Kötetlen hangulatban ismerkedett össze a Duna Group Szabadegyetem csapata az első két napon, a szakmai programokon pedig találkoztak elméletben és gyakorlatban is a Duna Group múltjával és jövőjével is.
Kincses Péter főszervező a kapcsolatépítés lehetőségét emelte ki a Duna Group Szabadegyetem egyik fő céljaként, amire a nyitottság már a csütörtökön elstartoló rendezvény első óráiban megmutatkozott a résztvevők körében.
A hagyományteremtő koccintás után a több előadást negyedórás bontásokban megtartó Lehel Zoltánhoz, a Magyar Közút Nzrt. Nógrád megyei igazgatójához folyamatosan érkeztek szünetekben a hallgatók, akik egymás közt is hamar megtalálták a közös nevezőt.
Az első előadóként az innovációra fókuszáló Lehel Zoltán nyolc évig volt a Duna Aszfalt Kft. innovációs főmérnöke, emellett a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság (MAÚT) közúti alelnöke. Az útépítő szakmában szerzett 26 éves tapasztalatát hasznosítva élő példákkal, sztorikkal színesítette a mini előadásait, melyekben többek közt az egyetem utáni lehetőségekről; az innováció feltételeiről és lehetőségeiről; az útügyi szabályozásról is beszélt.
Az első napon a BIM is kiemelt teret kapott, amiről a Duna Aszfalt három szakembere gondoskodott. Szabó Beatrix, a Duna Aszfalt BIM divíziójának a vezetője átfogó képet adott a témáról. Vass Imre geodéta, akit korábban a Hónap Mérnökeként is bemutattunk, a 3D vezérelte útépítés előnyeit mutatta be, akárcsak Fatér Gábor, aki a Duna Aszfalt szintvezérelt automata gépeinek a vezetője.
És hogy ezek a programok miért volt annyira vonzóak a mérnök hallgatók számára, hogy szinte napok alatt betelt a több mint 80 hely a szabadegyetemen? Erre talán Krisztián adta meg a legérdekesebb választ, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karára jár. „A felkapott szakmákhoz képest a miénk alig kap említést, ha igen, akkor annak negatív vonzata van. Ezért a hétköznapokban kicsit ’árvának’ érzi magát az ember, és hajlamos elbizonytalanodni.” Egy ilyen rendezvény ugyanakkor rengeteg megerősítést adhat a hallgató szerint. „Jó érezni, hogy nem vagyunk egyedül, és látni, hogy jól képzett, sikeres emberek vannak a szakmában.” Végül hozzátette, amit több társa is megerősített: „Nagyon fontos, hogy itt az elméleten túl a gyakorlati területbe is betekintünk.”
Rajta kívül többen is határozottan jelezték, „minden ilyen lehetőséget megragadnak”, fontosnak tartva az olyan rendezvényeket, ahol közvetlenül a projektekkel találkoznak. Volt olyan hallgató, aki a kapcsolatépítést jelölte elsődleges célnak, és a programokat meglátva „az első percben eldöntötte, hogy jön”. Egy másik számára az a fő szempont, hogy az ágazatban komoly eredményeket elért embereket ismerhessen meg.
Csütörtökön a zalai autóipari tesztpályán már az innováció kézzelfogható eredményeivel is találkoztak a résztvevők. Elsőként Czeili Bálint, a zalai tesztpálya projekt támogató mérnöke mutatta be, a 2017 óta folyamatosan a Duna Aszfalt (és a korábbi szakaszokban a ZÁÉV, illetve szinte végig a Szabadics Zrt. közreműködésével) épülő pálya részeit. Azt is kifejtette, hogyan használják már most a Magyarországon K+F központokat működtető autógyártók, hazai egyetemek a pálya elemeit. Külön kitért a Smart City Zóna, a fékezőfelület, és a dinamikai felületre.
Ezeket a helyszíneket látogatták meg Rosta Szabolcs, a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke, (aki a MAÚT és a HAPA több díját is elnyerte) és Czeili Bálint vezetésével. A hosszú hétvégi időpontnak köszönhetően a helyszínekre személyesen el tudtak menni, és meg tudták nézni a dinamikai felület Magyarország egyik legnagyobb betonfelületét (ide tartozik az a 300 méter átmérőjű aszfaltkör is, ami a tesztpálya szimbolikus eleme).
Szintén megálltak a közel 10 különböző anyagból készült fékezőfelületnél (ahol a 30 fokos napon a vizes állapotokat szimuláló rendszer nagy sikert aratott) és a smart city zónában is, amit az önvezetésű autók tesztelésére alakítottak ki.
Ezt követően a Duna Aszfalt innovációs főmérnöke – aki nemrég vette át a posztot Lehel Zoltántól és korábban a pálya aszfaltozásának projektvezetője volt – fényképekkel és videóval is részletesen bemutatta a szabadegyetem csapatának, hogyan épültek fel az eddig elkészült szakaszok és min zajlik most a munka. A beruházás részeire, az alkalmazott megoldásokra és a drónos előre haladás felmérésekre is kitért az érdeklődő hallgatóságnak.
A nap következő programja a Kányavári Birtok borkostolója volt egy rövid buszozás után. A zalai borokat öt felvonásban felfedező hallgatók elvonultak a Kis-Balatonnal szelfizni, leeresztették a fáradt gőzt és estefelé már arról is érdeklődtek, hogy jövőre mikor tartják meg a Duna Group Szabadegyetemet (bár még idén is csak augusztus 22-én ér véget).
Budapesti, debreceni, győri, pécsi és bajai egyetemekről érkezett hallgatók egy asztalnál ülve találkoztak először, de vélhetően nem utoljára. Zárásként visszaindultak az eseménynek otthont adó Kármán Tódor Kollégiumba, ahol 10-kor vacsorával zárták a hivatalos programot.
A támogatásból többek közt egy 18 millió forint értékű ultrahang készüléket szereztek be, mellyel egyre komplexebb veleszületett szívfejlődési rendellenességeket tudnak vizsgálni.
Az idei Szabadics Ride Company Challengen nemzetközi licensszel rendelkező csapat is részt vesz, mellyel támogatói megállapodást köt az építőipari cég.