigány származásúak foglalkoztatásában élenjáró magyar vállalatoknak.

A jelen új kihívásainak teljesítéséhez jelentős többlettudásra van szükség, mindez párosul a minőségi és gazdaságossági igények emelkedésével.

A Magyar Mérnöki Kamara – a vele együttműködő Magyar Építész Kamarával, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével, a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel, az ÉMI Nonprofit Kft.vel, valamint a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségével közösen – kiemelt feladatának tekinti, hogy minél több mérnök juthasson hozzá beruházás-lebonyolítói tudáshoz.

A beruházás-lebonyolító a beruházási folyamat egyik kulcsszereplője. A Kormány elhatározta (1567/2015. (IX. 4.) Korm. hat.) szakmagyakorlási jogosultságának visszaállítását, a közbeszerzésekre vonatkozó végrehajtási szabályozás (322/2015. (X.30.) Korm. rend.) pedig rögzíti a beruházás-lebonyolító alapvető feladatait.

A sikeres hallgatók kamarai tanúsítványt is kapnak

A Magyar Mérnöki Kamara partnereivel – egyedülállóan széles körű szakmai ismereteikre és tapasztalataikra alapozva – beruházás-lebonyolítói mesteriskolát szervezését határozta el. A képzés a jelen követelményeinek való megfelelésen túl arra is koncentrál, hogy a hallgatók a kamara és társszervezetei által előkészített Beruházási Folyamatok Rendszeréről – és ahhoz kapcsolódóan a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről – részletes ismeretekhez jussanak. A részvételnek alapfeltétele volt a szakirányú mérnöki végzettség. A képzést sikeresen teljesítőknek a Kamara tanúsítást ad ki, amely a piac számára tanúsítja a magas színvonalú hozzáértést.

A Grabarics cégcsoport munkatársai is csatlakoztak a mesteriskola képzéséhez, valamint a résztvevőkkel is beszélgettek a képzés eddigi tapasztalatairól.

A vállalat közleménye szerint: a képzésben részt vevők hatalmas megtiszteltetésnek érezték, amikor a lehetőséget felajánlották részükre annál is inkább, hiszen a mesteriskola képzés tematikája, a beruházás bonyolítás szervesen kapcsolódik a munkájukhoz, a kivitelezésben dolgozók gyakorlatilag napi szintű kapcsolatban vannak a beruházásszervezői oldallal.

Mindezek mellett a cégcsoport munkatársai a képzés során számos hasznos tudásanyagot kaptak és minden előadás során új ismeretekkel gazdagodtak, melyeket elmondásuk szerint biztos, hogy használni fognak a gyakorlatban is.

A mesteriskola hat hónap alatt zajlik le

„Régen voltam olyan továbbképzésen, ami ennyire lekötötte volna a figyelmemet. Ami nagyon tetszik, hogy az előadások között rengeteg az esettanulmány jellegű, melyeket nem csupán érdekfeszítően, de jól fogyaszthatóan, megragadóan adnak át az előadók, de valós beruházások során felmerült problémákat és azok megoldásait ismertetik teljes egészében, melyekből nagyon sokat lehet tanulni” – sorolta a képzés pozitívumait Török Anett projektvezető.

Az előadások a járványhelyzet miatt online formában voltak látogathatók. A mesteriskola képzés januárban kezdődött és júniusban fejeződik be, amikor is a megszerzett tudást a hallgatóknak szakdolgozat elkészítésével igazolniuk kell.

A projekt lebonyolító-műszaki ellenőre az Óbuda-Újlak Zrt. A Market megbízása alapján a külső közlekedési és közmű infrastruktúra elemek kiviteli terveinek elkészítését, valamint a megvalósításhoz szükséges engedélyek megszerzését a Főmterv Zrt. végezte.

A Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) beruházásában épülő csarnok avatására a Magyarország és Szlovákia közös rendezésében megvalósuló 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságon kerül sor.

Az EHF előírásainak megfelelő, Európában egyedülálló, modern, multifunkciós csarnok építése a tereprendezést követően 2019 novemberében vette kezdetét. A pandémia okozta nehezítő körülmények ellenére - a járványügyi előírások szigorú betartásával - ütemterv szerint haladt és halad jelenleg is a kivitelezés.

Már a külső területek térburkolása zajlik

A Market Építő közleményéből kiderült, a projektben 2020 nyarára elkészült a 8 lépcsőház, és elindult a lelátók szerkezetének építése. 2020 októberében megkezdődött a tetőszerkezet építése, 2021 januárjában pedig elrajtolt az aréna külső burkolatának felhelyezése. A létesítmény 2021 márciusában szerkezetkész állapotba került.

A beszámoló szerint mára a kivitelezés a befejező stádiumba érkezett, és megtörtént az épület „bezárása”. Jelenleg már a külső területek térburkolási és kertészeti tevékenységei, a belső tér szakipari munkálatai vannak napirenden.

A Budapesti Multifunkcionális Sport és Rendezvénycsarnok jelenlegi készültségi szintje 60 százalékos.

Design & Build: azonnali döntésekre kényszerít, de profizmust biztosít

A közlemény a legnagyobb kihívásokra is kitért: kiemelve a bonyolult épületszerkezeti kialakítást, a Design & Build konstrukció, valamint a rendkívül szűkre szabott határidőt.

