Nem csupán magyar szinten nevezhetjük úttörő jellegűnek a magyar cégcsoport építőipari beruházását, amelyben a betonelemgyártásban minden szempontból csúcskategóriás üzem jött létre. A biharkeresztesi gyárfejlesztés legérdekesebb részleteit a Bayer Construct szaktanácsadója mutatta be a lapunknak.
A magyar tulajdonú Bayer Construct cégcsoport részeként a Viastein Kft. 2017 második felében kezdte meg a termelést biharkeresztesi térkőgyárában. A fejlesztések második üteme egy térkő-nemesítő üzem létrehozására irányult, mely 2018-ban készült el, a mai napon pedig lezárult a gyárkomplexum harmadik fejlesztési fázisa, melynek eredményeként a vállalat átadta betonelem előregyártó üzemét.
Az új gyár biztosítja, hogy az építőiparban a kapacitás, kivitelezési idő és minőség terén felmerülő kihívások, a lehető legkorszerűbb megoldásokkal, hatékonyan kezelhetők legyenek.
Az előszerelt termékek gyártása is éppen ezt a célt szolgálja, segítségükkel csökkennek a kivitelezési költségek és az építési idő, vagyis sokkal hatékonyabbá válnak az egyes építőipari projektek.
„A Bayer Construct lendülete újabb jelentős lépést hozott” – foglalta össze lapunknak Balázs Attila vezérigazgató a cégcsoport Biharkeresztesen megvalósult fejlesztésének a lényegét. A Viastein Kft. magyarországi térkőgyára mellett végrehajtott zöldmezős beruházásban felépült ugyanis a vállaltcsoport betonelem előregyártó üzeme. „Egy Európában is ritkának számító, rendkívül magas felszereltségű és nagy pontosságú betontermékek gyártására alkalmas üzem jött létre” – hangsúlyozta Balázs Attila.
Hozzátette, az építőipar teljes vertikumára törekvő cégcsoport újabb gyártó egységében június elején már zajlott a próbatermelés. „Mindez azért is fontos számunkra, mert a beruházás által a Viastein Kft. 220 új munkahelyet teremt a térségben.”
A keleti határ közelében felépült gyárban építőipari statikus betonelemek gyártása zajlik majd, a részleteket a cégcsoport szakértője mutatja be lapunknak. „Többek közt csarnokszerkezetek, falszerkezetek, födémszerkezetek, födémpallók készülnek az üzemben” – árulja el Pándi Gábor. Hangsúlyozta, az egész gyártási folyamat egy láncra van felfűzve. „A tervek alapján egy számítástechnikai rendszer kidolgozza a gyártmányterveket, amely meghatározza az elemek gyártási sorrendjét.” A gyártás után a kiszállítási logisztika is rendkívül precízen épül fel. „Az adott építkezés igényeinek megfelelő sorrendben raknak mindent a szállító járművekre, illetve minden pontosan a megfelelő időben érkezik a helyszínre.”
A szakértő hozzáteszi, ez a felépítés az ipar 4.0 követelményeinek felel meg. Hangsúlyozza, mind a gyártósorok, mind a gyártástechnológia rendkívüli rugalmasságot tesz lehetővé: „Így lényegében sorozatban gyártott egyedi termékek jönnek létre.”
Arra is kitér, hogy az automatizáltság olyan mértékű a biharkeresztesi gyárban, ami gyakorlatilag minimalizálja az emberi tévedés lehetőségét. „Erre példa a központ betonkeverő automatizáltsága, amelynek köszönhetően a selejtek mennyisége a nullához közelít. Ráadásul ez a minimális betonhulladék is újrafelhasználásra kerül a rendszerben.”
A betonkeverő mindezeken túl rendkívül pontos adagolással bír: bármilyen kategóriájú betont képes kikeverni. „Nagy szilárdságú ipari betonok gyártása is minden további nélkül megoldható ezzel a rendszerrel.” Hozzáteszi, az adagolási pontosság egy laboratórium szintjén van: „Olyan termékeket tudunk ipari szinten gyártani, amit komoly felkészültségű laboroknak is kemény munka előállítani.” Ez az adagolási pontosság ekkora mennyiségben ma egyedülálló Magyarországon az ismeretei szerint.
További figyelemre méltó paraméter az üzemben előállítható beton szilárdsága, amelynek intervalluma egészen a C-250-es erősségig kiterjed. A szakember összehasonlításképpen elmondja, egy ablak feletti vasbeton áthidaló C25-ös betonból készül, az M7-es autópályán épült szántódi völgyhíd C-80-as, míg a Puskás Aréna lépcsőházában létrehozott különleges rácsok C-100-as erősséget képviselnek.
„Ezek miatt mondhatjuk, hogy ez a gyár teljesen új anyagokat, új technológiákat és új távlatokat hoz be az építőiparba. Ez egy abszolút úttörő jellegű beruházás, ilyen keverővel senki nem rendelkezik most a régióban, még hasonlóval sem.”
A szakember azt is hangsúlyozza, hogy a többek között különleges panelek gyártására is alkalmas pályán mindössze két-három ember dolgozik. „Más helyeken ugyanezt a munkát 40-50 ember végzi.” Az automatizáltságot további elemekkel érzékelteti: „A rendszer önállóan végzi el a panelek méretre szeletelését a gyártmányterveknek megfelelően, illetve rányomtat minden gyártási adatot minden panelre. Kinn az építkezésen ez alapján tudják, hova kell beépíteni az elemeket.”
A szakértő hozzátette, az építőipar szakemberhiánya egyre inkább arra kényszeríti a kivitelezőket, hogy az építkezéseken a falazás helyett inkább szerelést alkalmazzanak. „Mivel az emberi munkaerő egyre drágább, az építkezés költségeit nagymértékben csökkentik ezek a megoldások, ahogy az építkezéshez szükséges időt is.” További előnye a betonelemgyártásnak, hogy egy ilyen módszerrel készült ház elemeit el lehet úgy bontani, hogy később azok teljesen újrahasznosíthatók.
Az új gyárnak a hasonló gyárakhoz képest jóval szélesebb a termékpalettája: hídelemek, csarnoktartó szerkezetek, áthidalók, szendvics szerkezetű falpanelek, zsalu falpanelek, különleges födémpallók és akár hídgerendák is előállíthatók benne, ugyanakkor a kéregpanelgyártás is lehetséges. A gyár ebből a szempontból is egyedülálló a régióban, de ennyire összetett és átfogó technológiát még Európában sem igazán szokás építeni.
A szakember elmondása szerint ez a fajta különleges profil azzal járt, hogy mindent a nulláról kellett felépíteni. „Több mint tíz nyugat-európai beszállítóval kellett megegyeznünk a technológia kialakításakor, akiknek a terveit és a munkáját össze kellett fésülni – mind a fizikai elhelyezkedést, mind a funkciókat tekintve.” Ennek megfelelően a gyártás több gépsoron zajlik, univerzális szolgáltatást nyújtva. „Ezáltal a gyár az országos jelentőségű projekteket kivitelező Bayer Construct minden igényét ki tudja elégíteni.”
A magyar magasépítő vállalat újra a Lean hazájában járt, és ezúttal is részt vett a LCI Conference-en, amelyhez egy különleges esemény is párosult.
A tervszámként közölt évenkénti 25 ezres új lakás építésére az iparág minden adottsága megvan – közölte az ÉVOSZ.