2020.06.02, Kedd
Európában is egyedülálló ugrásra készül ez a magyar építőipari cég
Balázs Attila, a Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója - Fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu

Európában is egyedülálló ugrásra készül ez a magyar építőipari cég

magyarepitok.hu

2020.04.16. 07:09 - Hegedűs Gergely

Az építőanyag gyártástól kezdve az ingatlanfejlesztésig, mindenben a világ legjobbjaitól vették át a mintákat, így egyedülálló modellt építettek ki a magyar építőiparban, a teljes vertikumot lefedve. Az elmúlt három évben több milliárd forintot fordítottak a fejlesztésre, ennek köszönhetően minden területen 50-80 százalékos hatékonyságnövekedést érnek el, és a koronavírus gazdasági hatásait is vizsgálva készülnek a jövőre. A magyar tulajdonú Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatójával, Balázs Attilával beszélgettünk.

Hirdetés

Nemrég rengeteg olvasót és sok pozitív visszajelzést kapott lapunkban a Bayer Constructnak a pesti belvárosban végzett munkája, melynek során a világörökség részét képező épületet állít helyre saját beruházásban a magyar vállalat. Most a cégcsoportot irányító Balázs Attila segítségével bemutatjuk a projekt kivitelezőjét, mely kisvállalkozásból nőtte ki magát meghatározó piaci szereplővé.

A Bayer Construct Zrt. jogelődjeként a Bajér Kft. 2002-ben tíz fős kisvállalkozásként indult el, családi házak szerkezetépítését végezve. Az első nagyobb munkájuk Budafokon egy lakópark építése volt. „Csak bérmunkát végeztünk, az anyagot a projektekhez nem mi biztosítottuk. Egészen 2007-ig ebben a formában dolgoztunk” – meséli az erdélyi születésű Balázs Attila, aki a cégalapítás előtt ipari alpinistaként dolgozott.

 

Balázs Attila, a Bayer Construct cégcsoport vezérigazgatója


A cég elsődleges értéke hamar megmutatkozott:

„Amerre jártunk, mindenhol elégedettek voltak velünk. Se a határidőkkel, se a garanciális szervizzel nem voltak gondok, így nagyon erős referenciánk épült ki az évek során.”

A vezérigazgató külön kitér rá, kezdettől fogva érvényesült az a szemlélet, hogy mindig inkább a minőség, megbízhatóság és a nyereség megfelelő mértékére figyeltek, mint az árbevétel növelésére.


A nyereséges működés tette lehetővé az ugrást

A vállalat fejlődését jelzi, hogy egészen a  2000-es évek végén bekövetkezett gazdasági válságig minden évben megduplázták az árbevételüket. A létszám is évről évre duzzadt, a tíz főből gyorsan lett 60-70 fős vállalkozás, majd 120 és 200 fős. „Ezekben az években csak a terepen dolgozók csapata bővült, egyetlen mérnökkel, egy könyvelővel és egy adminisztrátorral vittük végig ezt az időszakot. Mindent elmond, hogy egy 50 négyzetméteres lakásban volt az irodánk.”

A társaság 2007-ben vitt végbe egy jelentős ugrást, innentől indult olyan szintű bevételnövekedés, ami lehetővé tette, hogy megnövekedjen a szellemi munkavállalói létszám is.

„Ekkor épült ki sóskúti telephelyünk, továbbá kialakult a cég gazdasági és termelési igazgatósága. Másrészt ekkortól a szerkezetépítéshez tartozó összes zsalurendszert mi vittük a projektekhez.” Utóbbi eszközt hitelből finanszírozták, a további bővítéseket viszont már saját nyereségéből tudta elindítani a cég.
 

Az erdélyi jelenlét kincset ért, amikor beköszöntött a recesszió

Ezt a szintet jellemezte, hogy a vállalat több ezer lakás és több bevásárlóközpont projektjében vett részt szerkezetépítőként, eközben a romániai piacra is kilépett. Erdélyben, a székelyföldi Kökösön 2008-ban a cég saját beruházásában létrejött a vállalat első térkőgyára, amit a Viastein Srl. üzemeltet. Ezzel párhuzamosan létrehozták a kökösi kavicsbányát is, a gyár közvetlen szomszédságában. Az ottani beruházás elindításában nagy jelentősége volt annak, hogy a cégvezető, Balázs Attila maga is székelyföldi születésű. Ehhez egy francia tulajdonost is bevontak, aki 50 százalékban pénzügyi befektetőként vett részt a projektben.

„A fejlődés ívét megtörte a 2000-es évek végén beköszöntő válság, amelynek átvészelésében segített, hogy addigra több lábon álltunk. Amikor a válság szelei elindultak Erdélyben két nagy bevásárlóközpont, és több ezer lakás építésébe kezdtünk bele, ahol még közel másfél évig teljes gőzzel tudtunk dolgozni. Ez segített abban, hogy felkészüljünk a lejtmenetre.” A recesszió a szerkezetépítést jelentősen visszavetette, emiatt a vállalat elmozdult a vízépítés-mélyépítés irányába, kiépítve az ehhez szükséges gépparkot.

A Bayer Construct visszafogottabb időszaka egészen 2015-ig eltartott. „A gépeink és a zsaluanyagaink itt álltak az udvaron, jövedelmet nem hoztak. Ha dolgoztunk volna velük az csak másoknak hozott volna hasznot. Sokat jelentett ugyanakkor, hogy nem volt adósságunk, nem kényszerültünk hitelek törlesztése miatt ilyen munkákra. Annyit dolgoztunk, amennyiből fennmaradt a cég.”  Ez az időszak más irányú fejlődést hozott: ekkor sikerült fejleszteniük a háttér infrastruktúrát.

„Mindez lehetővé tette, hogy amikor újra megnyíltak a piaci lehetőségek, a cég sértetlenül tudta belevetni magát a nagyobb munkákba.”
 

Már átlépték az 50 milliárdos forgalmi határt

A válság utáni fejlődés ívét jól jellemzi, hogy a Bayer Construct Zrt. ebben az időszakban négyszerezte árbevételét, ugyanakkor 2018-ra a cégcsoport szintjén már 50 milliárd forint feletti árbevételt ért el.  „A szerződött állományt tekintve a növekedés még az idei évben is benne van” – teszi hozzá a vezérigazgató. Az állandó fejlődés feltételeként kiemeli, hogy a cégcsoport tevékenységeiből származó nyereséget mindig visszaforgatták fejlesztésre és technológiára. Hozzáteszi, a cégcsoport közbeszerzéseken a mai napig nem vett részt. Árbevételét alvállalkozóként piaci tendereken elnyert projektekből, vagy saját fejlesztésű projektekből szerezte.

Az Etele pláza szerkezetépítése - Fotó: Bernát Benjámin/magyarepitok.hu


Ezekhez a számokhoz már az ország legnagyobb projektjei párosultak: a vállalat többek közt a Puskás Aréna, az Etele pláza és az Agora üzletház szerkezetépítését végezte ezekben az években. Mára a cégcsoport jelentős referenciákkal bír a lakás- és irodaépítés, az ipari létesítmények, a kereskedelmi létesítmények, a sportberuházások, a közlekedésfejlesztés továbbá a földmunkák és a vízépítés terén.
 

Sokszereplős projektek helyett saját beruházások

A vezérigazgató fejében már a kezdetektől fogva ott volt, hogy a társaságnak hosszú távon el kell jutnia arra a szintre, amelyen az alapanyag-gyártástól az ingatlanfejlesztésen és kivitelezésen át az értékesítésig és üzemeltetésig a teljes vertikumot a saját cégeivel fedi le. „Minden egyes projekten éreztük ennek a szükségességét. Sokkal jobban tudtunk volna dolgozni, ha a nálunk meglévő magas szakmai színvonal meglett volna a projekt többi szereplőjénél is. Sokszor milliókba került számunkra, hogy mások organizációs gondjai miatt álltak az embereink.”

Balázs Attila azt is részletezi, mivel tudnak többet egy a mai piacon átlagosnak számító ingatlanfejlesztőnél.

„Általában a megrendelő egy tervező céget bíz meg a tervezéssel, ezzel szemben nekünk saját tervező részlegünk van. Ez biztosítja, hogy a kivitelezői szempontokat érvényesítsük. Kivitelezőként ugyanis egészen másképp nézünk egy házat, tudjuk, hol lehetnek a hibák, mivel lehet olcsóbbá tenni az épületet úgy, hogy minőségben jobb legyen.”
 

Elmondja azt is, hogy a hagyományos láncban milyen további hátrányok vannak. „Ha valahol van egy hiba, azt az alvállalkozó jelzi a fő kivitelezőnek, az meg jelzi a fejlesztőnek, akitől eljut a tervezőig. De ezen a soron mindenki csak arra vigyáz, hogy ne sérüljenek az érdekei, és ne derüljön ki, hogy ő a hibás. Ezért aztán vagy eltitkolják a hibát, vagy nem fogadják el a felelősséget. Mindez nem szolgálja a projekt érdekeit.” Hozzáteszi, jellemző, hogy a tervező nem tudja, hogy a kivitelező milyen technológiával rendelkezik, ez így nem tud hatékony lenni.

„Nálunk ezzel szemben a tervező már úgy tervezi a házat, hogy tudja, milyen technológiával épül meg, továbbá ő készíti el a technológiára a gyártmánytervet.”


Így fedik le az építőipar teljes vertikumát

A teljes vertikumot fokozatosan érték el a különböző új cégek létrehozásával. A pénzügyi lehetőségeket figyelembe véve, sok esetben tőkét bevonva bővült a cégcsoport és mára eljutott oda, hogy a teljes vertikumban gondolkodhat egy-egy projektnél. „Amit mi elvégzünk, azt saját létszámmal, saját gépekkel, saját infrastruktúrával, saját műhelyekkel végezzük el. Ugyanakkor a hosszútávú cél az, hogy magának az építőipari anyagnak az előállítása is 50 százalékban is házon belül legyen.” Ezt szolgálja a cégcsoport tevékenységi körébe bekerülő térkőgyártás, betonelem előregyártás, acélfeldolgozás és a falazóelem gyártás. „Vannak még további terveink, de pusztán az imént felsoroltakkal is el fogunk jutni az 50 százalékig.”

A cégcsoport biharkeresztesi térkőgyára


A fenti lista egyes elemei még a tervasztalon vagy kivitelezés alatt vannak, mások viszont már évek óta működnek. A cégcsoport első térkőgyára, valamint kavics- és homokbányája a fent említett Kökösön jött létre Erdélyben. A cégcsoport második térkőgyára 2017 óta működik Biharkeresztesen. Legutoljára a Bay-Iron vashajlító üzemével gyarapodott a cégcsoport, amit 2019-ben adtak át Sóskúton. További két saját projekt növeli a cégcsoport erejét: Biharkeresztesen már épül a Viastein Kft. betonelem előregyártó üzeme, amelyet  falazóelemgyár követ majd ugyanott.


A koronavírus miatt kialakult helyzetben körültekintőek, de mennek előre

A vezérigazgató rámutat, hogy a  folyamatot a koronavírus miatt kialakult rendkívüli helyzet  alapvetően lassítja, de a cégcsoport éppen azokat az elemeket fejlesztette ki, melyek segítik ennek a kezelését.

„A hatékonyság növelésével vissza lehet hozni a veszteségeket, amit a mostani gazdasági helyzetben elszenvedhet az ipar. Többször bizonyítottuk már, hogy erre képesek vagyunk. További jelentős versenyelőny, hogy az import építőipari anyagok 50 százalékát kiváltjuk sajátra.”

Hozzáteszi, azoké a cégeké lesz a jövő, amelyek mennek előre a digitalizációban. „Nincs más megoldás, nálunk már az összes most induló projekt tervezését a BIM-ben végzik. Egy külsős céggel közösen összesen 15 szakember foglalkoztatunk a legmagasabb szintű tervezés érdekében.” Balázs Attila összességében úgy látja, nem lassítani fognak, hanem még inkább a hatékonyság növelésre helyezik a hangsúlyt a kialakult helyzetben.


8 óra helyett 2 óra alatt építik be ugyanazt a mennyiséget!

A hatékonyság növeléséhez konkrét példával szolgál a cégvezető.

„A betonacél beépítése során az egy főre vetített napi mennyiség nálunk 300-350 kilogramm, nagyon jó teljesítmény esetén elérjük a 400 kilót. Ugyanakkor az új terveinknél ez a szám már 1700 és 2000 kilogramm.”

A vezető hangsúlyozza, ezt a növekedést kizárólag a tervezés, az organizáció és a technológia által érik el.

Már jelenleg is zajlanak projektek az eddig kifejlesztett technológiával. Jelenleg Balatonlellén és a 11. kerületben építkeznek így.  „Ezeket már a mi statikusaink tervezték, illetve a teljes vasszerelés az új technológiával készül el, ahogy az új üzemünk gyártása elindul. A méréseink szerint azonos mennyiségi egység beépítése a korábbi 8 óráról 2 órára redukálódik.”

A balatonlellei projekt látványterve

 

Az innovációk, új technológiák bevonását az is segíti, hogy a cég vezetői és mérnökei heti szinten járnak külföldi építkezéseket tanulmányozni. Az is sokat segít a fejlesztésben, hogy a behozott német technológia miatt rengeteg német partnerük van.

„Sokat járunk német gyárakban, belelátunk a cégek ottani működésébe. Ráadásul időnként komplett szoftvereket veszünk meg tőlük, és eközben látjuk, milyen eszközöket rendelnek hozzájuk, hogy javítsák a hatékonyságát.”

Ugyanakkor nemcsak nyugat felé figyelnek: „Érdekes a kínai vagy az orosz piac, vagy akár az arab világ is, mi minden kultúrkört megvizsgálunk, hogyan épít.”


Európa legmodernebb térkőgyárát működtetik

A társaság életében meghatározó szerepben vannak a különböző szakcégek: számos vállalat tartozik a cégcsoporthoz, ezáltal mindent lefedve az ingatlanfejlesztéstől kezdve a tervezésen és a gyártáson át a kivitelezésig és az üzemeltetésig. Kiemelt elvárás mindegyikkel szemben, hogy önálló piaci szereplőként is meg kell élnie. Ennek megfelelően egymás közti tranzakcióknál számlákkal, határidővel folyik az elszámolás. „A sima piaci működéshez képest annyi plusz van benne, hogy minden cég egy érdekért működik, ezzel megkönnyítve az organizációt. A csoport úgy van felépítve, hogy mindenkinek érdeke építeni a közös jövőt.”

A cégcsoportban jelentős szereppel bír a romániai és a magyarországi térkőgyár, ezek az egységek elsősorban a piacra termelnek. Balázs Attila hangsúlyozza, a gyártásnál is a minőség az elsődleges szempont.

„Cégcsoportunk minden tagja a legjobbnak számít azon a területen, amelyen dolgozik. A térkőgyárunkban ma a világ csúcstechnológiája működik, egy német szakipari újság Európa legmodernebb térkőgyárának minősítette a biharkeresztesi térkőgyárat.”


A vállalat úgy lett egyre keresettebb, mint a jó bor

A vezető úgy fogalmaz, a 2018-ban beindult biharkeresztesi üzem által két év alatt meghatározó szereplői lettek a térkőpiacnak, és a versenytársak az ő irányukat követik. „Amikor indultunk, azt mondták nekünk, egy olyan piacra törünk be, ahol már nincs hely. Erre azt mondtam, nem baj, csinálunk helyet magunknak.” A vezérigazgató szavaiból az is kiderül, az új gyár tapasztalataira alapozva az erdélyi gyárat is egy magasabb színvonalra emelték, a teljes üzemet átépítve.

A cégcsoport beruházásában a budapesti Vahot utcában épülő lakóházak látványterve


Hozzáteszi, a termékeik valamivel drágábbak, mint a versenytársak termékei, ugyanakkor ezért cserébe jóval többet adnak. „A piaci visszajelzések megerősítik a koncepciót, közülük a legfontosabb a megelégedett megrendelői kör, mely mindenféle marketingnél többet ér.” Hangsúlyozza, az egész cégcsoportot ez a jó hír hozta egyre feljebb, a piac bizalma úgy alakult ki irántuk, hogy eddig sosem költöttek a hirdetésekre. „Mindig azt mondtam, a jó bort nem eladni kell, a jó bor eladja magát.”


Három év alatt nagy összegeket szántak a technológiára

A vállalat ma már azon a szinten van, hogy Zuglóban egy 240 ezer négyzetméteres városközpont kialakítására készül. „Ezen az úton elsősorban magunkkal kell foglalkoznunk, tovább kell vinni a hozott koncepciót. A hatékonyságot és az eredményt legalább ezen a szinten kell tartani, a munkatársainkat folyamatosan képezni, kihívások elé állítani, és irányt mutatni nekik. Ilyen mennyiségű technológiát nagyon kevés cég mer vásárolni, és ehhez hozzá kell társítani az állandó belső fejlesztést.”

A zuglói új városrész látványterve


Utóbbi elem mértékét egy páratlan számadattal érzékelteti:

„Az utóbbi két évben meghaladtuk az éves árbevételünket a technológiai fejlesztésben.”


Az ingatlanfejlesztésben is folyamatosan bővülnek

A tavalyi évben a Bayer Construct mellett a cégcsoport másik meghatározó eleme lett a Bayer Property, amely ingatlanfejlesztő szerepben jött létre. „Ez a cég 60 százalékban meghatározza a generál vállalatunk működését, hiszen amit eddig a piacra végeztünk el, annak immár a 60 százalékát a Bayer Property fogja megrendelni.” Hozzáteszi az ingatlanfejlesztésben számos példát tanulmányoztak az évek során.

Utóbbi vállalat élére érkezett nemrég Sokorai István, aki mostanáig tíz éven át a Colas Magyarország Zrt. vezérigazgatója volt.

Az ügyvezető igazgatóként és társbefektetőként érkező szakember óriási tapasztalati tőkét hoz a cégcsoportba: a Colasnál végzett munkája előtt többek közt a TriGranit Zrt. magyarországi fejlesztését, majd az Arcadom Zrt.-t is irányította, eközben számos jelentős projektet vitt sikerre.

A mostantól általa vezetett Bayer Property révén valósul meg az a koncepció, hogy a cégcsoport építési és gyártási kapacitásait elsősorban a saját ingatlanfejlesztések kössék le. A folyamatról és a rá váró kihívásokról Sokorai István részletes interjút adott lapunknak, melyet hamarosan közzéteszünk.


Mindegy, hogy mekkora vagy, lényeg, hogy jó legyél

A Bayer Construct egyik legfontosabb értéke a minőség, amely a fent felsorolt összes területen érvényesül. „Ha egy gépbeszerzésről van szó mindig a minőséget választjuk és sosem megyünk el az olcsóbb de a gyengébb minőség irányában. De ugyanez érvényesül, ha a gyárba beépítendő technológiáról, a tervezésről vagy épp egy ingatlanbeszerzésről van szó.” Ezt érvényesíti a cég az outputnál is: „Ha mi valamit megcsinálunk, annak jónak kell lennie."

Balázs Attila hangsúlyozza, náluk nem az ár a fő szempont, hanem a minőség és a hatékonyság. „Utóbbi kettővel igyekszünk megteremteni a magas árrést.” Mindezekkel egybevág a céggel kapcsolatos filozófiája.

„Soha nem az érdekelt, hogy mekkorák leszünk. Mindig az érdekelt, hogy milyen jók leszünk! Mindegy, hogy mekkora vagy egy adott területen, a lényeg, hogy abban jó legyél.”

Hegedűs Gergely

AktuálisinterjúBayer Construct Zrt.szerkezetépítésépítőipari gyártókingatlanfejlesztés

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés