A járvány és az uniós ciklus együttesen érezteti lassító hatását az ágazatban az ÉVOSZ kérdőíves kutatása szerint.
A koronavírus járvány második szakaszának az építőiparra gyakorolt hatásáról tett közzé jelentést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szeptember havi összefoglaló a megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszaira alapozva készült el.
A jelentésből kiderült, az építési ágazatban járványos megbetegedések elvétve fordulnak elő, a tervezési és kivitelezési munkát összességében a koronavírus terjedése szeptember hónapban nem akadályozta. A vállalkozások részéről március hónapban megtett egészségügyi intézkedéseket a nyári hónapokban és szeptemberben is fenntartották.
A hazai kivitelezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók a járvány első lefutását követően jellemzően visszajöttek Magyarországra és a szeptemberi hónapban is tovább folytatták a munkát, a járvány jelenlegi erősödése ellenére is. A külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök a nyári hónapokban visszautaztak a külföldi, jellemzően nyugat-európai munkahelyükre. Néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon maradtak munkát vállalva ebből a körből. Az építőiparban továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van.
A járványhelyzet idén komoly kihatással van az építőipar rendelésállományának alakulására, azzal együtt, hogy a rendelésállomány drasztikus csökkenésének több oka van. A két politikai-pénzügyi ciklus (uniós választások, hazai önkormányzati választások) egymást erősítő építési-beruházási megrendelésekre gyakorolt negatív hatásának eredményeként a múlt év végén 10%-kal, július végén pedig a COVID-19 hatására is több mint 20%-kal volt kisebb az építőipari rendelésállomány.
Az építési-beruházási közbeszerzési piacon a múlt év hasonló időszakához mérve 2020. I-VIII. hónapban a közbeszerzések száma a 2019. évinek az 57%-ára esett vissza, a közbeszerzések értéke pedig csak a 76%-át éri el.
A 2020. évi járványhelyzet lényegesen megváltoztatta a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét, melynek eredményeként ebben a körben estek vissza a legnagyobb mértékben az építési megrendelések. Miközben a kormányzat jelentős intézkedéseket tett a termelő és szolgáltató ágazatok beruházásainak támogatása területén, a saját, állami megrendelések értékénél augusztus-szeptember hónapokban – a múlt évhez mérten – a vállalkozások csökkenést érzékelnek.
A COVID-19 hatására számos befektetői-beruházási előkészített projekt nem indult el szeptember hónapban sem. A lakásépítési piacon a lakosság továbbra is kivár az ÁFA alakulását téve a középpontba. A nagy ingatlanfejlesztők a rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA pontosító szabályozására várnak.
A járvány két hulláma közötti időszakban a lakásépítés és a lakásfelújítási részpiac megélénkülésével találkoztunk. A legtöbb szerződéskötés nélküli munkavégzés továbbra is (ÁFA-elkerülés és nem jogszerű foglalkoztatás) a lakásfelújítások területén van.
Ezért az ÉVOSZ tovább szorgalmazza a 2017 évtől hangoztatott javaslatát, miszerint a lakásfelújításoknál a megrendelőt ÁFA-visszaigénylési lehetőséggel célszerű ösztönözni írásos szerződésre, a számlakérésre. Az ÉVOSZ számításai szerint kellő ösztönzést adna, ha a felújítási számlák ÁFA tartalmának 50%-át, maximum 3 millió forint nagyságrendben tudna a megrendelő visszaigényelni. Ez egyben a piac tisztulását, a tisztességes verseny erősödését is szolgálná.
A járványhelyzet a munkaellátottság csökkenésén keresztül kihatással van az építőipari foglalkoztatási helyzetre. 2019. év végén az építőiparból származó munkanélküliek száma mindössze 10.000 fő volt, 2020. szeptember végére ez a szám megduplázódott és 22.000 fő körül alakult. Miközben ebben az időszakban a betöltetlen építőipari álláshelyek száma 4.000-ről 2.000-re csökkent.
Az ÉVOSZ által megkérdezett vállalkozások a szeptemberi járványhelyzet közepette is a piaci tevékenységüket leginkább akadályozó tényezők elején említik a szakemberhiányt, miközben a második helyre feljött a csökkenő rendelésállomány.
A bürokrácia csökkenését továbbra sem érzékelik, jelentős akadályozó tényezőnek tekintik. A járványhelyzet közepette romlott a fizetési fegyelem. A megkérdezettek számlaértékeinek 18-20%-a nincs időre kifizetve, ugyanakkor a követelésük 98%-ának valamikori kifizetésében bíznak. Ez a lánctartozás mértékének növekedését jelzi, a jogi ügyletek, pénzkövetelések bírósági útvesztőjének növekedése nélkül.
Az egészségügyi intézkedések szervezési költségek növekedése folytán és a verseny erősödése eredményeként romlott a vállalkozások árbevételarányos jövedelmezősége. Nagy szóródás mellett átlagosan 7% körüli ez az érték a megkérdezett cégeknél.
A nyári hónapokban tovább lassult a teljesítésigazolások kiadása és a számlabefogadások. Ez egyaránt jellemző az állami, az önkormányzati és a magánmegrendelői körben végzett munkáknál. Szeptember hónapban romlott a vállalkozások likviditási helyzete. A mikro- és kisvállalkozói körben bővült a munkák előfinanszírozására nem képes vállalkozások száma. Mindezekre tekintettel továbbra is aktualitása van az ÉVOSZ-nak a járvány első szakaszában megtett javaslatának, miszerint indokolt az állami és önkormányzati szerződéseknél a 15 munkanapon belüli számlakifizetés az Államkincstár, a megrendelő részéről.
A kormányzat által 2020-ban meghozott gazdaságvédelmi beruházásösztönző/támogató intézkedések szeptember hónapig érdemlegesen még nem jelentek meg az építőipari vállalkozási szerződésekben. Az ágazat szereplői arra számítanak, hogy október-november hónapokban erre sor kerül.
Az új projektek előkészítése szeptember hónapban is lassú volt. Egyre kevesebb új szerződés köttetik. Megerősödött a vállalkozásokban annak veszélye, hogy rendelésállományuk kormányzati intézkedések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet. Ezért újra figyelembe ajánljuk azon korábbi javaslatunkat, ami az állami/önkormányzati építési-beruházási előrehozott beruházási csomag összeállítására és gyors ajánlatkérésekre irányul.
Javuló rendelésállomány, óvatos optimizmus az építőiparban.
Vitézy Dávid többek közt az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges intézményrendszer újjáépítését emelte ki az új minisztérium feladatai közül.