A veszprémi székhelyű Lasselsberger-Knauf Kft. építőanyag-gyártóként több mint 30 éve van jelen a hazai piacon, és a koronavírus által generált helyzet őket is kihívások elé állítja.
A koronavírus kapcsán kialakult helyzet valamennyi iparágat – így az építőipart is – eddig soha nem tapasztalt kihívások elé állítja. A veszprémi székhelyű Lasselsberger-Knauf Kft. az egyik legjelentősebb hazai építőanyag-gyártóként a lehetőségekhez mérten felkészült az elkövetkező időszakra, és a nehézségeket a változó körülményekhez és aktuális állapotokhoz igazodva kezeli nap mint nap. A cég álláspontjáról, az ágazat jövőjéről és a felmerülő kihívásokról beszélgettünk a cég ügyvezető igazgatójával, Veit Tamással.
A vezetőtől megtudtuk, hogy mind az értékesítő kollégák, mind pedig szinte a teljes irodai állomány otthonról – home office-ból – végzi a munkáját. Az irodában csak a pénzügy, illetve a szállítást és vevőkezelést végző kollégák közül vannak bent néhányan, viszont ők is mind külön irodában lettek elhelyezve, és két hetes váltásban cserélődik 3-4 dolgozó.
Az irodaépületben a folyamatos fertőtlenítés mellett megemelték a takarítások számát is, valamint az irodai dolgozók számára is rendelkezésre állnak az egyéni védőfelszerelések. Szükség esetén a maradék irodai állomány is áthelyezhető home office-ba, és a munkaszervezés is aszerint történik, hogy a különböző területeken megvalósuljon a helyettesíthetőség lehetősége, ha a helyzet úgy kívánja.
Az LB-Knauf számára építőanyag-gyártóként a termelési tevékenység folytatása az egyik legfontosabb feladat, ami egyelőre meg is valósul, továbbra is változatlan ütemben és mennyiségben folyik az termékek gyártása. A folyamatos termelés mellett azonban megtették a kellő óvintézkedéseket a dolgozók biztonsága és a kockázatok csökkentése érdekében, melyek közt szerepel, hogy szabályozásokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy a beszállítók hogyan hozhatják termékeiket az üzem területére, hogyan léphetnek kapcsolatba a kollégákkal és összességében minimálisra redukálták a külsős kapcsolatokat.
Mindezek mellett az üzemek területén a szájmaszk és a gumikesztyű, valamint a fertőtlenítőszerek fokozott használata kötelező valamennyi dolgozó számára.
Az igazgató az üzemi folyamatokat ismertetve megjegyzi, hogy a termelés gyáranként eltérően folyamatosan több műszakban történik. Bár a termelés automatizált, az ehhez szükséges kollégák fizikai jelenléte elengedhetetlen. „A termelésben dolgozó, irodai munkát végző kollégákat viszont szintén áthelyeztük home office-ba” – teszi hozzá Veit Tamás.
Az LB-Knauf a régióban összesen hét termelőegységgel rendelkezik, Magyarországon kívül Horvátországban és Romániában is vannak leányvállalatai a cégnek. Felmerül a kérdés, hogy az ottani üzemekre is ugyanazok a szabályok érvényesek-e, mire Veit Tamás kifejti, hogy valamennyi telephelynél ugyanazokat a protokollokat alkalmazzák, a főbb biztonsági óvintézkedések mindenhol megegyeznek. „A hazai gyártóüzemeken kívül ugyanúgy zajlik a termelés, és akit csak lehetett, ott is áthelyeztünk otthoni munkavégzésre” – jegyzi meg az igazgató.
Az LB-Knauf életében központi kérdés, hogy a jelenlegi viszonyok között meddig tud folytatódni a termelés. Veit Tamás megjegyzi, hogy ez egyrészt a piaci igények és lehetőségek függvénye, a másik befolyásoló faktor pedig az, hogy mik azok a külső tényezők, a vírusfertőzés helyzete, kormányrendeletek, amelyek a napi működést befolyásolhatják. Ha ezek közül bármelyikben változások következnek be, vagy szigorításokat vezetnek be, az óhatatlanul a termelés csökkentéséhez, illetve esetleges leállításához vezethetnek, teszi hozzá a vezető.