A gördülő tervezés, a Design & Build megvalósítás során a tervezés és a kivitelezés folyamatosan szimbiózisban van egymással, kéz a kézben járnak annak érdekében, hogy a kivitelezés során a leggazdaságosabb szempontok jussanak érvényre és hogy összehangolt műszaki megoldások születhessenek. Ez a fajta megoldás olyan lehetőséget teremt, amely mentén haladva körültekintő és átgondolt tervezés után, a lehető legrövidebb idő alatt és a leghatékonyabban tud haladni a beruházás. Ugyanakkor az előnyei mellett ez a fajta konstrukció rövid és szoros határidőket szab mind a tervezőknek, mind pedig a kivitelezőknek, sok esetben azonnali döntések meghozatalára kényszerítve a megvalósításban résztvevőket.

A Design & Build konstrukció sikerességének alapvető feltétele a professzionális és összehangolt tervezői és kivitelezői gárda, mely a multifunkcionális csarnok esetében rendelkezésre áll.

További kihívást jelentő faktor, hogy a projekt monumentalitásához képest a megvalósításra rendelkezésre álló határidő rendkívül rövid, éppen ezért a Market részéről az ütemterv fegyelmezett és pontos tartása jelentős prioritás a kivitelezés során. A gyors munkára azért volt szükség, mert az idei év végére a létesítménynek el kell készülnie ahhoz, hogy a 2022. január 13. és 30. között megrendezésre kerülő férfi kézilabda Európa-bajnokság előtt az EHF próbamérkőzések keretében tesztelhesse a csarnokot.

A BIM-tervek hatékonyan hozzájárultak a projekt magas minőségéhez

Az összegzés rámutat, hogy a multifunkciós csarnok esetében BIM-ben való tervezés valósult meg, melynek lényege, hogy egy olyan, folyamatában szabályozott és visszaellenőrizhető követelményrendszert állít, amelynek köszönhetően a projekt minősége, átláthatósága és a kivitelezés hatékonysága a legoptimálisabb módon történhet.

A BIM elősegítette a szakágak közötti eredményes koordinációt, a felek közötti hatékony kommunikációt, és jelentősen csökkentette a helyszíni kivitelezési problémák számát.

A Design & Build-ből kifolyólag rendkívül hasznos volt a változtatásokat - és azok hatását a többi szerkezetre – azonnal látni 3D-ben is. A BIM tervek hatékonyan hozzájárultak a projekt magas minőségi színvonalon történő megvalósításához, segítették a kiviteli ütemezést, az organizációt és a kooperációkat.

Ugyancsak a BIM-tervezés eredménye, hogy a projekt előkészítésében és a kivitelezés során az anyagok rendeléséhez gyors mennyiségi kimutatások álltak rendelkezésre, továbbá a készültség nyomon követése és kontrollálása ugyancsak gördülékenyen valósulhatott meg.

A legkülönfélébb népszerű eseményeknek adhat otthont a multifunkciós csarnok

A csarnok küzdőtere úgy lett méretezve, hogy az ne csak a kézilabda bajnokság, de akár egy jégkorong meccs lebonyolítására is alkalmas legyen.

A multifunkciós csarnok a teremsportágak számára is megfelelő paraméterekkel rendelkezik, így akár kosár-, röplabda- és tollas mérkőzések, tenisz, korcsolya, küzdősportok, súlyemelés, vívás, torna, sőt bizonyos lovas és motoros versenyek is megrendezhetők benne.

A hazai és nemzetközi szintű sporteseményeken túl a fejlett műszaki megoldásoknak köszönhetően számos jelentős látogatószámot igénylő esemény szervezésére is lehetőséget ad a csarnok: igény szerint konferenciák, nagyszabású koncertek, show műsorok, kiállítások, rendezvények is lebonyolíthatók benne.

A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Budapest új zöldfelülettel bővül általa – derül ki a közleményből. A területrendezés miatt kivágott fák helyére 400 növény, valamint padok, ülőalkalmatosságok telepítésére kerül sor azzal a céllal, hogy a csarnok környezete kedvelt közösségi térré váljon. 

Az építkezés legérdekesebb számadatai:

• Kivitelezéssel érintett terület 150.000 m²
• Csarnok alapterülete: 50.000 m²
• Összes térburkolat területe: 40.000 m²
• VIP bokszok száma: 49 darab
• Befogadóképesség: 22.022 fő

Az épületre vonatkozó adatok:

• A tető acélszerkezete: 4.800 tonna
• Összes deltabeam: 480 darab
• Előregyártott vasbeton szerkezet mennyisége: 15.000 m³
• Monolit vasbeton szerkezet alapozással: 45.000 m³
• Homlokzat mérete: 17.500 m²
• Liftek száma: 14 darab
• Mozgólépcsők száma: 8 darab
• Az épület legmagasabb pontja: 40,5 méter

Már az is komoly érték, hogy egy-két hónapra kiszámíthatót tudnak nyújtani

A társaság a költségszerkezet átalakításával és költségcsökkentéssel mérsékelte az alapanyagárak emelkedésének árhatását májusban - derült ki a Mapei közleményéből. Az árak stabilitásának megőrzésében szerepet játszott, hogy a forint árfolyamának euróval szembeni erősödése mérsékli az import építőanyag és építőipari alapanyag árak növekedését.

