2021.12.02, Csütörtök

Hirdetés

Törekedni kell a piacformáló megoldások bevezetésére - A KÉSZ Csoport és partnere, a dvb Kft. 3D betonnyomtató iparági törekvése
Fotók: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Törekedni kell a piacformáló megoldások bevezetésére - A KÉSZ Csoport és partnere, a dvb Kft. 3D betonnyomtató iparági törekvése

KÉSZ Csoport

2021.10.20. 17:00 - Kalácska-Nagy Nóra

A KÉSZ Csoport számára a tudás alapkő, amelyre építi a teljes működését, mely tudást a stratégiai partnereivel összefogva közösen hozza létre. Olyan iparágakban tevékenykednek a vállalatok, ahol méretükből és szigorú, kötött jogszabályi környezetükből adódóan nehezebb újító, rendszerformáló megoldásokat bevezetni. Ettől függetlenül egyáltalán nem lehetetlen feladat, hiszen egyrészt fel kell ismerni a lehetőségeket, másrészt támogatni kell azokat. Kiváló példa erre Krepler Benedek története, aki most már a 30 éves fennállását ünneplő dvb Kft. – a KÉSZ Csoport stratégiai együttműködő partnere – az IQ Kecskemét támogatásával készül megreformálni a 3D betonnyomtató piacot és az építőipari minőségbiztosítást. A projektben résztvevő kollégákkal beszélgettünk.

A Cégcsoport és a dvb Kft. iparági törekvéseinek és a 3D betonnyomtató fejlesztéseinek találkozása tükrözi a vállalatok nyitottságát és a tudás megbecsülését. A történet Krepler Benedekkel kezdődött, aki évfolyamtársával, Takács Péterrel még az egyetemi évei alatt építette meg Magyarország első 3D betonnyomtatóját a Budapesti Műszaki Egyetemen az ALRT (Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék) és ÉM (Építőmérnöki Kar) segítségével. A megoldás végül Török Mihálynak, a dvb Kft. ügyvezetőjének keltette fel a figyelmét 2019 nyarán. A fejlesztés megvalósításához az IQ Kecskemét részéről Ézsiás Gergő, fejlesztőmérnök, míg a KÉSZ Csoporttól és Schell Ferenc, senior tanácsadó, szoftverfejlesztő csatlakozott.

„Az első fél év az útkeresésről szólt és hogy beillesszük a megoldást a cég és partnerei rendszerébe. A dvb. Kft.-nek ez az első saját, robotika felé mutató fejlesztése a KÉSZ Csoporttal együttműködve, amely komolyabb vezérlést és elektronikát igényel. Végül 2020 szeptemberében jutott oda a projekt, hogy belekezdhettünk és elindult a fejlesztés” – indította a beszélgetést Krepler Benedek, aki immáron a dvb. Kft. vezető fejlesztőmérnöke és a projekt vezetője.

Fotók: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Miért éri meg befektetni a 3D betonnyomtatásba, milyen előnyei vannak, milyen célkitűzésekkel érdemes belevágni?

Török Mihály, a dvb Kft. ügyvezető igazgatója.: Azzal a céllal vágtunk bele ebbe a projektbe és már az elejétől kötelező elvárás az volt, hogy az iparági átlagot teljesítsük felül. Nincs szándékunkban mások által használt megoldást megvalósítani vagy átvenni. Nekünk az a fontos, hogy a határokat feszegessük, különlegeset alkossunk - és meg is lett az eredménye. A mai építőipari piacon már régóta léteznek 3D betonnyomtatók, de mi továbbfejlesztettük és a célunk a minél rugalmasabb és gyorsabb szolgáltatások kialakítása.

Krepler Benedek, a dvb Kft. vezető fejlesztőmérnöke és a projekt vezetője: Egyszerű: az észszerűbb forrásfelhasználás mellett egyfajta szabadságot adhat nekünk üzleti szinten. A mai építőipari piacon már régóta léteznek 3D betonnyomtatók, de mi továbbfejlesztettük és a célunk a 3D nyomtatott elemek valódi tömegtermelésbe állítása. Vegyük csak azoknak a sablonoknak (fa vagy fémszerkezet, amelybe kiöntjük a betonformát) a beszerzési árát, amelyeket az egyes elemek elkészítéséhez rendelünk – ráadásul ezt később tárolni kell és jókora területet foglalnak el. Az acél világpiaci ára emelkedett, így a sablonoké is nőtt. Fából összerakni a munkaerő miatt költséges, ráadásul ez is folyamatosan emelkedik.

De ha van benne piaci potenciál, akkor miért nem terjedt el még az iparágban?