„Jelenleg is megfelelő készletekkel rendelkezünk, de akár a termelés megakasztása, akár a kereslet, az értékesítés megállása a tevékenységünk leállásához vezethet – egészíti ki a témát Veit Tamás.
Veit Tamás megjegyzi, hogy addig, amíg van termelés és vele együtt értékesítés, addig elfogadható a helyzetük, a bizonytalanság és a várható megszorítások pénzügyi hatása kevésbé érezhető. A nagy kérdést az adja fel a cégeknek, hogy ha leáll a termelés és az értékesítés, akkor mind a vállalat, mind pedig a partnerek, a vevők és illetve a beszállítók hogyan tudják lekezelni majd azt az időszakot, amikor alig, vagy egyáltalán nincsenek bevételeik, a költségek pedig folyamatosak. Kérdés az is, hogy meddig tudja ezeket a költségeket egy cég leredukálni és mennyi ideig tud úgy költségeket fizetni, hogy a másik oldalon nincs árbevétele – ezek a közeljövő nagy kérdései a vállalkozások számára.
Az Lb-Knauf jelenleg kulcsfontosságúnak tartja az egyre szűkülő körülmények között a termelés, az értékesítés folytatását, a megkezdett munkák kiszolgálását, ezzel is minimalizálni szeretnék a koronavírus okozta helyzet veszteségeit.
Jelenleg egyértelműen látszik, hogy a kivitelezők is úgy állnak a jelenlegi helyzethez, hogy a munkákat, projekteket folytatni kell, amíg csak lehetséges. Változásokat a következő lépcső hozhat ebben a szituációban: vagyis ha a mostaninál komolyabb, szigorúbb rendelkezéseket, korlátozásokat vezetnének be, vagy beszállítói oldalról állnának le a folyamatok – ez nyilván ellehetetlenítené a munkánkat. Ha bekövetkezik ez az állapot, akkor kell majd jól átgondolni a következő lépéséket” – jegyzi meg Veit Tamás.
Veit Tamástól megtudjuk, hogy az LB-Knauf különféle stratégiákat dolgozott ki az elkövetkező időszak nehézségeinek kezelésére, terveket állítottak fel a különféle forgatókönyvekre. Számos kalkulációt végeztek és végeznek azzal kapcsolatban, hogy mi történik cash-flow szempontjából, ha leáll, vagy nagy mértékben lecsökken a termelés és az értékesítés, és hogyan hat a cég működésére, ha ez az állapot több hónapig áll fenn.
„Ebben a helyzetben egy cég életben maradásának legfontosabb feltétele talán az, hogy alkalmazkodni tudjon a megváltozott körülményekhez, ez a túlélés egyik záloga”
– teszi hozzá az igazgató ahhoz kapcsolódóan, hogy hogyan lehet jól kezelni az elkövetkező időszakot. „Azt gondolom, hogy most egyik oldalról a lehető legflexibilisebbnek kell lennünk, míg másik oldalról következetesen be kell tartanunk a saját magunk által időlegesen meghozott lépéseket a változtatásokkal kapcsolatban, és ezt a kettősséget ráadásul jól is kell tudnunk kezelni az időben is. Egy dologban nem lehetünk rugalmasak: a biztonsági intézkedéseknek betartásában” – folytatja a témát.
„Meghoztunk bizonyos döntéseket, amiket szükség esetén érvénybe is léptetünk, de amíg a termékeinkre fennáll a piaci igény és adottak a feltételek, addig folytatjuk a termelést is. Az értékesítő kollégáink sem álltak le a munkával, bár a home office-ból való munka és a személyes kontakt hiánya őket is kihívás elé állítja” – fogalmaz a cégvezető. „Vannak folyamatos megrendelések, ugyanígy az árajánlatkérések is érkeznek továbbra is, ezért azt tudom mondani, hogy ebben egyelőre nem tapasztalható változás a korábbi időszakhoz képest, sőt érezhető egyfajta pánikszerű vásárlás” – teszi hozzá Veit Tamás.
