A Láng Negyed projektvezetője nyerte el Az Év Női üzleti személyisége díjat

AzÜzlet portál 2025-ben először – ugyanakkor hagyományteremtő céllal – hirdette meg azt a szavazást, amelyben az olvasóikkal együtt keresték az idei év kiemelkedő üzleti teljesítményeit. A különböző kategóriákban olyan vezetőket és vállalkozásokat díjaztak, akik munkájukkal példát mutatnak a hazai gazdasági életben. A kategóriák legjobbjai ünnepélyes díjátadó keretében december közepén vehették át elismerésüket.

Az Év Női üzleti személyisége kategória nyertese, Rózsahegyi Zsanett, a Láng Negyed projektvezetője lett, akinek pályafutását és eredményeit a portál részletesen bemutatta. A projektről korábban lapunkban is beszámoltunk.

Az üzletasszony a hazai ingatlanfejlesztési szektor egyik legtehetségesebb fiatal vezetője, az ország egyik legösszetettebb és legnagyobb városfejlesztési beruházásának operatív irányítója. Aki a több mint 2600 lakást, 68 000 négyzetméter irodát és a World Aquatics új székházát magában foglaló Láng Negyed stratégiai döntéseiért, üzleti terveiért, finanszírozási struktúrájáért és teljes operatív működéséért felel

 – olvasható az összefoglalóban.

Párhuzamosan a Magnet Bank nemzetközi kapcsolatok divíziójának vezetőjeként és a Nádor Group akvizíciós igazgatójaként is kiemelkedő szakmai eredményeket ér el, magas szintű pénzügyi, jogi és stratégiai tudást ötvözve. Rózsahegyi Zsanett tehetsége, komplex látásmódja és példaértékű munkabírása a hazai üzleti élet új generációját képviseli – azt a vezetői szemléletet, amely egyszerre hoz frissességet, szakmai mélységet és valódi értékteremtést – tették hozzá.

Tudatos döntések egy „férfiasnak” tartott ágazatban

AzÜzlet interjújában Rózsahegyi Zsanett beszélt arról, hogyan alakult pályaválasztása, és miként talált rá az építőiparra. Mint fogalmazott, eredetileg nem ebbe az irányba készült, a szakma egy nyári munka során került az életébe a mesterképzése alatt. Később azonban olyan döntési helyzetbe került, ahol választania kellett a korábbi tervei és az addigra már megszeretett munka között.

Végül az építőipar mellett döntött, és ezt azóta sem kérdőjelezte meg. Elmondása szerint még a legfeszítettebb időszakokban is biztos abban, hogy jó helyen van, és nem tudna olyan munkát elképzelni, amit szívesebben végezne.

„A siker szerintem három dologból áll össze: belső motivációból, kitartásból és tudatos akaraterőből. Ha az ember beleáll, vállalja a felelősséget, és végig viszi azt, amit elkezdett, annak előbb-utóbb megszületik az eredménye – függetlenül attól, hogy az ember melyik nem képviselője. A magabiztosság pedig az eredményekből jön: abból, hogy újra és újra bizonyítasz a teljesítményeddel”

– mondta.

 

Komplexitás, rendszerben gondolkodás, értékteremtés

A Láng Negyed léptéke és összetettsége kapcsán a projektvezető kiemelte: egy ilyen fejlesztés egyszerre követel stratégiai gondolkodást és részletekbe menő operatív irányítást. A különböző folyamatok, szereplők, határidők és érdekek összehangolása folyamatos figyelmet igényel, miközben a piaci környezet változásaira is reagálni kell.

Mint fogalmazott, a cél nem pusztán az, hogy a beruházás megvalósuljon, hanem hogy hosszú távon is fenntartható, gazdaságilag működőképes és minőségi városi szövet jöjjön létre, amely valódi értéket képvisel.

 

Adat és ember a jövő városfejlesztésében

AzÜzlet kérdésére Rózsahegyi Zsanett arról is beszélt, hogy a Láng Negyed túlmutat a klasszikus ingatlanfejlesztésen: városformáló szerepet tölt be. Céljuk, hogy a korábbi barnamezős területből emberléptékű, közösségi városrész szülessen, amely stabil minőséget és élhető környezetet kínál.

Véleménye szerint a jövő városfejlesztésének két kulcseleme az adat és az ember. Az adatvezérelt megoldások – például a digitális ikerváros-megközelítés vagy az előregyártott technológiák – jelentősen növelhetik a tervezés és a kivitelezés hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan azonban felértékelődik az emberi jelenlét szerepe is: a személyes találkozások, közösségi terek és mindennapi kapcsolódások adják meg egy városrész valódi élhetőségét.

A projektvezető szerint a jó városfejlesztés végső soron arról szól, hogy több idő és tér jusson arra, ami igazán fontos az ott élők számára.

Az eredeti, teljes interjú AzÜzlet oldalán olvasható.