A fenntarthatóságot szem előtt tartva elsősorban az épület befogadóképességének variálhatósága terén tekintik példának az új magyar úszóarénát.
Példaértékű létesítmény a Duna Aréna a világ számára - hangzott el azon a budapesti tanácskozáson, amelyen Cornel Marculescu, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatója és Hirokata Miura, a 2020-as tokiói olimpia létesítményigazgatója találkozott.
A vizes világbajnokság szervezőinek csütörtöki közleménye szerint a FINA elnöke a japán delegáció figyelmébe ajánlotta a budapesti úszóaréna építészeti megoldásait, egyúttal méltatta a szűkös időkeret ellenére magas színvonalon és jövőbe mutató műszaki tartalommal felépülő komplexumot.
A Tokió 2020 munkatársai elmondták, eredeti terveik szerint egy állandó, 15 ezer néző befogadására alkalmas uszoda épült volna az olimpiára. Látva azonban a fejlesztéseket, már ők is - a Duna Arénához hasonlóan - egy visszabontható, és az olimpia után a fenntarthatóságot szem előtt tartó arénát fognak építeni. Ezért leginkább azok után a megoldások után érdeklődtek, amelyek az épület befogadóképességének variálhatóságát teszik lehetővé.
A 17. FINA világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Aréna verseny alatti befogadóképessége 15 ezer fő, a világeseményt követően a két, egyformán 4500 fős mobillelátót visszabontva, csökkentett kapacitással fog működni, fix 6000 fő befogadására alkalmasan. A korábban Dagály Úszóaréna nevet viselő komplexumot a keddi átadáson Duna Arénának keresztelték el.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.