„Még soha nem láttunk ehhez hasonló kiszámíthatatlanságot a piacon. Ebben a helyzetben már az is komoly érték, hogy egy-két hónapra kiszámíthatót tudunk nyújtani. Igyekszünk mindent elkövetni az alapanyagellátás biztosítása érdekében és csak a legvégső esetben emelünk árat” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Világszerte fennakadások vannak az alapanyag ellátásban

A vállalat alapanyag ellátásának stabilitását növeli, hogy Európa hat-hét országából tud termékeket beszerezni a Mapei cégcsoport gyáraiból. Két termékcsoportban, az epoxy gyanta bevonatok, ipari padlók, epoxy fugázók, ragasztók, valamint szintetikus vízszigetelő lemezek területén így is jelentős csúszásokra lehet számítani.

A szakember kifejtette, hogy Európa és világszerte fennakadások vannak az alapanyag ellátásban. Az építőipar növekedése Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is hatalmas mértéket ölt. A gyártók képtelenek kielégíteni a robbanásszerűen erősödő nemzetközi keresletet. A robbanásszerű növekedésben közrejátszik, hogy az elmúlt másfél évben a pandémia miatt elhalasztott beruházások tömegesen indulnak újra.

Magyarországon az otthonteremtési és felújítási támogatások, valamint az újépítésű lakások kedvezményes áfája tovább élénkíti a lakossági keresletet.

Markovich Béla bízik abban, hogy fékeződik az alapanyagárak emelkedése és nem lesz szükség árkorrekcióra az év hátralévő részében.

A kivitelezés során az első jelentős műszaki mérföldkövet az alaplemez betonozása jelentette. A betonozási feladat során a 4.500 m³ volumenű alaplemez egy ütemben, négy betonpumpával, 45 órás folyamatos betonozással, 626 mixerforduló segítségével épült meg, négy műszakban összesen 50 fő műszaki irányító vezetésével.

A feladat teljesítése során kiemelt figyelmet kapott a minőségbiztosítás.

Az építési helyszínre telepített betonlaborban minden egyes mixernél külön-külön vizsgálták a betonkeverékre vonatkozó paraméterek teljesülését, továbbá a tömegbetonokra vonatkozó szakirodalmi ajánlások alapján 27 ponton „just in time” mérték az alaplemez belső hőmérsékletének fejlődését. A betonkeverék terítése hat rétegben történt az egyes rétegek különböző mértékű, előre tervezett és szakirodalmi adatok alapján modellezett kötéskésleltetésével. A beton beszállítását a Betonpartner Kft. és a Frissbeton Kft. konzorciuma végezte.

2020 januárjában már megkezdődött a szerkezetek építése

Az alaplemez betonozását követően 2020 januárjában kezdődött az alépítményi szerkezetek, majd 2020 áprilisától a felszerkezet kivitelezése. A négy pinceszint, továbbá a földszint és az első két emelet hagyományos zsaluzási technológiával épült meg. Az első hét emelet megvalósításával párhuzamosan – magyar mérnökök koprodukciójával – zajlott az európai viszonylatban is kiemelkedő méretű kúszózsaluzat tervezése, gyártása és előszerelése, mely 6 hónapot vett igénybe.

Az egyenként 200 tonna súlyú, Doka SKE50 és SKE100 típusú, 24-24 hidraulikával mozgatott automata kúszórendszerek előszerelését, telepítését és működtetését a Moratus Kft. saját műszaki és fizikai állományával végezte a Doka magyar és osztrák szerelésvezetői segítségével.

A kúszózsaluzatok a hagyományos zsaluzatokkal szemben egy komplex acélszerkezethez hasonlítanak, melyek függőleges acéloszlopokból, vízszintes acélgerendákból és ferde acél merevítőrudakból, továbbá függesztett falzsalu elemekből és acél-fa platformokból állnak. A telepített zsalurendszerek több ezer darab különböző típusú elemből állnak össze, melyeket 25 000 darab nyomatékra húzott csavar tart össze.

A toronyházak építésének elengedhetetlen technológiai megoldása – a kúszózsaluzatokhoz hasonlóan – a szélpajzsok alkalmazása, melyek lehetővé teszik nagy magasságban is a leesésgátolt, széltől védett, biztonságos és folyamatos munkavégzést. A MOL Campuson 2020 októberében a 11-12. emeletek építésével párhuzamosan került sor a homlokzatra függesztett, 3,5 szintmagasságot átfogó, 14,40 méter magas pajzselemek telepítésére is.

Világszinten is egyedülálló megoldást alkalmaztak

A szélpajzs tervezése és telepítése során a legnagyobb kihívást a toronyépület keleti homlokzatán megjelenő 9 méter szélességű födémkontúr váltások okozták. A tárgyi födémszakaszok kontúrjának folyamatos be- és kiugrásai nem tették lehetővé a pajzselemek felakasztását és megvezetését a födémszéleken, így az érintett szakaszt védő, összességében 120 m²-es felületű pajzselemek a világon egyedülálló módon 12 méter hosszú, egyedi tervezésű, nagyszilárdságú homlokzati acél kiváltógerendákon kúsztak felfelé.

