A jelentős növekedést mutató építőanyag-forgalmat elsősorban a szerkezetépítés pörgette fel.
Tavaly a magyar építőanyag-kereskedelem piaca 21 százalékkal bővült, forgalma megközelítette a 300 milliárd forintot.
Az adatokról a GfK intézet számolt be az MTI-nek. A piackutató szerint ez az eredmény különösen szép annak fényében, hogy nem szerepel benne az egyéb barkácstermékeket forgalmazó kereskedelmi egységek, valamint az állami megrendelésre létrejött direkt beszállításon alapuló projektek építőanyag-forgalma, így az útépítés sem.
További érdekesség, hogy a 2016-os kereskedelmi növekedéssel egy időben az építőipar kibocsájtása tavaly éves szinten 18,8 százalékkal csökkent.
Az építőanyagok csoportjait tekintve tavaly a szerkezetépítés bizonyult a legmasszívabbnak, növekedése elérte a mintegy 40 százalékot. A szerkezetépítés kategóriába tartozó vasáru, falazat, tető, kémény és nyílászáró termékek az összforgalom 40 százalékát képviselték. A legkiemelkedőbb hónap az augusztus volt, amikor is a falazat- és a tetőforgalom együtt mozgott, a szerkezethez tartozó vasáru forgalma márciustól stabil szintet hozott.
A nyílászárók piaca éves szinten nem nőtt, viszont az év második fele az elsőnél lényegesen erősebb volt.
A második legnagyobb részpiac az építési anyagoké volt, amely 6 százalékos értékbeli növekedést ért el tavaly, súlya a piacon 29 százalékot tett ki. Ezen belül a hőszigetelés minden kellékével együtt 10 százalékos növekedést ért el, míg a végső homlokzatképző anyagok forgalma 14 százalékkal nőtt.
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.