A modern, digitális technológiák alkalmazásával, a korszerűsítéssel és a hatékonyság növelésével a fiatalok számára is vonzóbbá tehető az építőipar - erre helyezi a fókuszt a Duna Aszfalt.
Sikeresen zárult az óriási érdeklődésre számot tartó Duna Group Szabadegyetem. A magyar építőiparban eddig példa nélküli kezdeményezés 83 gyakorlati tudásra éhes hallgatót vonzott, akik az egyetem első, innovációs témákat feldolgozó napján több előadás során is megismerkedhettek a hazai építőipar legmodernebb technológiáival, eszközeivel. Ezeken az előadásokon a Duna Csoport szakemberei bemutatták az „Innovatív döntéstámogatás a mélyépítési munkafolyamatok automatizálásának, digitalizálásának és optimalizálásának segítségével” elnevezésű projektet is, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásra érdemesnek minősített.
Tavaly az építőipari munka automatizálásának, digitalizációjának kutatására és fejlesztésére, valamint a projekt nyomon követésére nyert mintegy egymilliárd forint támogatást a Strabag Építőipari Kft., a Duna Aszfalt Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) konzorciuma. A hazai mélyépítés nyugati országokhoz való felzárkóztatása mellett az innovatív építési megoldásokat alkalmazó infrastrukturális projekt célja továbbá:
A modern, digitális technológiák alkalmazásával, a korszerűsítéssel és a hatékonyság növelésével a fiatalok számára is vonzóbbá tehető az építőipar, ami új jövőképet teremthet az ágazatnak. A budapesti, debreceni, győri, pécsi és bajai egyetemekről érkezett hallgatók ennek köszönhetően érdeklődve hallgatták az előadásokat.
Lehel Zoltán, a Magyar Közút Nzrt. Nógrád megyei igazgatója, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) közúti alelnöke, illetve a Duna Aszfalt egykori innovációs főmérnöke például az innováció feltételeiről és lehetőségeiről beszélt.
A szakember bemutatta, hogy a vállalkozói működés szinte minden területére kiterjeszthető az innovatív gondolkodásmód, mely az értékteremtés legkézenfekvőbb eszköze, továbbá a versenyképesség, versenyelőny alapfeltétele napjainkban.
Az innováció fontosságát és szerepét nemcsak a változó gazdasági körülmények magyarázzák, hanem az a tudományos-technológiai fejlődés is, amely minél inkább tetten érhető mindennapjainkban is. Szabó Beatrix, a Duna Aszfalt BIM divíziójának a vezetője erről a fejlődésről, a BIM alkalmazásáról és a cégcsoportnál kifejlesztett munkamódszerekről adott átfogó képet.
Meglátása szerint a már több európai országban elindult építőipari folyamatok teljes egészében való átvétele nem elégséges, hisz az eddigi tapasztalatokat adaptálni kell a hazai viszonyokra és saját fejlesztési irányokat kell kidolgozni.
Az új munkamódszerek kidolgozása mellett a technológiai újdonságok és eszközök kipróbálása is a hazai szakemberek feladata.
A 3D-felmérések során használt innovatív eszközökről – melyeket nem mellesleg részben a fent említett pályázati forrásból szerzett be a Duna Aszfalt Kft. – Vass Imre geodéta tartott előadást, míg Fatér Gábor, a, szintvezérelt automata gépek vezetője a 3D vezérelte útépítés előnyeit mutatta be a hallgatóságnak. Mindkét szakember hangsúlyozta, hogy az új eszközök, gépek beszerzése során kialakult kapcsolat a gyártókkal, szállítókkal lehetővé tette azt is, hogy a jövőben még szorosabb legyen az együttműködés, egyre gyakrabban kérik ki véleményüket, javaslataikat az új megoldások fejlesztésekor.
Az már most egyértelmű, hogy a projektben elvégzett kutatásokkal és vizsgálatokkal lehetőség nyílik a projektben résztvevők speciális tudásának fejlesztésére, sőt a létrejött eredmények és tapasztalatok később az oktatásban is felhasználhatók, így talán a szabadegyetemen résztvevő fiataloknak is lehetőségük nyílik majd ezen tudás elsajátítására az egyetemek falai között.
Addig is a hasonló jellegű projektek, az innovatív törekvésekkel felvértezett vállalatok, az újdonságokra nyitott szakemberek és a szabadegyetemhez hasonló, úttörő jellegű rendezvények biztosíthatják, hogy a hazai építőiparban is megkezdődhessen a nyugat-európai országokhoz való felzárkózás.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.