A koronavírus által okozott helyzet tendeciáit megfigyelve elmondható, hogy megrendelésállományuk magas szinten áll, és megfigyelhető az is, hogy sok kivitelező megrohamozta a nagykereskedőket, hogy tartalékot képezzenek.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a dolgozóik hogyan viszonyulnak a kialakult helyzethez, az igazgató elmondja, hogy pánik nincs, inkább a bizonytalanság, a „hogyantovább” kérdése merül fel mindenkiben napról napra, figyelve a híradásokat, napi történéseket. Hozzáteszi azt is, hogy a cég vezetősége nem tervez létszámleépítéssel, nem tervezi dolgozók elküldését még akkor sem, hogyha a jelenlegi állapot akár hosszabb ideig fennáll.
„Azért is nehéz ezzel kapcsolatban bármit is mondani, mert a meglévő helyzet egyik legnagyobb nehézsége éppen az, hogy nem tudjuk, mire számítsunk holnap, hiszen néhány nap alatt is hatalmas fordult a világ. Minden esetben a legoptimálisabb megoldásra törekszünk, a dolgozók és a vállalat érdekeit is szem előtt tartva” – fogalmazza meg álláspontját Veit Tamás.
Hozzáteszi azt is, hogy továbbra is nagy kérdés ebben a helyzetben, hogy az állam hogyan áll bele az iparágunkat érintő foglalkoztatottság kérdésébe, és milyen eszközöket tud biztosítani a munkáltatók számára, hogy meg tudják tartani dolgozóikat.
„Azt gondolom, hogy minél hosszabb ideig tart ez a rendkívüli állapot, az államnak érezhető szerepet kell vállalnia a helyzet megoldásában, és támogatnia kell a vállalatokat abban, hogy meg tudják tartani a munkavállalókat. Ezen felül kiemelt jelentősége lesz a likviditásnak az elkövetkező időszakban, el kell kerülni azt a helyzetet, hogy az építőiparban ismét a tartozások, körbe-tartozások, a ki nem fizetett számlák legyenek a mindennapos témák. Ebben szintén szerepet kell vállalnia az államnak, hiszen e nélkül nagyon sok cég nem lesz képes túllendülni ezen az időszakon, és magával ránthat másokat – fogalmazza meg gondolatait a vezető.
Az igazgató hozzáteszi azt is, hogy a bizonytalanság különösen veszélyes tényező bármilyen helyzetben, hiszen mind az egyének, mind a közösség hangulatát erősen mérgezi. A cégvezető azzal folytatja, hogy az üzleti életben a bizonytalanság nagy terhet és nyomást ró a vállalatokra, a jelenlegi pedig egy különösen nehéz helyzet, hiszen az üzleti szereplőknek nincs ráhatása a történésekre.
Mint mondja, egyéni szinten a vállalatok vezetőinek viszont nagyon erős és felelősségteljes hatása van a történésekre, hiszen a jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú, hogy folyamatos információval, kommunikációval tájékoztatást adjanak munkatársaiknak, illetve üzleti partnereiknek. Továbbá mindenkinek meg kell tenni mindent azért, hogy betartsa, illetve betartassa a koronavírus terjedését csökkentő biztonsági óvintézkedéseket. „Ezért igyekszünk a legjobb tudásunk szerint informálni, betartani és kontrollálni mindennapjainkat" – teszi hozzá.
Veit Tamás az ágazat jövőképét és kihívásait feltérképezve elmondja:
„Ennek az időszaknak fontos feladata az is, hogy már most felkészüljünk arra az időszakra, ami a válság után következik, még ha nem is tudjuk, hogy az mikor érkezik meg pontosan.”
„Azt gondolom, hogy az év első felében várhatóan realizált veszteségek, hiányok a második félévben szintén kihívás elé fognak állítani bennünket, hiszen akkor valószínűleg a piac megpróbál majd kompenzálni. Ilyen szempontból tehát elmondható, hogy a veszélyhelyzet elmúlása és az ágazati viszonyok normalizálódása után egy sokkal intenzívebb és erőteljesebb időszak várhat az építőipari vállalatokra – erre mindenkinek érdemes felkészülnie.”
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.