Európa nincs messze! – ezt üzeni a külföldön is sikeres magyar építőipari cég

Ahogy arról többször is beszámoltunk, a Bayer Construct cégcsoportja egyedülálló modellt épített fel a magyar építőiparban, az ingatlanfejlesztéstől a tervezésen és a gyártáson át a kivitelezésig és az üzemeltetésig minden területet lefedve. Ennek a folyamatnak volt fontos lépése, amikor nemrég a magyar tulajdonban levő cégcsoporthoz társult a LIMA Architecture & Interior Design. Közép-Európa egyik legjelentősebb építész és belsőépítész tervezőirodáját, valamint a fúzió céljait Madosfalvi Zoltán, tulajdonos ügyvezető segítségével mutatjuk be.

Jóval gyorsabbak, mint a versenytársak

A vállalat vezetője alapértékként jelöli meg, hogy állandó növekedésben és fejlesztésben vannak. „Kiemelt szempont a magas minőség, és ehhez a fejlesztés két irányban zajlik. Egyrészt a hardverek és szoftverek területén, másrészt az oktatás területén, ami biztosítja, hogy az itt dolgozók tudják az új rendszereket használni.”

Az ügyvezető hangsúlyozza olyan határidőket képesek tartani a minőség megtartása mellett, ami nem igazán jellemző a piacon. „Jóval gyorsabb tempóban vagyunk képesek minőségi munkára, mint bármelyik versenytársunk.” Ez ugyancsak egy hasonlóság, hiszen a Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója, Balázs Attila több példát is mondott lapunknak a fejlesztések által elért gyorsulásra a vele készített interjúban. Az egyik szerint a betonacél esetében azonos mennyiségi egység beépítését 4 óráról 2 órára csökkentik.

Páratlan létszámmal mindenevők az építőiparban

A LIMA Design abban a tekintetben is egyedülálló Magyarországon, hogy 110 munkatárssal dolgozik.

„Minden szakági tervezőnk házon belül van, egyaránt rendelkezünk építész, belsőépítész, látványtervező, statikus, tájépítész, gépészeti és villamostervező kollégákkal.”

Ennek megfelelően a vállalat mindenevőnek számít az építészet területén: „Az ipari létesítményektől az oktatási centrumokon, hoteleken, iroda- és lakóépületeken át a sportcélú és kereskedelmi egységekig mindenre van külön csoportunk.”

Erre a kapacitásra építve csak a Bayer Constructnak több mint száz projektet terveztek már az elmúlt években. Ezek közt számos jelentős beruházás is található: az ipari létesítmények területén a Viastein-betonelemgyár, az irodaházak területén a Bayer Construct most épülő sóskúti székháza, a lakóingatlanok között a Balatonlellén épülő Napfény Resort és a főváros XI. kerületében megvalósuló VABA Apartments belsőépítészeti projektje, míg a luxuskategóriában a Budapest kiemelkedő műemléképületét helyreállító projekt az Andrássy úton.

A BIM nem pusztán a 3D-s tervezésből áll

Segíti az együttműködést az is, hogy közös platformokat használnak, ezáltal nagyon hatékonyan tudnak kommunikálni. Fontos alap, hogy mindkét vállalat elkötelezett a BIM rendszere mellett: „Az egyik feladatunk ezt az eszközt olyan szintre fejleszteni, hogy az tökéletesen működjön.

Fontos fejlemény, hogy a cégünk éppen benne van egy nemzetközi BIM-minősítésben, amit pár hónapon belül valószínűleg meg is szerez.”

Felhívja rá a figyelmet, az, hogy ma egyre többen állítják magukról, BIM-ben terveznek, még nem biztos, hogy valójában azt is jelenti. „A BIM nem annyiból áll, hogy 3D-ben tervezünk, attól jóval bonyolultabb. Egy olyan rendszert jelöl ugyanis, melyben minden elem önmagában rendelkezik minden olyan paraméterrel, amire szükség van ahhoz, hogy ezt az elemet azonosítani, mérni, számolni, regisztrálni és használni lehessen.

Ebből kiindulva egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányan vagyunk Magyarországon, akik valójában BIM-rendszert használunk.”

Kétszeres teljesítményhez nem kell kétszer annyit dolgozni

A Bayer Construct cégcsoportjával végrehajtott akvizíciótól mind a bevételben, mind a létszámban növekedést várnak. Előbbi nem elsősorban a munkamennyiség, hanem sokkal inkább a hatékonyság növekedéséből fakad az elképzeléseik szerint. „Egy olyanfajta előrelépést várunk, melynek során a kétszeres teljesítményhez nem kell kétszer annyit dolgoznunk, hanem ezt egy kiegyensúlyozott működéssel hozzuk.”

A hatékonyság növekedését egyrészt az segíti, hogy a fúzió által a kivitelezési tapasztalatok beépülnek a tervezésbe. „Olyan rendszereket fogunk használni, melyekről tudjuk, hogy a cégcsoport kivitelező kapacitása rendelkezik velük.”

