2019.08.21, Szerda
Egyre közelebb a közel nulla

Egyre közelebb a közel nulla

piacesprofit.hu, passzivhaz-magazin.hu, magyarepitok.hu

2016.08.16. 12:30 - Admin

Alig több mint négy év múlva kizárólag közel nulla energiaigényű épületek épülhetnek Magyarországon. Napról napra időszerűbbek a kérdések: mit jelent, mekkora és mennyibe kerül a változás?

Hirdetés

2021 januárjától minden építkezésnél a közel nulla energiaigényű (KNE) ház létrehozása lesz az elvárás. Magyarország a többi uniós tagállamhoz hasonlóan deklarálta, hogy csökkenti az energiafelhasználását, ennek felel meg az új szabályozás, ami fokozatosan lép életbe.

 

Négy lépésben jutunk a KNE-házakhoz

Első lépésben 2015-től az épületszerkezetek hőátbocsátására, és az egész ház hőveszteségére vonatkozó előírások szigorodtak a közpénzekből finanszírozott (uniós vagy hazai) projektek esetén. A második lépcsőben 2018. január 1-jétől ezen követelményértékek már minden épületre kiterjednek.

A harmadik lépcsőben minden középületet közel nulla energiaigényű épületként kell megvalósítani, 2018 végétől, ezt a lakóházakra 2021 január 1-től terjesztik ki.

Azoknak az épületeknek, amelyeknek az építésiengedély-kérelmét 2016. január 1. után nyújtották be, és amelyeket 2020. december 31. után vesznek használatba, szintén a Közel Nulla Energiaigény (KNE) követelménynek kell megfelelniük.

 

Mit jelent a közel nulla?

Az EU direktívája csak általános meghatározást ad (miszerint a felhasznált közel nulla energia jelentős része megújuló energiából származik) definíció helyett, és a tagállamok hatáskörébe utalja a konkrtét minimumkövetelményeket. Ugyanakkor a kérdésre a paszivhaz-magazin.hu egy korábbi cikke így válaszol: a közel nulla érték azt jelenti, hogy az épületet annyira kell energiatakarékossá alakítani, hogy az erre fordított költség az épület becsült élettartama alatt megtérüljön.

Követelmény az is, hogy a közel nulla energiaigényű épületeknél az éves energiaigény 25 százalékát megújuló energiaforrásból az épületen, illetve a telken belül kell előállítani.

Beszámolható az épület ablakain érkező szoláris nyereség is, így akár az ablakok délre tájolásával is teljesíthető a követelmény, de megújuló energiát hasznosító gépészeti berendezés alkalmazásával is. Szakértők szerint ezek a követelmények még mindig enyhék, így – felkészülve a későbbi esetleges szigorításokra – érdemes lehet az előírtnál 20 százalékkal szigorúbbra tervezni az épületeket.

 

Mennyivel drágíthat az átállás?

A költségek növekedésére eltérő becslések jelentek meg, az Óbuda Group mérnök-tanácsadó szerint 10 a KNE családi ház építési költsége 10 százalékkal lesz több, a piacesprofit.hu cikke viszont 20 százalékos költségnövekedésről ír.

Az Óbuda Group ugyanakkor azt is megállapította, hogy Németországban mindössze 5 százalékkal drágábbak ezek a házak a hagyományostól. A különbséget azzal magyarázza a cég, hogy Németországban elterjedt az energiatakarékos építés, és így olcsóbbak a hozzávaló anyagok és szerkezetek.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet egy korábbi közleménye is támpontot adhat, eszerint az új szabályozás miatt a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál mintegy 40 százalékkal energiatakarékosabbnak kell lenniük.

 

A vállalatok, közintézmények rengeteget nyerhetnek

A cégek számára leghatékonyabb energetikai rendszereket nemcsak a törvényi kötelezettségek miatt érdemes használni.

Az Opel gyárában például mintegy 24 százalékos energiamegtakarítást ért el a Cothec Kft. projektje: a világításiáram-igény csökkent, a fűtés- és hőigény a hulladékhő hasznosításával optimalizálódott. A Keleti pályaudvar elavult, gazdaságtalan gőzös fűtési rendszerének korszerűsítése – kazánház, távvezeték-hálózat, hőközpontok, radiátoros rendszer – 80 százalékot meghaladó energiahordozó megtakarítást hozott. A Róna Office Center fűtéskorszerűsítése során 1027 gigajoule/év megtakarítást sikerült elérni, ami 47,55 százalékos csökkenés a korábbi időszakhoz képet.

 

A kötelező audit is talált tartalékokat

Magyarország az uniós irányelveknek megfelelve bevezette a kötelező energia auditot a nagyvállalatok körében. Ez márciusig 350 telephelyet érintett hazánkban, az erre kötelezett nagyvállalatok 700 javaslatot kaptak energetikai beruházásokra. Ezek többsége nem jelent túlzottan nagy átalakítást, a megtérülési ideje pedig rövid. Az öt éven belül megtérülő beruházások összértéke a 100 milliárd forintot is meghaladja – ami szintén jelzi, hogy a nagyobb cégeknél jelentős energetikai tartalékok rejlenek.

(fotó: mnnsz.hu)

Energetikaenergetikai beruházásenergetika

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés