Újabb négy megyében született jóváhagyó döntés a TOP-projektek nagy részéről

Néhány héten belül a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) teljes, 29,2 milliárd forintos Csongrád megyei keretére kihirdetik a nyerteseket – közölte Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön Hódmezővásárhelyen.

Az államtitkár a program információs napján kifejtette: a kormány célja az volt, hogy a korábbi ciklussal ellentétben ne Budapesten, illetve különböző lobbiharcok alapján dőljön el, a regionális gazdaságfejlesztési forrásokból kinek mennyi forrás jut, és milyen beruházások valósulnak meg, hanem a legilletékesebbek, az érintett települések bevonásával határozzanak a célokról. Országosan 1300 milliárd forint áll rendelkezésre, ennek egyik részét a 22 megyei jogú város kapja, 800 milliárd forint pedig a megyék többi településének jut.

Csongrád megyében a kisebb települések számára rendelkezésre álló keret feléről megszülettek a döntések, így a támogatási szerződések megkötése, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása után elkezdődhet a kivitelezés. Bölcsőde-, óvodafelújítások, útépítések, ipari park bővítések indulhatnak el hamarosan. A következő időszak feladata, hogy a beruházások minél gyorsabban, hatékonyabban és átláthatóbban valósuljanak meg - hangsúlyozta Rákossy Balázs, hozzátéve, bízik abban, hogy a következő két, két és fél évben, 2019 végéig a tervezett fejlesztések elkészülnek.

 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint 180 projektnek van már támogatása

A megyére eső 89,2 milliárd forintos forrásának harmadát már lekötötték, ebből az összegből több mint 180 projekt valósulhat meg – számoltak be a megyei közgyűlés vezetői csütörtökön Nyíregyházán. Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP), a közgyűlés elnöke elmondta, a benyújtott támogatási kérelmek első körében 30 milliárd forintot osztanak szét a nyertes projektötletek között. A 2020-ig rendelkezésre álló európai uniós pályázati forrásokból a megyék közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe jut a második legmagasabb támogatási összeg.

Az első körben nyertes projektek keretében iparipark-fejlesztésre 2,7 milliárd, helyi gazdaságfejlesztésre 1,2 milliárd, a turizmus élénkítésére 4,8 milliárd, óvodák és bölcsődék építésére vagy rekonstrukciójára 6,3 milliárd, a Zöld város programra 1,7 milliárd, környezetvédelmi fejlesztésekre pedig 5,6 milliárd forintot fordítanak.

 

Több mint 30 milliárd forintot kötöttek le Hajdú-Biharban

Hajdú-Bihar megyében első körben több mint 150 projekt összesen 30,11 milliárd forint támogatásban részesül - jelentette be Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke Debrecenben. Tájékoztatása szerint a megyének 49,62 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésére TOP-forrásból, s a pénz 60,5 százalékáról döntött első körben a megyei önkormányzat és a döntéshozatalban irányító hatóságként részt vevő Nemzetgazdasági Minisztérium. A közgyűlési elnök arról is tájékoztatott, hogy a nyertes pályázók 30 napon belül támogatási szerződést kötnek az irányító hatósággal, és utána megkezdődhet a tervezés, illetve a kivitelezés.

Gazdaságfejlesztésre 7,1 milliárd, településfejlesztésre, belvízelvezetésre 9,18 milliárd, közlekedésfejlesztésre 7,85 milliárd, turizmusfejlesztésre 4,43 milliárd, foglalkoztatásra 4,12 milliárd, bölcsődei és óvodai fejlesztésekre 3,83 milliárd, egészségügyi és szociális beruházásokra 2,39 milliárd forintot fordíthat nyertes pályázatával csaknem hetven település.