K.B.: Jelenleg nincs meg a jogszabályi kerete, minősítési rendszere az így elkészült termékeknek. Ezzel a 3D betonnyomtatóval nem csak az a célunk, hogy bemutassunk a világnak egy újabb eszközt, hanem nagyobb léptékben gondolkozzunk. A 3D betonnyomtató fejlesztése során például egy optikai megfigyelőrendszert is hozzá kívánunk rendelni, hogy ha kell, már a gyártás alatt ki lehessen szúrni a hibás elemeket. Ezzel a rendszerrel, és a beton minőségének a folyamatos figyelemmel kisérésével egy olyan minőségbiztosítási folyamatot tudunk bevezetni, ami elfogadható lesz jogszabályi szinten. Innentől beszélhetünk nagyüzemről. Muszáj az élre állni és utat törni. A technológia működik, már házakat építenek más országokban. Olyan minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amit akár egész Európában elfogadnak. Egész addig a cégek sem látnak üzleti lehetőséget ebben a technológiában, amíg nincs meg ez a keret. Szeretnék a technológiát magát, de nem tudják mire használni.

Mi az újdonság az általatok fejlesztett berendezésben, mitől lesz más, mint a többi piaci szereplő terméke?

T.M.: A simító lapátok miatt igazán egyedülálló a világon ez a termék. Jelenleg olyan megoldások léteznek, amelyek a felületet nem kezelik szinte azonnal, nem simítják le. Az általunk tervezett és beüzemelt lapátok ezt a problémát áthidalják. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a nyomtatás folyamán műanyag lapok a betont folyamatosan síkolják, lapítják. Ezek a nyomtatás során olyan felületet eredményeznek, amit már lényegében utómunka nélkül fel lehet használni, el lehet adni. Maguk a lapátok is aktívak (horizontális és vertikális síkokon is mozognak), és ezeken is különböző motorok, tárcsák, hengerek segítik a minél simább végeredményt. Más nyomtatóra ezeket a lapátokat nem vagy nem megfelelően tudtuk volna felszerelni.

Miért érdemes fejleszteni saját berendezést, és nem venni egy másik, piacon kapható nyomtatót?

K.B: Két út van: vagy veszünk egy már meglévő berendezést, vagy készítünk saját magunk egyet. Jelenleg is beszerezhetők 3D nyomtatók, bár ezek inkább gyártáshoz közeli prototípus állapotban vannak. Továbbá ezekkel az a probléma, hogy ugyanúgy a saját munkafolyamatainkra kell szabni – ez további költségeket, időbefektetést, többletfejlesztést igényelne. Egy vásárolt berendezésnél számos területen megvan kötve a kezünk, a plusz általunk fejlesztett elemeket nem tudnánk a gyártói megkötések miatt az eredeti géphez illeszteni. Ráadásul próbálkozni is nehezebb a különböző betonreceptúrákkal, mert elveszhet a garancia a gyártótól. Pedig a betonreceptúrát mindig a tájegységen található kőzethez kell igazítani – elég arra gondolni, hogy míg nálunk folyami kavics (gömbölyű) a beton adalékanyaga addig Ausztriában zúzott kőzetből dolgoznak.

A fejlesztés során milyen további kihívások akadtak vagy most milyen nehézségeket kell még leküzdeni?

Ézsiás Gergő, az IQ Kecskemét Kft. fejlesztőmérnöke: Számos kihívás felmerült, amely lényegében a berendezés egyediségéből fakad. Meg kellett oldanunk szoftver és hardver oldalról is, hogy ipari szinten alkalmazható berendezést állítsunk össze. Az alkatrészek és alkotóelemek nagy részét magunk készítettük. Saját preferenciákra kellett kitalálni például a meghajtást, a vezérlést, a programozást, a mechatronikai kialakítást stb.

A technológiai és építőipari úttörésen kívül van-e más cél még ezzel a berendezéssel?

K.B.: Amire most szükség van, az a szemléletváltás, a gondolkodásmód megváltozása – mivel az építőipar DNS-ben nincs benne az innováció, így ezt a saját fejlesztések révén szeretnénk átformálni. Viszont azt hozzá kell tenni, hogy úgy kell alakítanunk az innovációs törekvéseket, hogy piaci alapon működni tudjanak.

T.M.: Ezzel a 3D nyomtatóval és az ehhez hasonló befektetésekkel az a célunk, hogy megváltoztassuk a már meglévő folyamatokat. Amit ma hatalmas emberi erőráfordítással, vagy tízszer nagyobb beruházási költséggel állítanak elő, azokat ezekkel a termékekkel/szolgáltatásokkal egyszerűsíteni tudjunk. Nagyságrendileg most jutottunk el oda, hogy meg tudjuk mutatni a piacnak, mink is van igazából. A teljes gépláncot tekintve olyan 60 százalékos készültségen vagyunk.

Ez a dvb Kft. és KÉSZ Csoport összefogása, amely komoly ambíciók által született meg és nem ez az egyetlen hasonló kezdeményezésünk.

Best PracticesKÉSZ Csoport3D nyomtatásbetoninterjúinnováció