A fenntarthatóságot szem előtt tartva elsősorban az épület befogadóképességének variálhatósága terén tekintik példának az új magyar úszóarénát.
Példaértékű létesítmény a Duna Aréna a világ számára - hangzott el azon a budapesti tanácskozáson, amelyen Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója és Hirokata Miura, a 2020-as tokiói olimpia létesítményigazgatója találkozott.
A vizes világbajnokság szervezőinek csütörtöki közleménye szerint a FINA elnöke a japán delegáció figyelmébe ajánlotta a budapesti úszóaréna építészeti megoldásait, egyúttal méltatta a szűkös időkeret ellenére magas színvonalon és jövőbe mutató műszaki tartalommal felépülő komplexumot.
A Tokió 2020 munkatársai elmondták, eredeti terveik szerint egy állandó, 15 ezer néző befogadására alkalmas uszoda épült volna az olimpiára. Látva azonban a fejlesztéseket, már ők is - a Duna Arénához hasonlóan - egy visszabontható, és az olimpia után a fenntarthatóságot szem előtt tartó arénát fognak építeni. Ezért leginkább azok után a megoldások után érdeklődtek, amelyek az épület befogadóképességének variálhatóságát teszik lehetővé.
A 17. FINA világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Aréna verseny alatti befogadóképessége 15 ezer fő, a világeseményt követően a két, egyformán 4500 fős mobillelátót visszabontva, csökkentett kapacitással fog működni, fix 6000 fő befogadására alkalmasan. A korábban Dagály Úszóaréna nevet viselő komplexumot a keddi átadáson Duna Arénának keresztelték el.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.