A toronyépület kivitelezését két toronydaru szolgálja, melyek végleges horogmagassága 155, illetve 165 méter, így ezek a Magyarországon jelenleg telepített legmagasabb toronydaruk. A daruk pozíciójának meghatározása, alapozási módjának kiválasztása, valamint a daruk kúszásának és épülethez történő kikötésének technológiai tervei mind-mind szakkivitelezői hatáskörbe tartoznak és részletekbe menő szakmai ismereteket követelnek.

A tartószerkezet építéséhez kacsolódóan állandó kihívást jelentő feladat a szakemberek számára a ferde síkú homlokzatot lekövető 1 és 3 fokos dőlésű pillérek kivitelezése, a 143 méter magas homlokzati vasbeton falak 2,5 cm-es síkpontosságágának biztosítása, valamint a geodéziai munkák megszervezése, beleértve a mérési hibák folyamatos javításának módszertanát.

A Market Építő Zrt. és leányvállalata a Moratus Szerkezetépítő Kft. egyedi megoldásokkal, képzett, felkészült és jól szervezett szakmai csapattal, több ezer mérnöki munkaóra befektetésével az előirányzott terveknek megfelelően halad a MOL Campus építésével.

Az új nagyságrendben megvalósuló és a legfrissebb technológiákat alkalmazó számítógépes képalkotáshoz a DVM ArchViz egy nagy kapacitású hardware-parkot állított fel.

Teljes épületeket hívnak életre

Massányi Tibor, a DVM group ügyvezető partnere a bővülés kapcsán hangsúlyozta: “ArchViz művészeink olyan csúcstechnológiával, minden részletében tökéletesen kidolgozott, fotórealisztikus, élethű vizualizációkat alkotnak, amelyek Londonban, Párizsban vagy Berlinben is megállják a helyüket. Legyen szó akár teljes alapépületek vagy fit-out munkák életre hívásáról, tevékenységünk részeként a teljes projekt életciklusra piacvezető megoldásokat kínálunk. Integrált szolgáltatási palettánk immár lefedi az építészeti és belsőépítészeti tervezés, az építészeti vizualizáció, a projektmenedzsment, a design & build, a generálkivitelezés és a fenntarthatósági tanácsadás területeit egyaránt.”

Tökéletességig kidolgozott látványtervek

A DVM group ArchViz igazgatói pozíciójában Meszes Csanád építészmérnök, az építészeti vizualizációs csapat eddigi vezetője így nyilatkozott az új szerepkörrel kapcsolatos elképzeléseiről:

„Az építészeti vizualizáció sokkal többet kínál annál, mint a jelenleg még csak rajzasztalon lévő épületek és enteriőrök pontos jövőbeli képi megjelenítése. HR-szempontból segítségül szolgálhat egy-egy cég költözésekor az új fizikai környezetre való ráhangolódásra, fontos szerepet játszva a változásmenedzsment érzékeny területeinek kezelésében. Azok a kollégák, akik már az új iroda tervezésénél részesei lehetnek a közös gondolkodásnak, szorosabb érzelmi kötődéssel, erősebb csapatszellemmel és magasabb fokú lojalitással közelítik az új élethelyzetet.”

„A döntéshozatali folyamatok is felgyorsulnak, hiszen az ügyfél, a tervező és a kivitelező cég között létrejön egy közös nyelv, egy azonos értelmezést lehetővé tévő platform.”

"Legutóbbi referenciáink (a bp, a Booking.com, a TransferWise, a Cushman & Wakefield és a Morgan Stanley irodái, illetve a Szervita Square Building teljes alapépületi vizualizációja) rengeteg új felismeréshez, tanulsághoz vezettek minket. Jövőbeli munkáinkban az építészeti vizualizáció terén szerzett komplex tudásunkat kívánjuk kamatoztatni, és olyan részletorientált, tökéletességig kidolgozott építészeti látványterveket, filmeket és virtuális környezeteket hozunk létre, amelyekkel mind céges, mind privát megrendelőink maximális elégedettségét kiérdemelhetjük.”

A DVM group – Magyarország legkomplexebb építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégcsoportja – 1995-ös megalapítása óta a magyar ingatlanszektor meghatározó szereplője. A portfólió elemei az építésztervezés, a projektmenedzsment, a környezetvédelmi szaktanácsadás, a generálkivitelezés és a kivitelezésmenedzsment.

A többek közt gépvezérlő és navigációs eszközöket gyártó Trimble világszerte 11 500 embert foglalkoztat. Az építőipar mellett számos iparágban érintett vállalat meghatározó szereppel bír a BIM globális terjedésében szoftver- és hardverfejlesztőként, illetve szolgáltatóként. A Trimble által készített interjúban Szabó Beatrix, a vállalat BIM-divíziójának vezetője mellett Tiszavölgyi Karolina a Duna Aszfalt 3D felmérő csapatának vezetője és Bakos Ervin, a tervező és modellező csapat vezetője mondta el a tapasztalatait a Trimble által szolgáltatott szoftverek, a Quadri és a Novapoint alkalmazásáról.

Hosszas előkészítés és tesztelés vezetett a legjobb megoldáshoz

A Duna Aszfalt a BIM bevezetéséhez egy olyan utat jár be, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is egyedülálló az alkalmazott szoftverek tekintetében. Szabó Beatrix lapunknak hangsúlyozta, a döntést hosszas és alapos vizsgálódás előzte meg, így a legjobb megoldást tudták választani.

