Zalában járt a Duna Group Szabadegyetem

Kincses Péter főszervező a kapcsolatépítés lehetőségét emelte ki a Duna Group Szabadegyetem egyik fő céljaként, amire a nyitottság már a csütörtökön elstartoló rendezvény első óráiban megmutatkozott a résztvevők körében.

 

 

A hagyományteremtő koccintás után a több előadást negyedórás bontásokban megtartó Lehel Zoltánhoz, a Magyar Közút Nzrt. Nógrád megyei igazgatójához folyamatosan érkeztek szünetekben a hallgatók, akik egymás közt is hamar megtalálták a közös nevezőt.

 

 

Innovációval indult a program

Az első előadóként az innovációra fókuszáló Lehel Zoltán nyolc évig volt a Duna Aszfalt Kft. innovációs főmérnöke, emellett a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) közúti alelnöke. Az útépítő szakmában szerzett 26 éves tapasztalatát hasznosítva élő példákkal, sztorikkal színesítette a mini előadásait, melyekben többek közt az egyetem utáni lehetőségekről; az innováció feltételeiről és lehetőségeiről; az útügyi szabályozásról is beszélt.

 

 

Az első napon a BIM is kiemelt teret kapott, amiről a Duna Aszfalt három szakembere gondoskodott. Szabó Beatrix, a Duna Aszfalt BIM divíziójának a vezetője átfogó képet adott a témáról. Vass Imre geodéta, akit korábban a Hónap Mérnökeként is bemutattunk, a 3D vezérelte útépítés előnyeit mutatta be, akárcsak Fatér Gábor, aki a Duna Aszfalt szintvezérelt automata gépeinek a vezetője.  

 

 

Itt közvetlenül a projektekkel lehet találkozni

 

 

És hogy ezek a programok miért volt annyira vonzóak a mérnök hallgatók számára, hogy szinte napok alatt betelt a több mint 80 hely a szabadegyetemen? Erre talán Krisztián adta meg a legérdekesebb választ, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karára jár. „A felkapott szakmákhoz képest a miénk alig kap említést, ha igen, akkor annak negatív vonzata van. Ezért a hétköznapokban kicsit ’árvának’ érzi magát az ember, és hajlamos elbizonytalanodni.” Egy ilyen rendezvény ugyanakkor rengeteg megerősítést adhat a hallgató szerint. „Jó érezni, hogy nem vagyunk egyedül, és látni, hogy jól képzett, sikeres emberek vannak a szakmában.” Végül hozzátette, amit több társa is megerősített: „Nagyon fontos, hogy itt az elméleten túl a gyakorlati területbe is betekintünk.”

 

Rajta kívül többen is határozottan jelezték, „minden ilyen lehetőséget megragadnak”, fontosnak tartva az olyan rendezvényeket, ahol közvetlenül a projektekkel találkoznak. Volt olyan hallgató, aki a kapcsolatépítést jelölte elsődleges célnak, és a programokat meglátva „az első percben eldöntötte, hogy jön”. Egy másik számára az a fő szempont, hogy az ágazatban komoly eredményeket elért embereket ismerhessen meg.

 

A zalai tesztpályán folytatódott a Szabadegyetem

 

 

Csütörtökön a zalai autóipari tesztpályán már az innováció kézzelfogható eredményeivel is találkoztak a résztvevők. Elsőként Czeili Bálint, a zalai tesztpálya projekt támogató mérnöke mutatta be, a 2017 óta folyamatosan a Duna Aszfalt (és a korábbi szakaszokban a ZÁÉV, illetve szinte végig a Szabadics Zrt. közreműködésével) épülő pálya részeit. Azt is kifejtette, hogyan használják már most a Magyarországon K+F központokat működtető autógyártók, hazai egyetemek a pálya elemeit. Külön kitért a Smart City Zóna, a fékezőfelület, és a dinamikai felületre.

 

 

Ezeket a helyszíneket látogatták meg Rosta Szabolcs, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke, (aki a MAÚT és a HAPA több díját is elnyerte) és Czeili Bálint vezetésével. A hosszú hétvégi időpontnak köszönhetően a helyszínekre személyesen el tudtak menni, és meg tudták nézni a dinamikai felület Magyarország egyik legnagyobb betonfelületét (ide tartozik az a 300 méter átmérőjű aszfaltkör is, ami a tesztpálya szimbolikus eleme).

 

 

Szintén megálltak a közel 10 különböző anyagból készült fékezőfelületnél (ahol a 30 fokos napon a vizes állapotokat szimuláló rendszer nagy sikert aratott) és a smart city zónában is, amit az önvezetésű autók tesztelésére alakítottak ki.

 

Ezt követően a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke – aki nemrég vette át a posztot Lehel Zoltántól és korábban a pálya aszfaltozásának projektvezetője volt – fényképekkel és videóval is részletesen bemutatta a szabadegyetem csapatának, hogyan épültek fel az eddig elkészült szakaszok és min zajlik most a munka. A beruházás részeire, az alkalmazott megoldásokra és a drónos előre haladás felmérésekre is kitért az érdeklődő hallgatóságnak.

 

A Kis-Balaton melletti borkostoló zárta a napot

 

 

A nap következő programja a Kányavári Birtok borkostolója volt egy rövid buszozás után. A zalai borokat öt felvonásban felfedező hallgatók elvonultak a Kis-Balatonnal szelfizni, leeresztették a fáradt gőzt és estefelé már arról is érdeklődtek, hogy jövőre mikor tartják meg a Duna Group Szabadegyetemet (bár még idén is csak augusztus 22-én ér véget).

 

 

Budapesti, debreceni, győri, pécsi és bajai egyetemekről érkezett hallgatók egy asztalnál ülve találkoztak először, de vélhetően nem utoljára. Zárásként visszaindultak az eseménynek otthont adó Kármán Tódor Kollégiumba, ahol 10-kor vacsorával zárták a hivatalos programot.