Egyre több projektjük van Közép-Európában

Az interjúban arról is szót ejtettünk, hogy a számos előnnyel járó egyesülés milyen piaci környezetben zajlik. „Idén kevésbé kedvező folyamatokat láttunk a piacon, ám mivel jellemzően a cégcsoport saját fejlesztésű projektjein dolgozunk, mely állandó volument biztosít, minket ez kevésbé érint.” A pandémiás helyzet nehézségeit ezzel együtt ők is érzékelik. „Az ügyintézési határidők például negatívan változtak, illetve online-ra kellett helyezni a kommunikációt, ami szerintem tervezésben nem a legtökéletesebb megoldás.”

A LIMA Design egyik fontos értéke, hogy jópár éve sikeresen tevékenykedik a nemzetközi piacon. Nyolc-tíz évvel ezelőtt az elsődleges piacukat a távol-keleti régió adta: Dubajban, Katarban, Szaúd-Arábiában, Bahreinben volt sok munkájuk. Ezt követően olyan mennyiségű munkájuk lett az európai piacon, és azon belül zömmel Magyarországon, hogy az előbbi régió háttérbe szorult és minimálisra csökkent.

„A közép-európai piacon egyre több nemzetközi projektet végzünk, jelenleg Horvátországban, Szerbiában, illetve Románián belül Erdély területén dolgozunk sokat. Ugyanakkor vannak megkereséseink például Luxemburgból és Lengyelországból is.”

Náluk nincs különbség nemzetközi és magyarországi munka között

A cég számos jelentős referenciával bír, de Madosfalvi Zoltán külön kiemelte a hotelprojekteket, a cég egyik erősségeként. „Jelenleg is hét ilyen munkánk van folyamatban itthon, Erdélyben és Horvátországban. Erre az üzletágunkra nagyon büszkék vagyunk mind az építészeti, mind a belsőépítészeti viszonylatban.” Azt is elárulta, hogy általában több mint száz szobás szállodákat terveznek, négycsillag superior és ötcsillagos kategóriában.

A cég erejére és magas szakmai szintjére az egyik legegyértelműbb visszajelzés, hogy a nemzetközi piacon is megállja a helyét. „Ugyanakkor igyekszünk itthon is ezt a nemzetközi szintet biztosítani, nálunk nincs különbség nemzetközi és magyarországi munka között. Valószínű, hogy ez a fúzió is ezért jöhetett létre egy olyan európai színvonalra törekvő cégcsoporttal, mint a Bayer Construct, mert ezt képviseljük immár húsz éve.” 

Ketten beültek egy irodába, és elkezdtek dolgozni

A vezető szerint a nemzetközi piacképességnek nincsenek különöseb titkai. „Egyrészt olyan minőséget kell képviselni, amit külföldön igényelnek; másrészt rengeteget kell dolgozni.” Utóbbit a saját példájával érzékelteti. „A tulajdonostársammal Ördög Alizzal úgy kezdtük ezt a vállalatot, hogy ketten beültünk egy irodába, és elkezdtünk dolgozni.

Ekkor beletettük akár a napi 15-16 órás munkát is a cégbe, és nem úgy kezdtük, hogy valaki adott nekünk sok pénzt és hozzá kapcsolati hálót. Természetesen sokat hibáztunk is, de közben folyamatosan fejlesztettük magunkat és a céget.”

Hangsúlyozza, ha kérdezik tőle, hogy jutottak el innen egy 110 fős vállalatig, akkor mindig a kemény munkát emeli ki. „Ha pedig megkérdezik a részleteket, azt válaszolom, hogy most nem érek rá, de éjjel 2-kor hívjanak fel, és elmesélem, mert akkor lesz időm... Ebből a viccből általában mindenki megérti, mit jelent a kemény munka” – teszi hozzá nevetve.

A fentiekben az a pozitív üzenet is benne van, hogy az európai szintű hatékonyság egyáltalán nem elérhetetlen egy magyar cég számára az építőiparban. „Engem eleve erre a gondolkodásmódra neveltek” – fűzi hozzá az ügyvezető.

„Ha édesapámnak hatévesen azt mondtam, hogy űrhajós szeretnék lenni, nem azt mondta, hogy sosem lesz belőled űrhajós, hanem elmondta, hogy milyen iskolákat kell ehhez elvégeznem.

Ez is ugyanúgy működik, meg kell csinálni egy csomó dolgot, és akkor az ember az lehet, ami lenni szeretne.”

Étkeztetés saját felszolgálókkal, heti két masszázs mindenkinek

A fent leírt sikerekhez egy sajátos humánpolitika is társul, amelynek középpontjában a fiatalok állnak. „Mi zömmel fiatalokkal dolgozunk, akik 0 és 2 év közötti szakmai tapasztalattal érkeznek hozzánk. A módszereink ugyanis gyökeresen eltérnek attól, amit a magyar piacon használnak: azt szoktam mondani, hogy mi egy kicsit kifordítva gondolkodunk, és pont azért, hogy ezt a kifordított gondolkodást át lehessen adni, a fiatalokat alkalmazzuk nagy arányban. Náluk ugyanis nincsenek olyan berögzült rutinok, amit ki kellene törölni, így velük a nulláról indulva könnyebb.”