„Fontos háttér, hogy tiszta lappal indultunk, nem kötött minket semmilyen szerződés, és a tulajdonosunk is maximálisan támogatta ezt a fajta átgondolt előkészítést, biztosítva a szükséges időt, energiát és pénzt.”

A cikk szerint a BIM-stratégiáján 2019 óta dolgozó Duna Aszfaltnál korábban számos más szoftvert is kipróbáltak, mielőtt a Quadri és a Novapoint tesztelését elkezdték. Az infrastruktúra fejlesztéseknél megszokott szoftverek tapasztalataik szerint kevésbé hatékonyak; a Quadri és a Novapoint tesztelésekor viszont kiderült: ezek az eszközök tökéletesen illenek a stratégiájukhoz. Ismereteik szerint ezeket nemcsak hazánkban, de a közép-európai térségben is elsőként alkalmazzák infrastruktúra fejlesztő vállalatként.

A 83-as út fejlesztésénél már az új rendszerrel folyik a munka

A két szoftver közül a Novapoint maga a tervező szoftver, míg a Quadri egy felhőmegoldással azt biztosítja, hogy egy tervben egyszerre többen is tudjanak dolgozni. A projekt egyelőre a tesztfázisban jár: a Duna Aszfalt két fejlesztésnél alkalmazza ezt a fajta BIM-alapú megoldást. A cikkből kiderül, az egyik érintett projekt a 83-as főút négysávossá fejlesztése, ahol a Duna Aszfalt a Soltút Kft.-vel közös konzorciumban és az EuroAszfalt Kft. alvállalkozásával dolgozik.

A cikk szerint a jelenlegi normál munkamenetben kivitelezőként a Duna Aszfalt egy projekt kezdetén nagymennyiségű tervrajzot kap meg, amiből aztán a cég földmérői és mérnökei a fejlesztés helyszínén – kézzel bedolgozva az adatokat – készítenek egy digitális modellt. Ehhez képest egy sokkal kontrolláltabb és közvetlenebb adatáramlást szeretnének megteremteni a tervezéstől a kivitelezésig – derül ki Bakos Ervin szavaiból. Ennek érdekében a társaságnál egy 3D-ben modellező mérnökcsapat, illetve egy 3D-s földmérő csapat is létre jött, amelyeknek a jövőben Tiszavölgyi Karolina szavai szerint a bővítését tervezik.

Ebből a szempontból egyedülálló a piacon ez az eszköz

A cégnél most kiépülő BIM-es alkalmazás előnyeit részletezve Bakos Ervin elmondta, a projektek során azonnali hozzáférésük van egy folyamatosan frissülő 3D-s BIM modellhez, amely a valós projektadatokat ábrázolja. További jelentősége a Novapointnak, hogy sokkal jobban tudja kezelni a nagyobb útépítő projekteket a többi tervezőszoftverhez képest, melyek már 2-3 kilométeres nagyság felett túl lassúvá válnak.

Mindezeken túl a Duna Aszfalt szakembereinek az is nagy előnyt jelent, hogy a Quadri által gördülékenyen tudnak dolgozni több különböző szoftver adataiból is – ahogy ezt a 83-as útnál is megtapasztalták.

A Quadri ugyanis lehetővé teszi a tervadatok közvetlen beolvasását különböző szoftverekből, anélkül, hogy ehhez a file exportálásra lenne szükség.

„Ebben a tekintetben ez a szoftver egyedülálló a piacon” – fogalmazott Bakos Ervin. Hozzátette, a BIM által a technikai kihívások elemzését is fejlesztették, így sokkal hamarabb tudnak velük foglalkozni, elkerülve ezáltal a leállásokat a kivitelezésben.

Szabó Beatrix így összegezte a Quadri által kialakított BIM-alkalmazás előnyeit: „Folyamatos kontrollt biztosít arról, hogy mi, mikor és ki által történt a modellben. A résztvevőknek azonnali hozzáférése van a modell adataihoz, valamint különböző jogosultsági szintek alapján kinyerhetők a mennyiségek, a gépvezérlési és egyéb adatok. Ezzel összességében rengeteg időt takarítunk meg.”

Én a mai napig az ott megszokott elhivatottságot képviselem, talán ez lehet az oka a munkámmal szembeni bizalomnak.”

Hangsúlyozza, a nyári munkák során nem a kényszer vezette, hanem a kellemeset kötötte össze a hasznossal. „Jó minőségben, jól szervezett munkát figyelni és részt venni benne öröm volt." Hozzáteszi, segédmunkásként tanulta meg a legfontosabbakat: „Az irányító személy tudását figyelni és ellesni; továbbá előkészíteni a munkát és a munkaterületet. Emellett megtanultam a szerszámok tisztítását és a napközbeni hulladék eltakarításának fontosságát, amit már fáradtan az ember nagyon nem kíván, de a másnapi munkakezdést élményszerűvé teszi.”

