A Hagyományok Házának épületében eredeti állapotának megfelelően helyreállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart, és megújul a kupolatér.
A munka közepén tart a Budai Vigadó felújításában a kivitelező Épkar Zrt., derült ki az épület sajtóbejárásán. A Hagyományok Házának otthont adó épület teljes körű rekonstrukciója és bővítése 2018 áprilisára fejeződik be.
Az 1899-ben átadott Budai Vigadó felújításának célja egyrészt a leromlott állapotának megszüntetése, másrészt az, hogy el tudja látni a Hagyományok Háza feladatkörét, melyben a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és a Népművészeti Módszertani Műhely is működik.
A felújítás során többek közt megszüntetik az utólagos galéria-beépítéseket, megújul a kupolatér, helyre állítják a dísztermet (eredeti fotók alapján), lefedik a belső udvart, kiállító- és táncterem jön létre. A részletekről ebben a cikkünkben írtunk.
A projekt anyagi hátteréről Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára számolt be a sajtóbejáráson. Az államtitkár kiemelte: az 5,5 milliárd támogatást nyújtó 2015-ös határozat után további több mint 1,5 milliárd forint támogatásról döntött a kormány, így mintegy 7,1 milliárd forint jut a beruházásra.
Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy nemcsak a házat szeretnék új köntösbe öltöztetni, hanem a működést is a legmagasabb szintre akarják emelni. Ennek érdekében az intézmény komoly szakmai programot tett le a kormány elé.
Hozzátette, a Budai Vigadó épületének felújítása illeszkedik abba sorba, amely érintette eddig a Pesti Vigadót, az Erkel Színházat, a Zeneakadémiát és a Várkert Bazárt. A 2014 óta eltelt időszakban összességében 422 milliárd forint értékben újított fel és épített kulturális intézményeket a kormány nemzeti forrás igénybevételével.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.