Az uniós belső piaci eredménytábla szerint Magyarország élen jár a tagországok között az eljáráson belüli transzparenciában.
A digitális innováció és az átláthatóság témájában tartott sajtótájékoztatót a Közbeszerzési Hatóság (KH) csütörtökön. Rigó Csaba, a szervezet elnöke elmondta: a közpénzek elköltésénél, a közbeszerzésekben a részvevők az uniós felmérések szerint is teljes mértékben értesülnek az információkról. Az ajánlatkérők minden szükséges információt közzétesznek és a hazai közbeszerzési rendszer a digitalizáció tekintetében is megelőzi az uniós elvárásokat – fejtette ki.
Az eseményen felszólalt Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is, aki kiemelte: sokat csökkent a közbeszerzés bürokráciája a digitális átállással.
Korábban előfordult, hogy akár 5-6 példányban kellett minden hivatalos iratot beadni, akár egy kisteherautónyi papírmunka kiszállításával, ennek pedig jelentős költsége is volt
– mondta az üzletember, aki szerint a magyar vállalkozásokat képviselő kamara üdvözli, hogy hazánkban folyamatosan csökken a digitális deficit.
A KH most egy éve elérhetővé tett mobilos Napi Közbeszerzés alkalmazása is új funkciókat kapott. Az Androidra és iOS-re is letölthető app mostantól többek között egy menedzserértesítő funkcióval is rendelkezik majd. Ennek segítségével egy adott területet, vagy kulcsszót érintő közbeszerzésekről figyelemfelkető üzeneteket kaphatnak a vállalati vezetők, vagy újságírók közvetlenül az új eljárások kiírásának időpontjában.
Emellett szó esett még arról is, hogy a közbeszerzési eljárások egyre nyitottabbak lesznek a jövőben, folyamatosan csökken a hirdetmény nélküli eljárások (HNT) száma. 2018-ban a gyakran az előre nem várható esetekben, vagy jogdíjak miatt is használt HNT-k száma 50 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest. A KH azt is hangsúlyozta, hogy az átláthatóság mellett a verseny is egyre nagyobb: míg 2016-ban egy közbeszerzési eljárásra átlagosan 6 ajánlat jutott, addig 2017-re ez a szám 8-ra nőtt.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.