A WHB-nál is megtalálta azokat az értékeket, amelyeket a kőművesmester mellett megtapasztalt

Az építőipari munka a középiskolában tanult gyártástechnológiával szemben a szabadabb, nem helyhez kötött szakma felé terelte. Ennek megfelelően a Széchenyi István Főiskola építészmérnöki szakán tanult tovább, ahol másodéves korában a Paár Belsőépítészeti Kft. alkalmazta gyakornokként. „Ez olyan jól alakult, hogy a kéthetes nyári gyakorlat egész nyaras lett, aztán már a tanulás mellett is dolgoztam.”

A gyors fejlődésnek köszönhetően 1999-től az iskola mellett teljes munkaviszonyig jutott: a West Hungária Bau Kft. létesítményfelelőse lett, szárazépítési szakterületen. „A tulajdonos Paár Attila személyében megtaláltam a kőművesmester Pali bánál megismert emberi, szakmai tulajdonságokat, kibővítve a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséggel.” Hangsúlyozza, ez a folyamatos fejlődés a mai napig alapérték a társaságnál.

Három plázaépítés három mérföldkövet hozott az életében

Első projektje a Győr Plaza építése volt, ahol előkészítőként dolgozott. A Pécs Plaza fejlesztésénél viszont már kezdő projektvezetőként dobták a mélyvízbe. „Itt Lendvai Ernő építésvezetővel kezdtem elsajátítani a helyszíni irányítás szakmai és emberi oldalát, figyelembe véve a kivitelező és a megrendelő gazdasági és minőségi érdekeit.” Egy harmadik plázaépítés hozta el a harmadik mérföldkövet az életében: „A Miskolc Plaza építésénél ismertem meg a leendő feleségemet, aki felismerte, és azóta is támogatja, hogy a munkám valójában a hobbim is.”

Czelter Péter emlékeztet, a WHB töretlen fejlődésének köszönhetően a korábban kizárólagos szárazépítő szakma kibővült a teljes palettát lefedő generálkivitelezésre. „Ezzel együtt nálam szívügyként megmaradt az az építész szakipari munka, ami a nagyközönség által megtekinthető végeredmény jelentős részét képezi.” Amiatt is kedves számára ez a terület, mert több különböző cég munkáját hangolja össze: „Az egyik pillanatban még festek, a másikban már burkolok, a harmadikban pedig nyílászáró, lakatos, asztalos stb. szakmával foglalkozom. Szeretem ezt a pörgést, ahol állandóan jön egy újabb lépés.”

Az elmúlt évtizedek egyik csúcsprojektjében ő irányította a belső szakipari munkákat

A projektjeit tekintve érvényesült a szakmába vonzó változatosság: „A plázák mellett szállodák, rendelők, iskolák, gyárépületek és műemléki épületek kivitelezésében vettem részt.” Meghatározó volt számára a 2010-es években a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nívódíjas épületeinek generálkivitelezése. „Öt évig folyamatosan egy területen, épületről-épületre haladva dolgoztunk: sorrendben a főépület, a KTK Kollégium, az RTK oktatási épület és kollégium, valamint az oktatási főépület fejlesztésén.

Ezt követte a csúcsprojektet jelentő Puskás Aréna, ahol a belső szakipari munkálatainak komplett szervezése és irányítása volt a feladata.

„Magyarországi viszonylatban valószínűleg soha meg nem ismétlődő, ugyanakkor nemzetközileg is elismert munkán dolgozhattam. Jó érzéssel tölt el, hogy amit a stadionok épületébe belépve lát a nagyközönség, annak kialakításához valamit hozzátettem.”

Egy háromdimenziós modell hozta meg az új csapásirányt

A nemzeti aréna befejezése felvetette benne a kérdést, hogy mi lehet majd az, ami ennél is nagyobb kihívást hoz majd számára, a folyamatos fejlődés jegyében. „Az új irány gyakorlatilag szintén a Puskásban ért utol, hiszen az épület háromdimenziós modelljét vizsgálva kezdtem el érdeklődni a BIM (Building Information Modeling – épületinformációs modellezés) iránt.”

Ez az irány gyorsan érvényesült az ekkor már szakipari területi igazgatóként tevékenykedő Czelter Péter munkájában, és ma már az építőipari kivitelezés digitalizációja számít a fő területének. „Jelenleg már csak kisebb mértékben viszem a szakipari projektvezetést, a fő tevékenységem az egész társaságra kiható informatikai fejlesztés, amely a tulajdonosi kör támogatásával valósul meg.”

A jövő felé vezető irányt így összegzi az állandóan új kihívásokat kereső szakember: „A szakipari gyökerekből kiindulva, de komplexen gondolkodva építjük fel a generálkivitelezés hazánkban még gyerekcipőben járó, BIM-rendszerű digitalizációját.

Ez hosszú folyamat lesz, de meglátásom szerint nagyon megéri, és aki nem ezt teszi, lemarad.”

Nem a BIM hiányával van a gond, hanem a használhatóságával

Czelter Péter a téma legelején eloszlat egy tévedést. „A BIM az nem egy szoftver. Sokkal inkább egy saját magunk által létrehozott információs modellen alapuló rendszer, amelyből adatokat, látásmódot és felhasználási módot nyerünk különböző szoftverek rendszerével. Fontos, hogy ezt a rendszert saját magunknak kell felépítenünk.” Hozzáteszi, mindezt a cég a saját érdekkörére specifikálva teheti meg: „Eközben saját munkái gyorsítására, a költséghatékonyság elérésére és a munkaerőpiac változásának lekövetésére törekszik.”

