Geotermikus fűtésre állítják át a félévszázados épület fűtését, de a külső burkolatok megújulása is jelentős megtakarítást hoz.
Energetikai fejlesztést hajtanak végre a Debreceni Egyetem Elméleti Tömbjén az uniós közbeszerzési értesítő szerint. A projekt két részre oszlik, egyrészt a TÖMB 2002 Kft. végzi el az épület külső energetikai fejlesztését nettó 999 millió forintos szerződéses értéken. A közbeszerzés másik nyertese a Hunép Zrt., amely nettó 753 millió forintos szerződéses értéken kivitelezi a belső energetikai fejlesztést.
Nagyerdei Campuson található épület a Nagyerdei körút mentén évtizedek óta meghatározza a környék látképét: az 1970-es években, Mikolás Tibor tervei alapján építették. A kétszintes lepényépületből és a hozzá kapcsolódó tízemeletes toronyból álló komplexumban laborok, oktatótermek, irodák és közösségi terek működnek.
A most induló külső fejlesztés során az épület határoló szerkezeteit – vagyis a homlokzatot és a külső burkolatokat – újítják fel annak érdekében, hogy jelentősen csökkenjen az üzemeltetési költség. A korszerűsítés az eredeti építészeti megjelenés megtartásával valósul meg.
A belső energetikai fejlesztés részeként teljesen új hőellátó rendszert építenek ki. Két talajszondás, víz-víz rendszerű hőszivattyú és a hozzájuk kapcsolódó 110 darab geotermikus szonda biztosítja majd az épület fűtését és hűtését. A meglévő rendszer egy része – például az aula padlófűtése – megmarad, de új betápláló elektromos kábeleket is kiépítenek a megnövekedett energiaigény miatt.
Az Elméleti Tömb mintegy 10 530 négyzetméter hasznos alapterületű épülete a beruházás révén korszerűbbé és energiahatékonyabbá válhat, ami hosszú távon fenntarthatóbb működést biztosíthat az egyetem számára.
A BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keresi a tervezőt a XX. kerületi Nagysándor József utcai távhő-gerincvezeték korszerűsítésére.
A két, összesen mintegy 122 kilométer hosszú horvátországi gázvezeték elkészültével megduplázódhat a Magyarország felé irányuló szállítási kapacitás. Ehhez el kell készülnie a Bosiljevo–Sziszek és Kozarac–Sziszek közötti vezetéképítéssel, amelyek a Krk LNG-terminálhoz kapcsolódó stratégiai infrastruktúra-fejlesztés részei.