A város közlekedését gyökeresen megújító fejlesztésben nagyon sok múlik majd a hatékony kommunikáción a kivitelező cég projektigazgatója szerint. Bakó Attilával lépésre-lépésre végiggondoltuk a történelmi léptékű beruházást.
A májusi alapkőletételen a város történetének eddigi legnagyobb közlekedési beruházásaként jellemezte a kaposvári intermodális csomópont létrejöttét Szita Károly polgármester. A Swietelsky Építő Kft. által megvalósuló projekt történelmi jelentőségét erősíti, hogy helyreállítja az immár 118 éve – a vasút kialakítása óta – nehezen megközelíthető Donner városrész közlekedési kapcsolatát.
Mielőtt elmerülnénk a részletekben a beruházás projektigazgatójával, az átláthatóság kedvéért érdemes a legfőbb elemeket számba venni:
„Az egyik első jelentős lépés az ideiglenes helyközi buszpályaudvar felépítése lesz, melynek - az ütemezésünk szerint - másfél évig kell betöltenie a szerepét” – kezdte az interjút a projektet irányító Bakó Attila. „Ezek a munkálatok már elindultak, itt konténerből jön létre egy felvételi épület az irodák számára, valamint előtetővel és térköves burkolással az ideiglenes megállók is kialakulnak.”
A tervek szerint az ideiglenes pályaudvar július végére lesz kész a jelenlegi buszállomástól bő 1 kilométerre fekvő területen. A Petőfi téren található régi helyközi pályaudvar bontása csak ezután kezdődhet el.
Az itteni bontás után két fontos változás történik a Petőfi téren. Egyrészt maga a tér is átépül, nagyobb gyalogosfelülettel, több növénykiültetéssel. „Másrészt a korábbi távolsági buszpályaudvar helyére bekerül a kétszer kétsávos Budai Nagy Antal utca új nyomvonala. Erre az ívkorrekcióra azért van szükség, hogy helyet biztosítson az újonnan épülő, multifunkciós buszállomásnak a vasútállomás mellett.”
Bakó Attila a fent említett új buszállomásról is részletes tájékoztatást adott, ahol egy modern, háromszintes új épület jön létre. „A helyi és a helyközi busztársaságoknak épülő buszállomás a jelenleginél több kocsibeállóval és korszerű utastájékoztató rendszerrel jön létre.”
Az új épületet a jelenlegi helyi buszállomás helyén kivitelezik, amit azonban – ellentétben a helyközivel - nem visznek el egy távolabbi ideiglenes helyszínre. „A közlekedők érdekében a helyi buszok végállomását igyekszünk minimális zavarással csak helyben mozgatni. Eközben a gépjármű forgalmat sávelhúzásokkal, sávszűkítésekkel fogjuk elterelni, hogy teret tudjunk biztosítani az építkezés számára.”
A projekt leglátványosabb eleme közvetlenül kapcsolódik a megújuló buszállomáshoz.
Innen fog indulni ugyanis a vasút felett átívelő új gyalogos és kerékpáros híd, melynek 50 méter magas pilonja és ferdekábeles tartószerkezete lesz.
„A híd szerkezeti hossza 210 méter, szélessége 7,90 méter, reményeink szerint a város jelképévé is avanzsálhat.”
A vasútállomás melletti jelenlegi gyalogos átjáró ugyanakkor természetesen eltűnik, de először csak a közút feletti részét bontják el. „A vasút feletti részét meg kell hagynunk egészen addig, míg át nem adjuk az új gyalogos átkelőt.”
A Swietelsky mérnöke érdekességként megemlítette, hogy a buszpályaudvar új épületének és a híd pilonjának az alapozása közös területen fekszik.
„Ezen a ponton különösen nagy hangsúlyt kell majd fektetnünk a technológiai sorrendiségre és a hídépítési, magasépítési munkarészek összehangolására.”
Az összehangoltság ugyanakkor a teljes projekt során nagy kihívás lesz, ugyanis a vállalat útépítési, magasépítési, valamint környezetvédelmi és vízépítési üzletága mellett a Swietelsky Vasúttechnika Kft. is belép majd a munkálatokba. „Ilyen szinten összetett munka előfordul a társaságnál, de nem ez az általános gyakorlat” – árulta el Bakó Attila, hozzátéve, hogy az együttműködésnek már tervezés során el kell indulnia.
További kihívás, hogy a beruházást Bakó Attila becslése szerint mintegy 55 százalékban alvállalkozók által oldják meg a sok egyedi igényű munka miatt. „Ezek versenyeztetése, összehangolása és időzítése is komoly feladat.”