Külön kitér arra, hogy Magyarországon egyelőre még a tervezés sem érett meg a BIM használatára.

„Minden tervező cégnek van BIM-es részlege, de én még nem láttam náluk olyan BIM-es modellt, amit akárcsak 50 százalékban tudtunk volna használni a kivitelezésnél.”

Egy példát is elmond, amikor egy BIM-es modell alapján megkérdezte, hogy mennyi falazás lesz a kivitelezésben. „Egy BIM-es szakember kinyerte a modellből a számot, de kiderült, hogy egy fillért se tenne rá, hogy valóban ennyi lesz. Nem véletlen, hogy nekünk most arra van egy külön irodánk, hogy a kapott terveket újrarajzoljuk egy 3D-s modellben.”

A csillogás-villogás helyett a valós adatok kinyerése lenne a lényeg

Hangsúlyozza, sokan csak arra mennek rá ma még, hogy a megrendelőknek meg tudják mutatni, hogy mennyire csilivili a BIM-modell. „A modellt úgy készítik el, hogy eladható legyen a terv. Azután azonban leképezik 2D-re a tervet, és a projekt során már csak azt módosítják, a 3D már nem frissül.”

Ezzel szemben a WHB-nál az a céljuk, hogy valós adatokat tudjanak kinyerni a leendő modellből. „Ehhez sokat kell dolgozni, és nekem ez most a fő célom itt a WHB-nál: kialakítani egy a cégünkre vetített BIM-es rendszert. Két éve ezen munkálkodom, és a kollégák kezdik ezt a folyamatot elfogadni.”

Hozzáteszi, egy olyan szemléletváltást szeretne elérni, amelynek köszönhetően az előkészítés sokkal nagyobb hangsúlyt kap. „Egy jól előkészített projektben ugyanis sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudjuk kezelni a változásokat.”

Czelter Péter mindezek mellett ágazati szinten is vállal szerepet, miután részt vesz egy olyan szoftver fejlesztésében (BIM Project  - www.bimrevolution.hu), amely előkészíti a BIM komplex felhasználási lehetőségét a magyar építőipari kivitelezésben, projektvezetésben.

A WHB-nál ezért kerülnek kulcsszerepbe a fiatalok

A középkorú mérnök szerint azt is fontos tisztázni, hogy a digitalizáció nem az idősek sportja. „Még csak nem is az én korosztályomé, hanem a mostani és a jövőbeni fiatalok természetes élettere.” Emiatt a mindennapi munka során nagy hangsúlyt fektet a fiatalok bevetésére egy kiforrott filozófia mentén.

„Egy másfajta kor jön, melyben a tapasztalt, szakmai tudás birtokában lévő kollégákhoz olyan fiatalokat kell társítani, akik a digitalizációval, gyors adatkinyeréssel segítik a munkát, és közben elsajátítják a régi értékeket.”

Példaként említi: azt, hogy hova mennyi anyag kell, egy fiatal kolléga néhány gombnyomással ki tudja nyerni egy jól felépített rendszerből. Ezzel rengeteg számolgatást megtakarít az idősebb munkatársaknak. „Ugyanakkor a fiataloknak is kell az idősek támogatása, hiszen ők tapasztalatok híján nem feltétlenül tudják, hogy mi van a rendszerbe bevitt számok mögött, így a hibákat sem veszik észre.”

Komoly kapacitást építettek ki egy győri építőipari iskolában

Ehhez a filozófiához illeszkedik, hogy a WHB cégcsoportja már középiskolai szinten támogatja a fiatalok képzését ebbe az irányba. Lapunk többször is beszámolt a győri Hild József Építőipari Technikum informatikai eszközökkel való ellátásáról, amely lehetővé teszi a BIM alapjainak az elsajátítását. „Már három tantermet szereltünk fel tervezői gépekkel. Mindez azért fontos, mert a tervezéshez szükséges kapacitáshoz drága eszközök és szoftverek kellenek.”

A fentiekhez kapcsolódva a vállalat a duális képzésben is részt vesz. „Ennek fontos eleme, hogy a hozzánk érkező diákokat kivisszük a munkaterületre, ott felmérik az épületet, azután pedig a segítségünkkel ezt beviszik a számítógépre. Ezzel alapozzuk meg, hogy képesek legyenek a tervezésre.”

A WHB-nál kiépítik azt, ami Magyarországon még nincs kialakítva

Czelter Péter szavaiból az derül ki, a BIM jelenleg nem egy olyan fejlesztés, amit készen meg lehet kapni egy külső forrásból. „Magyarországon ez még nincs kialakítva, kitalálva, és szerintem nincs is olyan projekt, ahol teljes mértékben alkalmaznák. Az én vízióm viszont az, hogy egy komplex, BIM-re épülő rendszert építsünk ki a WHB-nál.”

A fenti filozófiának megfelelően Czelter Péter egy külön részleget hozott létre a vállalatnál, melyben sok fiatalt alkalmazva, 3D-ben végzik el a BIM-es előkészítését a projekteknek.

„Fontos ismérv, hogy az én kollégáim már nem számolnak, hanem rajzolnak.”

