Energiahatékonyság: mire költenek a magyarok?

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) 2016 őszén kutatást végzett a lakossági energiahatékonysági termékek piacának felmérése és a vásárlói attitűdök feltérképezése céljából. Az elmúlt öt év lakossági beruházásait, valamint a közeljövő beruházási terveit vizsgálták. Az elemzés alapján becslés készült arról is, hogy mekkora méretű piacot jelentenek a lakossági energiahatékonysági korszerűsítés főbb elemei Magyarországon, illetve milyen mértékű beruházási szándék látható a következő 5 évben.

A hazai háztulajdonosok 41 százaléka végzett az elmúlt öt évben valamilyen energiahatékonysági korszerűsítést. A legkedveltebb beruházás az ablakcsere volt (67%), melyet a hőszigetelés (42%), kazán- (31%) és bojlercsere (20%) követ. A beruházások lakástípustól, régió és településtípustól függetlennek mutatkoztak, összefüggést mutatnak viszont a háztartás megtakarításainak mértékével. Minél jobb anyagi helyzetben van egy háztartás, annál valószínűbb, hogy végeztek az elmúlt öt évben valamilyen energetikai korszerűsítést.

A megkérdezett háztartások 24 százaléka szeretne a következő öt évben valamilyen energia-megtakarítással járó felújítást végezni azon a lakóházon, amelyikben él. A vidéken élő családi házak tulajdonosai az átlagosnál nagyobb mértékben terveznek valamilyen korszerűsítést az elkövetkező öt évben. Számukra a legfontosabb az energiahatékonyság javítása.

Sokan kivárnak, amíg teljesen elöregszik a kazán

A felmérés alkalmas volt arra is, hogy a főbb épület-energiahatékonysági termékek (hőszigetelő-anyagok, kazánok, ablakok, bojlerek) lakossági piacára nagyságrendi, átfogó becslés készüljön. Az energiahatékonysági piac a következő öt évben 1200 milliárdos méretűre tehető. A lakossági beruházási kedv a közeljövőre nézve alacsonyabb ugyan (24%), mint a múltbeli hajlandóság (41%), de még így is 920 ezer háztartás tervezi a következő öt évben otthona energetikai korszerűsítését.

A háztartások motivációja az energiahatékonyság növelését eredményező beavatkozásokra beruházás-típusonként eltérő. Míg a hőszigetelés esetében egyértelműen az energiapazarlás csökkentése a vezető ok, addig az ablakok, kazánok és bojlerek esetében nem az energiahatékonyság a legfontosabb döntési szempont.

Markánsan alátámasztotta a kutatás azt a negatív trendet, melyre már a környezetvédelemért felelős államtitkárság is felhívta a figyelmet: a rendkívül szennyező vegyes tüzelés reneszánszát éli hazánkban. Az elmúlt 5 évben újonnan beszerzett háztartási kazánok 22 százaléka vegyes tüzelésű volt. Magyarországon 8-14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. Hajlamosak vagyunk továbbá addig várni az energiahatékonysági beruházásokkal – különösen a gépészeti termékek esetén -, míg valami el nem öregszik, teljesen el nem romlik.