Az egész beruházás egyik legfontosabb tétele, hogy nemcsak a buszállomások egyesülnek: közös vasúti és buszperon jön létre. „Az új buszpályaudvar és a korábban felújított vasútállomás között építjük fel az ’intermodális’ peront. A peron hossza 250 méter, változó szélessége pedig 4 és 8,5 méter között lesz.”
A vasúti pályaudvart is érinti a projekt, itt új perontető fog épülni a főépület előtt 75 méter hosszan, mellette pedig 60 méteres hosszúsággal.
A vasút mellett ugyanakkor több épületet elbontanak: többek közt a KK Zrt. épületét, a vasútéttermet és a keleti oldalon az egykori óvóhelyet is. „A bunkernek a bontása külön kihívásokat támaszt, mivel a hatóságok a robbantást nem engedélyezték, viszont a falait másfél méter vastag vasbeton képezi” – tette hozzá Bakó Attila. Emiatt a bunkert kotrógépekkel szedik szét speciális munkára szakosodott alvállalkozók.
A megszűnő vasúti épületek helyén P+R parkolókat létesítenek, akárcsak a donneri városrészben a meghosszabbodó Csik Ferenc sétány mentén.
A projektnek szintén lényeges területét képezi a vasútállomástól keletre a Baross Gábor utcának a Hársfa utcához és a Béla király utcához eső övezete. „Itt új különszintű közúti átjárót építünk ki, ami a Donner városrész jobb és gyorsabb megközelítését és szolgálja a városközpontból.”
Ugyanakkor már a bontási munkák is elkezdődtek a Baross utca végénél levő honvédelmi területen. Ide kerül ugyanis a Baross utca-Hársfa utca-Béla király út csomópont, valamint ide csatlakozik be az új közúti felüljáró. A felüljáró túlsó végéhez kapcsolódva a Csik Ferenc sétány meghosszabbítását is elvégzik. Bakó Attila ugyanakkor a donneri oldalon is több bontási feladatot említett.
A szakember arra is kitért, a városi, beépített környezet nagy kihívásokat támaszt mind a tervező, mind pedig a kivitelezők számára. „Először is területet kell biztosítani az újonnan létesülő építmények számára, ehhez számos épület bontását is meg kell valósítani. Ráadásul az általános gyakorlattal szemben az építési engedélyeket is nekünk kell beszerezni minden projektelemre, márpedig igen sok projektelem van.”
A Swietelsky projektigazgatójának volt már olyan munkája, amiben egy 80 milliárdos autópályaépítés egyik felét levezényelte. „Ez ezzel szemben a mostani kisebb, de jóval összetettebb, így komoly feladatnak számít, és nagy megtiszteltetés az irányítása.” Bakó Attila hozzátette, fontos tényezőként lép be a városi környezet. „Itt sokkal jobban kell figyelni a kommunikációra, mert azon nagyon sok múlik. Azon fogunk dolgozni, hogy minket csak a legkevésbé vegyenek észre a városiak, amíg ott vagyunk.”
Bakó Attila hozzátette, ahhoz, hogy fennakadások nélkül történhessen a kivitelezés, gondos tervezésre, ütemezésre van szükség. „Illetve természetesen kompromisszumok elfogadására is a közlekedők és az üzemeltetők részéről egyaránt.”
A 2020. január 31-es határideje szerint 27 hónaposra tervezett projekt ugyanakkor volumenét és jellegét tekintve sem példa nélküli a Swietelsky számára. „Az M1-M7 csomópont építési tapasztalataira tudunk támaszkodni” – hangsúlyozta Bakó Attila. „Bár abban a projektben személyesen nem vettem részt, a tapasztalataink természetesen hozzáférhetőek. Az én szakmai múltamban jellemzően a zöldmezős beruházások szerepelnek túlnyomó részben, de valósítottam már meg projektet városi környezetben, és végeztem útfelújítást forgalom alatt. Ettől a kihívástól sem tartok, biztos vagyok benne, hogy kollégáimmal közösen teljesítjük az elvárásokat.”
Hegedűs Gergely
Egy 2,5 köbméteres kényszer-keverővel, továbbá négy, egyenként 100 tonnás cementsilóval bővült a gyártási kapacitás.
Az MVM Hálózat több mint 200 kilométeres szakaszon fejleszti áramhálózatát, ennek a projektsorozatnak a részeként feszítették ki a Szentes közelében a Tisza felett 50 méteres magasságban átívelő távvezetéket is.