Hozzáteszi, ehhez arra van szükség, hogy a fiatalok sajátítsák el az épületszerkezetei ismereteket és a grafikus rajzolást. „Ha ezt a kettőt összeköti a fiatal munkatárs, akkor már hasznosan tudja segíteni az idősebb kollégákat.

A cél az, hogy ne kelljen az egyik rendszerből lépegetni a másikba

A rajzok jelentőségét egy további példával érzékelteti. „Ha egy papírra felírunk egy csomó számot, és közülük az egyikben egy vagy két nulla több vagy hibádzik, azt csak kevesen fogják észrevenni. Ha viszont valaki egy 3 D-s modellben egy falmagasságot 3 méterről 30 méterre megnövel, az azonnal szemet szúr mindenkinek.”

Hozzáteszi, egy olyan programot építenek ki a projektvezetéshez, ami alkalmas lesz a BIM befogadására.

„A cél az, hogy a BIM-es rendszerből nyert adatok abba a kivitelezői rendszerbe fussanak be közvetlenül, amit mi napi szinten használunk. Jelenleg ott tartunk, hogy folyton lépegetnünk kell egyik rendszerből a másikba, majd este a munka végén több tucat ablakot kell bezárnunk a számítógépen.”

Három kattintással kiváltják a hosszas számolgatást

Az innovatív szemléletet saját projektjein keresztül igyekszik behozni a vállalatba. „Jelenleg a céglédi Infineon Technologies - az ipari alkalmazású félvezetők fejlesztésében és gyártásában több területen piacvezető vállalat - új gyáregységének belső szakipari munkáit irányítom, de csak hetente kétszer járok ki a helyszínre. A többi dolog az informatikai támogatás által működik, a helyszínen már csak az építésvezetők és a projektvezető-helyettes - egy fiatal ambiciózus mérnök - van. Ők a területen zajló munkákat irányítják, és erre fokuszálhatnak, mert minden egyéb szükséges adatot a Győrben elkészített modellekből gyorsan kinyerhetnek.”

Leszögezi, a cél az, hogy az építésvezetőnek valóban csak az építés irányításával kelljen foglalkoznia.

„A digitalizációval kiváltjuk azt a régi gyakorlatot, amiben az építésvezetők még a nap végén leülnek, és hosszas számolgatásokkal határozzák meg, hogy holnap vagy a jövő héten milyen anyagot és milyen mennyiségben kell kijuttatni az építkezésre. Ez egy jól megrajzolt modellben három kattintással megvan.”

Üzenet a fiataloknak: láss a jövőbe, és adj infót!

A digitalizációval szembeni kezdetben mindenhol jellemző ellenállást lassan mindenkiben feloldják azok a többletek, amelyek egyszerűsítenek és gyorsítanak egy-egy munkafolyamatot. „Ha valaki két óra munka helyett két perc alatt megkap egy adatot a modellben jártas kollégától, elkezd azon agyalni, hogy legközelebb ezt ő is ki tudná nyerni magának. Ezzel az ellenállás érdeklődésbe és támogatásba fordul át, köszönhetően a napi gyakorlatban megtapasztalt előnyöknek.”

A WHB-nál középpontba állított digitalizáció egy olyan kérdésre is választ adhat, amire sokan hiába keresik a választ: ugyanis segítheti a fiatalok bevonzását az építőiparba.

„Ha egy fiatalnak rögtön kezdő korában egy nagy teljesítményű gépet adunk, amivel közvetlenül támogat egy projektet, az másként fog hozzá állni, mert egyből lesz értéke a munkájának.”

Hozzáteszi ennek egy pozitív üzenete van a digitális eszközökkel felnövő mai generáció számára. „Csináld azt, amit szeretsz: ülj le a gép elé, forgasd a modelleket, láss a jövőbe és adj információkat!”

Bármit is csinálunk, a végeredmény mindig jó, segíti és gyorsítja a munkát

A 22 éve – gyakorlatilag a vállalat létrejötte óta – a WHB-t erősítő Czelter Pétert arról is megkérdeztük, hogy mi tartotta ennyi időn keresztül ugyanannál a társaságnál. „Egyetlen szóban megfogalmazható: a fejlődés. Minden egyes évben egy lépcsővel feljebb lépet a cég, vele együtt én is. Emellett nagyon fontos, hogy mindig azzal foglalkozom, amivel szeretek, és ezt a cég támogatja, hiszen ez a cégnek is jó. A projektvezetésen belül például mindig tudtam jobban a szakipari részletekre koncentrálni, ami mindig is a leginkább vonzott. Továbbá amikor a Puskás projektje során azt mondtam a tulajdonos Paár Attilának, hogy el szeretném kezdeni egy új szemléletmód kiépítését, az is befogadásra talált.”

Hozzáteszi, nem csak a tulajdonos, hanem a WHB összes területe támogatja a digitalizációt: „Ennek a legfőbb oka az, hogy bármit is csinálunk ezen a területen, a végeredménye mindig jó, segíti és gyorsítja a munkát.”

További mozgatóerő számára, hogy a társaságnál mindig vannak új folyamatok, és ha valaki új ötlettel áll elő, akkor nem fogadja automatikus elutasítás. „Mindezek mellett az is motivációt ad, amikor olyan szakembereket és kollégákat látok magam körül, akik örömüket lelik a munkájukban, amivel maradandót alkotunk.”

Hegedűs Gergely