A hazai lakosság 41 százaléka végzett az elmúlt 5 évben energiahatékonysági beruházást, és negyedük tervezi azt a következő 5 évben - többek között ez derült ki a MEHI friss kutatásából.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2016 őszén kutatást végzett a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérése és a vásárlói attitűdök feltérképezése céljából. Az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálták. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándék látható a következő 5 évben.
A hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67%), melyet a hőszigetelés (42%), kazán- (31%) és bojlercsere (20%) követ. A beruházások lakástípustól, régió és településtípustól függetlennek mutatkoztak, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést.
A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben. Számukra a legfontosabb az energiahatékonyság javítása.
A felmérés alkalmas volt arra is, hogy a főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő-anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piacára nagyságrendi, átfogó becslés készüljön. Az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan (24%), mint a múltbeli hajlandóság (41%), de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.
A háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházás-típusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont.
Markánsan alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. Hajlamosak vagyunk továbbá addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal – különösen a gépészeti termékek esetén -, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.
7000 milliárd forintnyi beruházás indulhat el, többek között új zöld ipari parkokat, hálózati infrastruktúrafejlesztést és geotermiai fejlesztéssorozatot is terveznek hosszú távon. Több száz milliárd forintot szánnak lakossági programokra is.
Naperőművi portfóliója megduplázására készül egy több mint 17 millió eurós fejlesztéssel az Alteo.