Az Inhabitat magazin a jövő zöld designereit kereste pályázatán, ahol Miklósi Ádám lett a győztes: egy áthelyezhető pihenő pavilont tervezett, melyben a nap energiája keringeti a levegőt tisztító algás vizet.
Néha, amikor fáradtak vagy stresszesek vagyunk, jól esik egy szippantásnyi friss, tiszta levegő. Ez a gondolat inspirálta Miklósi Ádámot, amikor megtervezte a Chlorella algapavilont. A futurisztikus, kosár alakú pihenőhely az algák tisztító hatásának segítségével vonja ki a széndioxidot a levegőből, friss oxigént juttatva vissza.
A bükkfából készült vázat műanyagcsatornák veszik körül, melyekben öt köbméternyi algás víz kering, úgy, hogy a váz külső oldalán minél több napfény érje, a belső felén pedig árnyékban maradjon. A pavilon közepén a csatornákból „alga-szökőkút” alakul, ahonnan friss oxigén kerül a levegőbe. A szökőkút körül tíz, sínen mozgatható széket helyeztek el.
Az egész rendszer napelemekkel működik, amelyek nem csak a világításban játszanak szerepet, hanem támogatják a fotoszintézist is. A pavilonba belépve szimbiózisba léphetünk az algákkal: ők felhasználják az általunk kilélegzett széndioxidot, mi pedig belélegezzük a megtermelt oxigént. A bükkfavázat félig áttetsző filmbevonat fedi, ami csökkenti a bejutó hangokat és a zavaró fényeket, így belül csendes, nyugodt tér jön létre, ahol valóban pihenni, feltöltődni lehet.
Az oxigénpavilon megnyerte az Inhabitat magazin nagydíját azon a pályázaton, melyen a világ designerei a különleges építőanyagok széles spektrumát felhasználva mutathatták be kreativitásukat a 21. század szellemében. Miklósi Ádám lett a Healing spaces (Gyógyító helyek) kategória győztese is.
A környezettudatosság ma már létkérdés, mivel bolygónk légszennyezettsége egyre több helyen és egyre többször átlépi az egészségügyi határértéket. Bár elsőre meghökkentő lehet az algapavilon ötlete, tényleg sokat segíthet a városok szennyezettségének és a széndioxid kibocsátásnak a csökkentésében. A WHO jóslata szerint 2030-ra a világ népességének 60 százaléka él majd nagyvárosokban, ugyanakkor egy friss kutatás azt mutatta, hogy már a ma élő emberek 92 százaléka is egészségtelen mértékű légszennyezettségnek van kitéve.
7000 milliárd forintnyi beruházás indulhat el, többek között új zöld ipari parkokat, hálózati infrastruktúrafejlesztést és geotermiai fejlesztéssorozatot is terveznek hosszú távon. Több száz milliárd forintot szánnak lakossági programokra is.
Naperőművi portfóliója megduplázására készül egy több mint 17 millió eurós fejlesztéssel az Alteo.