Egy lépéssel közelebb kerültünk hazánk első áramot termelő víztározóihoz

A nyár végére befejeződtek a szivattyús energiatározó (SZET) létesítésének lehetőségét vizsgáló kutatófúrások Borsod és Heves vármegyékben - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) hétfői Facebook-bejegyzésében.

Ahogy korábban is megírtuk, a SZET egy világszerte bevált eszköz: eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározók alkotják. A rendszerben a pillanatnyi szükségleten felül megtermelt villamosenergiát úgy tározzák le, hogy általa az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzzák fel a víztömeget. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia.

Több évtized után indulhattak el a mérések

Az EM közleményéből kiderül, az időjárásfüggő megújuló energiák teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket. Hazánkban is időről-időre felmerült egy hasonló fejlesztés terve, és több évtized várakozás után most először készül próbafúrásokon alapuló, részletes megvalósíthatósági tanulmány a beruházásról.

Ennek keretében indultak fúrási munkálatok és felszíni geofizikai mérések, amelyek most fejeződtek be. A tájékoztatás szerint elmúlt hónapokban két helyszínen, a Heves vármegyei Markaz térségében és a borsodi Nagybarca-Sajóivánka-Vadna községek szomszédságában zajlottak a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrások, felszíni geofizikai mérések. A kutatási tevékenységet a lehető legkisebb területre szorítkozva, az érintett erdőrészek, szántók és rétek élővilágának minimális bolygatásával, a lehető legrövidebb idő alatt végezték. „Az elvégzett terepmunkák hasznos műszaki-tudományos alapinformációkat szolgáltatnak az előzetes vizsgálati dokumentáció összeállításához” – áll a közleményben.

Magyarországon a napenergia aránya a világon a harmadik legmagasabb az áramtermelésben

A korábban ismertetett tervek szerint az első hazai SZET 600 megawatt beépített kapacitással jöhetne létre, 6 órás energiatermelésre lenne képes, ennyi idő alatt folyna át a víz a felső tározóból az alsó ba. A medencék vizének megóvása, a felelős vízgazdálkodás érdekében a vízfelszín egy részét úszó napelemtáblákkal fednék le, amelyek a párolgást is mérséklik.

Felhívják rá a figyelmet, hogy Magyarországon a napenergia aránya a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt az áramtermelésben. Az időjárásfüggő rendszerek működtetése úgy hangolható össze hatékonyan a felhasználással, ha megoldást találunk a környezetkímélő módon előállított áram eltárolására.