A Szíjj László tulajdonában álló Duna Group látta vendégül azon a három napos szabadegyetemen a hallgatókat, ahol a zalai tesztpálya, a tiszaugi M44-es híd és a Hódút innovációs laboratóriuma voltak a szakmai programok, és sör- és borkóstolókon ismerkedett meg egymással informálisabb keretek között a következő útépítő generáció.
Az augusztusi hosszú hétvégét a Duna Group-ot alkotó vállalatok számos vezetője azzal töltötte, hogy a „Duna Group Szabadegyetem” – névre keresztelt három napos rendezvényen betekintést adott a vállalatcsoport kiemelkedő területeiről. Tóth László a Duna Aszfalt ügyvezetője örömét fejezte ki, hogy az ország hat szakirányú egyeteméről érkező 83 regisztrált vendégük valódi érdeklődéssel vett részt az eseményen.
2020. augusztus 20-a formabontó születésnapja volt Magyarországnak, hiszen a koronavírus járvány által felülírt szokásosnak mondható programok közül szinte semmi sem lett megtartva. Mint Tóth László ügyvezető a lapunknak elmondta, sajnos ez már júliusban várható volt, ezért próbáltak a nyári szünetben döntően otthon maradó hallgatók számára egy szakirányú eseményt megszervezni. Elmondta továbbá, hogy ez a rendezvény nem csak azért volt különleges, mert az ágazatban eddig hasonlót sem rendezett senki, hanem azért is, mert valóban rendkívüli egészségügyi biztonsági protokoll betartása mellett szervezték meg a rendezvény programjait.
Sokszor sok helyen az idősebb generáció leírja a mai fiatalok fegyelmezettségét, ennek ellenére az augusztus 20-án délben kezdődő rendezvényre az ország különböző egyetemeiről érkező mérnökhallgatók pontosan és fegyelmezetten érkeztek – számolt be Tóth László. Mint elmondta a kollégium jelentős méretű aulájában a hálás hallgatóság esetenként vastapssal köszönte meg Kincses Péter főszervező prezentációját a Duna Aszfaltról, Lehel Zoltánnak a társaság korábbi innovációs főmérnökének (mára a Magyar Közút Nzrt. Nógrád megyei igazgatójának) színes minielőadásait, melyekben többek közt az egyetem utáni lehetőségekről; az innováció feltételeiről és lehetőségeiről; az útügyi szabályozásról is beszélt.
Az első napon a BIM is kiemelt teret kapott, amiről a Duna Aszfalt három szakembere gondoskodott. Szabó Beatrix, a Duna Aszfalt BIM divíziójának a vezetője átfogó képet adott a témáról. Vass Imre geodéta, akit korábban a Hónap Mérnökeként is bemutattunk, a 3D vezérelte útépítés előnyeit mutatta be, akárcsak Fatér Gábor, aki a Duna Aszfalt szintvezérelt automata gépeinek a vezetője. Tornyos Réka pedig munkavédelmi oktatást tartott a hallgatóknak, hogy a következő napok látványos építkezésbejárásain biztonságosan tudjanak részt venni.
És hogy ezek a programok miért volt annyira vonzóak a mérnök hallgatók számára, hogy szinte napok alatt betelt a több mint 80 hely a szabadegyetemen? Erre talán Krisztián adta meg a legérdekesebb választ, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karára jár. „A felkapott szakmákhoz képest a miénk alig kap említést, ha igen, akkor annak negatív vonzata van. Ezért a hétköznapokban kicsit ’árvának’ érzi magát az ember, és hajlamos elbizonytalanodni.” Egy ilyen rendezvény ugyanakkor rengeteg megerősítést adhat a hallgató szerint. „Jó érezni, hogy nem vagyunk egyedül, és látni, hogy jól képzett, sikeres emberek vannak a szakmában.” Végül hozzátette, amit több társa is megerősített: „Nagyon fontos, hogy itt az elméleten túl a gyakorlati területbe is betekintünk.”
Pénteken a zalai autóipari tesztpályán már az innováció kézzelfogható eredményeivel is találkoztak a résztvevők. Ezeket elsőként Czeili Bálint, a zalai tesztpálya projekt támogató mérnöke mutatta, aki 2017 óta folyamatosan dolgozik a Duna Aszfalt munkájával elkészülő létesítmény működtetésén. Azt is kifejtette, hogyan használják már most a Magyarországon K+F központokat működtető autógyártók, hazai egyetemek a pálya elemeit. Külön kitért a Smart City Zóna, a fékezőfelület, és a dinamikai felületre.
Ezeket a helyszíneket látogatták meg Rosta Szabolcs (aki a MAÚT és a HAPA több díját is elnyerte), a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke vezetésével. A hosszú hétvégi időpontnak köszönhetően a helyszínekre személyesen el tudtak menni, és meg tudták nézni a dinamikai felület Magyarország egyik legnagyobb betonfelületét - ide tartozik az a 300 méter átmérőjű aszfaltkör is, ami a tesztpálya szimbolikus eleme.
A nap következő programja a Kányaváry Birtok borkostolója volt egy rövid buszozás után. A zalai borokat öt felvonásban felfedező hallgatók elvonultak a Kis-Balatonnal szelfizni, leeresztették a fáradt gőzt és estefelé már arról is érdeklődtek, hogy jövőre mikor tartják meg a Duna Group Szabadegyetemet.
A budapesti Műegyetemről, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről az Óbudai Egyetem Ybl-karáról, a Debreceni Egyetemről, győri Széchenyi István egyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről érkezett hallgatók egy asztalnál ülve találkoztak először, de vélhetően nem utoljára. Zárásként visszaindultak az eseménynek otthont adó Kármán Tódor Kollégiumba, ahol 10-kor vacsorával zárták a hivatalos programot.
Szombaton egy kiadós reggeli után az első két napon remekül összekovácsolódott csapat az M44-es gyorsforgalmi autóút tiszaugi hídja felé vette az irányt, ahol egy hosszú sétát követően az épülő új Tisza-híd látogatóközpontjában a Duna Aszfalt szakemberei tartottak előadást:
tartottak előadást a hallgatóknak. Részletesen kitértek arra, milyen kritériumoknak kell megfelelni egy hídépítés során, és arra is, hogy hogyan épülnek fel a munkafolyamatok a kezdéstől egészen az átadásig.
A hallgatók lendülete az utolsó napra sem hagyott alább, Pál József keresztkérdésekkel tesztelte mennyit jegyeztek meg az előadásból a leendő szakemberek. Mondanunk sem kell, a diákok átmentek a „vizsgán”.
A második állomás a Hódút Kft. laboratóriuma és aszfaltkeverő-telepe volt, ahol Győri László a Hódút Kft. laboratórium vezetője és munkatársa vezette körbe a hallgatókat, részletesen ismertetve a munkafolyamatokat. Az előadók igyekeztek a résztvevőket minél részletesebben beavatni a munkálatokba, elárulták mennyi folyamaton kell végigmenni a tökéletes aszfaltig, és a labor feladataiba is betekintést nyújtottak.
Kincses Péter főszervező elmondta, hogy a zárónap szakmai programjainak fő célja az volt, hogy a hallgatók testközelből is felmérhessék mivel fognak találkozni később a terepen. „Őszintén szólva úgy értékelem, hogyha ezeknek a fiataloknak sikerül elhelyezkedni, a szakma jövője biztos kezekben lesz” – nyilatkozta lapunknak a főszervező az ÉVOSZ médiatagozatának az elnöke. „Ezek a diákok nemcsak szakmailag vannak felkészülve, de megvan bennük a nyitottság és az érdeklődés is az ágazat minden területe felé. Ha most jól dolgoztunk, néhány év múlva ezek az emberek fogják többek között az országunk útjait építeni.”
„Nagyon sok új barátot szereztem és szerintem külön előny, hogy különböző egyetemek hallgatóival ismerkedhettünk meg, hiszen a közeljövőben együtt fogunk dolgozni” – fejtette ki véleményét Szekeres Alexandra az Óbudai Egyetem hallgatója. „Ha jövőre is megrendezik, biztosan jelentkezek és ajánlom majd a csoporttársaimnak is.”
Karacs Réka is az elhangzottakat támasztotta alá: „Bár én a vírus miatt szkeptikusan álltam a rendezvényhez, de nagyon bántam volna, ha kihagyom. Örülök, hogy nem csak a csoporttársaim vettek részt, és nagyon köszönöm, hogy itt lehettem!”
„Én már több nyári egyetemen vettem részt és bár a Duna Group Szabadegyeteme először volt megtartva nagyon jól szervezett és összeszedett volt. Mivel én építészmérnök leszek az előadások nem kifejezetten nekem szóltak, de az építkezésekre való kilátogatás nekem is nagyon hasznos volt. Rengeteg olyan dolgot láttunk, amit máshogy nem láthattunk volna, ráadásul egy nagyon jó társaságban, ami az egyik legfontosabb.” - mondta Győri Dávid.
A szakmai előadások után az utolsó állomás a Kecskeméti Sörmanufaktúra volt, ahol Gönczi Imre tulajdonos vezette be a hallgatókat a sörfőzés és sörkóstolás rejtelmeibe.
A forró nyári délutáni sörkóstolás után a résztvevők visszaérkeztek a főhadiszállásnak számító Kármán Tódor Kollégiumba, ahol a finálét Kincses Péter főszervező záró beszéde nyitotta, majd minden résztvevőnek egy névre szóló emléklap kíséretében megköszönte a konstruktív közreműködést. Az ekkora összekovácsolódott csapattól a főszervező hatalmas vastapsot kapott, amit bizonyára az is alátámasztott, hogy az emléklap bemutatása egy nagyon jelentős támogatást fog jelenteni a Duna Aszfalt ösztöndíjprogramjába történő jelentkezéskor.
Tóth László ügyvezető, aki a vállalatnál a Duna Group Szabadegyetemet felkarolta, és folyamatosan a rendezvény összes közreműködőjének támogatást biztosított, hétfőn a lapunknak elmondta: „Most kezdődik a rendezvény kiértékelése, de már órákkal a résztvevők hazautazása után is kijelenthető, hogy az ilyen fegyelmezett, de egyben vidám és láthatóan a jövőjükért tenni akaró fiataloké a jövő, akikre a Duna Group biztosan számítani szeretne!”
A Duna-Csoport, vagy Duna Group elnevezés alatt jelenleg a Duna Aszfalt Kft.-t, a Hódút Kft.-t, a Közgép Zrt.-t, a Magyar Vakond Kft.-t, a Hódút Freeway Kft.-t és a Vakond Via Kft.-t kell érteni, de a cégcsoport folyamatos növekedésben van, immár 30 éve. A cégcsoportnak jelenleg több mint ezerötszáz munkatársa van, a 2019-es bevétele pedig meghaladta a 150 milliárdos nagyságot.
Nyáron elkészültek a tervek, most pedig újabb fontos lépést tett a BKK azért hogy el is indulhasson az építkezés. A társaság benyújtotta pályázatait az Id. Antall József rakpart és az Erzsébet híd alatti terület átépítésére.
Uniós viszonylatban Magyarország a geotermikus energiahasznosítás terén az első öt ország között helyezkedik el. E pozícióját tovább erősítheti a termelési technológiák és a földkéregre vonatkozó adatbázis fejlesztése révén. Utóbbiban kulcsszereppel bír a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) is.