A részleteket a megye országgyűlési képviselői ismertették a megyeházán több települési polgármester részvételével tartott tájékoztatón. Vitányi István (Fidesz), a bihari térség képviselője azt emelte ki, hogy minden pályázó településnek legalább egy pályázata a támogatottak között van. A mostani döntés értelmében 7,2 milliárd forint fejlesztési forrás áramlik csaknem negyven bihari településre. Ezekkel a fejlesztésekkel, illetve a más forrásokból megvalósuló M35-ös autópálya építésével, a 4-es út korszerűsítésével, valamint a Sáránd és Derecske közötti kerékpárút megépítésével az ország egyik leghátrányosabb helyzetű, bihari térsége „elérhető közelségbe kerül a megyeszékhelyhez, az országhoz, Európához” - mondta a képviselő.

Tasó László (Fidesz) országgyűlési képviselő a települések közötti fejlesztéseket emelte ki: a mostani döntések alapján 1,2 milliárd forintból teljesen felújítják a Balmazújváros és Hajdúnánás közötti utat, 928 millióba kerül a Nyíradony és Nyírábrány, 580 millióba a Szerep és Sárrétudvari, továbbá 467 millió forintba a Biharnagybajom és Berettyóújfalu közötti útszakasz felújítása. A zöld városrész program keretében Vámospércsen 460 millió, Hajdúhadházon 290 millió, Nyíradonyban 200 millió forint értékű fejlesztés kezdődhet meg.

Bodó Sándor (Fidesz), a sárréti térség képviselője szerint az első sikeres TOP-pályázatok eredményeként a megye arányosan fejlődik. Térségéből példaként említette Ebest, ahol 490 millió forintot fordíthatnak ipari park fejlesztésre, további 300 milliót pedig óvodabővítésre. Szerep 30,5 millió forint helyi gazdaságfejlesztési forráshoz, Sárrétudvari pedig 55,7 millió forint óvodabővítési támogatáshoz jutott.

 

Zalában a TOP-források több mint felét kötötték le

A Zala megyében rendelkezésre álló 23,2 milliárd forintból több mint 12,3 milliárd forint forrást kötöttek le eddig azok a pályázatok, amelyek keretében ipari parki, óvodai, bölcsődei és turisztikai fejlesztéseket is megvalósítanak - közölte Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke.

Zalában elsősorban önkormányzati fejlesztéseket szolgáló pályázatokból eddig 139 kérelmet bíráltak el, 77 pályázó részesült támogatásban, összesen 9,9 milliárd forint értékben. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már korábban csaknem 1,5 milliárd forint forrást kapott a keretből, illetve csaknem egymilliárdot fordítottak a megyei foglalkoztatási paktum programjaira, ezekkel együtt tehát több mint 12,3 milliárd forintnyi forrást kötöttek le mostanáig. Várhatóan két héten belül további 88 pályázat sorsáról is döntenek, ezekre összesen 9,8 milliárd forintot használhatnak még fel. Valamivel több mint egymilliárd forint az a keret, amelyre még három nyitott pályázat keretében lehet további kérelmet benyújtani.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő, a zalai TOP-források miniszteri biztosa szerint első ütem elbírálása után a következő ütem pályázói számára is heteken belül döntés születik, így tehát nyárra a források több 90 százalékát sikerül lekötni. A keszthelyi központú választókörzetből példaként említette, hogy ipari park és logisztikai központ fejlesztésére, termelői piac kialakítására, számos orvosi rendelő, valamint óvoda és bölcsőde építésére vagy korszerűsítésére nyertek el pénzt a zalai TOP-keretből.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a Mura-program miniszteri biztosaként beszélt arról, hogy Nagykanizsa térségében a helyben élők megmaradását és a helyi gazdaságfejlesztést, turisztikát is szolgáló pályázatokra került a hangsúly. A Mura térségében a vízi turizmus, valamint kerékpárutak, kiszolgáló létesítmények fejlesztésére is jutott pénz, de ipari park, óvoda, bölcsőde és termelői piaci kialakítására, felújítására is kaptak forrást a pályázók.

Vigh László, a zalai autóipari tesztpálya miniszteri biztosa Zalaegerszeg térségéből példaként említette, hogy nemcsak szociális és egészségügyi intézmények infrastrukturális fejlesztésére nyertek el forrást a pályázók, hanem piac kialakítására, csapadékvíz-elvezető rendszer és kerékpárutak megvalósítására is biztosítanak támogatást.