Az intézmény elkészültét egyértelműen támogató közvélemény-kutatással együtt hozták nyilvánosságra a régi Petőfi Csarnok helyére tervezett intézmény részletes vizualizációját.
Az Új Nemzeti Galéria levegős, természettel egybefüggő tereket alkotó épületét eddig csak statikus látványképekről és leírásokból lehetett megismerni, most azonban részletes videót tett közzé az utóbbi időben megkérdőjelezett jövőjű beruházás.
A nemzetközi díjazott Liget egyik legjelentősebb projektjének szánt fejlesztés az egykori Petőfi Csarnok helyét foglalná el. A látványterv-videó bemutatja múltját (a PeCsa előtt más épületek álltak a helyén több mint 100 éve) és tervezett jövőjét is.
A videóval együtt közölt közvéleménykutatást az Inspira Research Group készítette a Városliget Zrt. megbízásából. A Városliget megújítására vonatkozó konkrét tervek ismeretében Magyarország lakosságának 80%-a támogatja a Liget Budapest Projekt teljes körű megvalósítását.
Az Inspira a kutatás adatait személyes interjúk során rögzítette egy ezer fős, reprezentatív országos mintán. A válaszadók túlnyomó többsége szerint a Projekt teljes programját végre kell hajtani, mert az jelentősen javítaná Magyarország hírnevét. A megkérdezettek négyötöde pedig egyetért azzal is, hogy a Városligetben épüljön fel az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház.
Baán László, a projekt miniszteri biztosa elmondta: ez a felmérés a harmadik olyan közvélemény-kutatás volt, amely szerint - a konkrét tervek ismeretében - a megkérdezettek döntő többsége támogatja a Liget Budapest Projekt megvalósulását.
2016-ban az Ipsos, az elmúlt év végén pedig szintén az Inspira Research kérdezte meg a budapestieket a projektről. Az előbbi szerint 2016-ban a fővárosiak kétharmada, az utóbbi szerint pedig tavaly decemberben már több mint 70 százaléka támogatta a Városliget átfogó és komplex megújítását, azaz a Liget Budapest Projektet.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.