2024.03.19, Kedd
Ötszáz milliárdnyi építőipari beruházás kapcsolódik a paksi fejlesztéshez
(illusztráció - duna-drava.hu)

Ötszáz milliárdnyi építőipari beruházás kapcsolódik a paksi fejlesztéshez

mti

2017.12.01. 14:29 - Hegedűs Gergely

Elsőként közel nyolc hektáron üzemcsarnokok, tároló terek és betonüzemek épülnek.

Hirdetés

A háttér-infrastruktúra, a felvonulási terület kiépítésével kezdődik 2018 elején Paks II projekt megvalósítása – derült ki a Tolna Megyei Mérnöki Kamara fórumán.

A paksi atomerőmű kapacitás-fenntartásáért felelős államtitkár elmondta, elsőként közel nyolc hektáron üzemcsarnokok, tároló terek, betonüzemek épülnek. Aszódi Attila hozzátette: az infrastruktúra létesítése ezután egy 64 hektáros területen folytatódik, a két új reaktorblokkot a meglévőktől északra, egy 156 hektáros részen építik fel.


A cél a magyar beszállítási arány növelése

Becskeházi Attila, az atomerőműhöz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért felelős államtitkár elmondta, Paks térségében 500 lakhatási, infrastrukturális, oktatási, vendéglátási projekt van előkészítve a bővítés megvalósításához. A projekten összesen hétezer ember dolgozik majd, közülük 1500-3000-en oroszok. A bővítési projekthez másfél éve készült számítást idézte. Akkor a hazai beszállítók a 17 százalékos arányt tudták volna elérni, ami fejlesztésekkel 37 százalékra növelhető. Mindehhez mintegy 80 milliárd forintnyi technológiai fejlesztési programra van szükség a becslések szerint.

A magyar vállalkozások a legnagyobb beszállítói arányt, 85 százalékot az 500 milliárd forintos hányadot képviselő építőipari beruházásokban érhetik el.

A legnagyobb szeletet képviselő, 1700 milliárd forintos gépészeti beruházások terén 22 százalék az elérhető magyar arány. Az államtitkár úgy vélekedett: a magyar vállalkozások erős integráció révén tudnak részt venni a projektben.


Csökkenthető a kockázat

Süli János, a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítéséért felelős tárca nélküli miniszter a projekt szükségessége mellett érvelt. Elmondta, óriási kockázatot jelent a magyar gazdaságnak az, hogy a villamosenergia-import évek óta meghaladja a 30 százalékot. A lignitet feldolgozó, 1000 megawattos mátrai erőmű 10-15 év múlva kiesik a termelésből. Így 2030-ban 5000 megawattnyi kapacitás hiányzik majd a hazai villamosenergia-rendszerből.

Aszódi Attila az előkészületekről azt is elmondta, az orosz fővállalkozó jelenleg értékeli a turbinaszigetekre kiírt pályázatot. A turbinákra a GE Hungary Kft. és az Alstom Power System, valamint az orosz Szilovije Masini tett ajánlatot.

A teljes projekt megvalósításához szükséges hatezer engedély közül háromszázat kapott meg a projekttársaság, köztük a környezetvédelmi és a telephelyengedélyt.  


Nem aránytalan az állami szerepvállalás a vizsgálat szerint

Az államtitkár beszélt arról, hogy a két új, 3+ generációs reaktorblokk és a turbinasziget is számos új elemet tartalmaz a jelenleg működő négy, második generációs blokkhoz képest. Ezek között említette, hogy a turbinák félfordulatúak lesznek, percenkénti háromezer helyett ezerötszáz fordulattal működnek majd.    

Aszódi Attila ismertette az Európai Bizottság vizsgálatának eredményét, amelynek része volt az is, hogy kap-e állami támogatást a Paks II projekt. A bizottság a 7,35 százalékos belső megtérülési rátát és a 7,88 százalékos átlagos tőkeköltséget összehasonlítva azt állapította meg, hogy a projekt tartalmaz ugyan állami támogatást, de az összeegyeztethető az európai uniós szabályokkal, nem aránytalan az állami beavatkozás.

EnergetikaPaksPaks

Hírlevél

Hirdetés