Az egykori Schranzer-villából zéró energiakibocsájtású központot épített a Laki az MMA számára.
Kedden átadták a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) új irodaházát Budapesten az Andrássy út és a Bajza utca sarkán. A két épületből álló ingatlanegyüttes fejlesztését a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelezte, a tervező Fazekas György volt.
Az egykori Schanzer-villa a historizáló, késő szecessziós építészet nívós alkotásaként jött létre a 20. századi elején. Az egyemeletes, saroktornyokkal kialakított épület korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székháza volt.
Az elhanyagolt állapotban lévő villa és a szomszédos épület felújítása 2015-ben kezdődött el a műszaki előkészítéssel, értékleltár készítésével és a szükséges bontások elvégzésével. Az épületegyüttes teljes rekonstrukciója 2017 elején kezdődött, és 20 hónapot vett igénybe.
A felújítás eredményeként üvegcsarnokkal összekötött két épületben az MMA vezetésének és az MMA Titkárságának irodái, valamint egyebek mellett tanácsterem, akadémikusi klubszoba és rendezvényterem is helyet kapott. Az épületegyüttes teljesen automatizált, zéró energia kibocsátású, a fűtést és hűtést hőszivattyúk biztosítják.
A teljes beruházás mintegy négymilliárd forintból valósult meg.
Az átadón Vashegyi György, az MMA elnöke úgy fogalmazott, a világörökségi helyszínen elhelyezkedő épületben méltó körülmények között folytathatja munkáját az MMA Titkársága, de új közösségi terekhez jutnak az akadémikusok is.
Az MMA tiszteletbeli elnöke, Fekete György az átadó ünnepségen hangsúlyozta:
a felújítás során érvényesült a szándék, hogy az épületegyüttesben megvalósuljon a műemléki hűség és a 21. századi hivatali és társadalmi élet harmóniája.
„Az irodaház birtokbavételével az MMA beköltözött Európa egyik legjelentősebb kulturális és műemléki zónájába” - tette hozzá Fekete György.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.