Ehhez arra is szükség van, hogy a mostani fiatal generációt alaposan tanulmányozzák, megfogalmazva, hogy mire van szüksége. „Nagyon fontos cél, hogy ne a fizetésért járjanak be, hanem szeressenek itt dolgozni, szeressenek alkotni, amihez hozadékként kapnak egy jó bért is.” Ennek érdekében öt évvel ezelőtt kezdtek el egy céges brandet kialakítani. „Ezzel Lima-branddel megpróbálunk arra a szintre eljutni, hogy ez a vállalat valóban a második otthona legyen az embereknek. Erre példa, hogy minden munkavállalónkra főzünk, és saját felszolgálókkal étkeztetjük is őket az éttermünkben. A takarítónőtől a projektigazgatóig mindenkinek jár hetente kétszer 30 perc masszázs. Saját edzőtermünk van, amit kizárólag a munkavállalóknak tartunk fent. Mindezekhez egy teljes mértékben nyugat-európai irodai munkakörnyezet társul.”

A fiatalok ráéreznek a gondolkodásmódra, és aztán elkezdenek szárnyalni

Hangsúlyozza, cserében az elvárásaik is igen magasak, de tapasztalataik szerint a szóban forgó generáció ezt megérti, és partner tud lenni ebben a folyamatban. „Úgy néz ki, hogy ez eddig tökéletesen működik. Egyébként másképp nem is tudnánk ennyi emberrel működni, a tervezők között ugyanis a fluktuáció viszonylag magas a munkaerőpiacon. Nálunk ez rendkívül alacsony.”

A fiatalok előtérbe helyezése azt is jelenti, hogy rengeteg munkájuk van a kineveléssel egy-egy új munkatárs esetében. „Nagyjából félévig tart, amíg az általunk képviselt minőséget át tudjuk neki adni, addig ez a dolog egy befektetésnek minősül, több a munka vele, mint amennyi a hozadéka.”

Hozzáteszi, ez egy betervezett, előre látott ráfordítás, amire tudatosan tudnak készülni, így nem jelent gondot, és később sokszorosan megtérül. „Az a tapasztalat, hogy amint a fiatalok ráéreznek a nálunk érvényes gondolkodásmódra, elkezdenek szárnyalni.

Nem egy olyan példát tudok mondani, hogy valaki nulla szakmai tapasztalattal érkezett hozzánk, és két év múlva projektvezető lett. Ennek részben az is az oka, hogy olyan volumenű és olyan sokféle munkánk van, hogy két év alatt olyan gyakorlatot szerezhet, mint más cégnél tíz év alatt.”

Ez az a cég, ahol az összes munkavállaló üzlettárs

Az optimális munkaerőállomány kialakítását egy összetett kiválasztási rendszer is támogatja. „Már a felvétel előtt elkezdjük mérni a jelölteket, egyaránt vizsgálva a személyiségüket és a teljesítményüket. Erre alapozva igyekszünk úgy összerakni a csapatokat, hogy az érkező az adott csapatba beleilljen a tulajdonságai alapján. Nehéz megtalálni egy tökéletesen működő csapatot, de ez a rendszer jól vizsgázott eddig: az itt lévők olyan minőséget képesek letenni az asztalra, ami nemzetközileg is megállja a helyét.”

További fontos eleme a hatékonyságnak a transzparencia: „Ha valaki benne van egy projektben, akkor látja azt a szerződést, ami a projektre vonatkozik. Ennek az a pszichológiája, hogy ha tudja, milyen értékű az adott beruházás, akkor úgy dobja bele magát a munkába, ahogy azt kell. Tapasztalataink szerint a projekt nagysága ezzel a transzparenciával motiváló erővé válik.

Sokan azt mondják, hogy ezzel a tulajdonos zsebében turkálnak, de én meg azt mondom, hogy ez nem az én zsebem, ez a mi zsebünk! Ebben a pillanatban nekem az összes emberem az üzlettársam.

Így természetesen jó, ha tudja az összeget, a határidőt és azt is, hogy mennyi munka kellett ahhoz, hogy ez a szerződés összejöjjön.”

Ezen túlmenően is a nyílt kommunikáció híve a cégvezető. „Nagyon szeretek egyenesen és világosan beszélni, és ez teljesül mind kifelé, mind a cégen belül.” Hasonlóan tekint a cég hierarchiájára is. „Azt kommunikálom ezzel kapcsolatban, hogy nálunk a struktúra nem egy piramis, hanem egy vonal, vagyis nem egymás felett állunk, hanem egymás mellett. Azt szoktam mondani, hogy a takarítónő is ezen a vonalon áll, mert neki is lehet egy olyan ötlete, amit, ha meghallgatok, akkor lehet, hogy előre visz. Lehet, hogy elvetem végül ezt az ötletet, de alapvetően egymás mellett állunk, mert ugyanazt a céget építjük.”

Hegedűs Gergely