A járvány és az uniós ciklus együttesen érezteti lassító hatását az ágazatban az ÉVOSZ kérdőíves kutatása szerint.
A koronavírus járvány második szakaszának az építőiparra gyakorolt hatásáról tett közzé jelentést az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szeptember havi összefoglaló a megkérdezett 400 építőipari kivitelező, tervező vállalkozás válaszaira alapozva készült el.
A jelentésből kiderült, az építési ágazatban járványos megbetegedések elvétve fordulnak elő, a tervezési és kivitelezési munkát összességében a koronavírus terjedése szeptember hónapban nem akadályozta. A vállalkozások részéről március hónapban megtett egészségügyi intézkedéseket a nyári hónapokban és szeptemberben is fenntartották.
A hazai kivitelezéseken foglalkoztatott külföldi munkavállalók a járvány első lefutását követően jellemzően visszajöttek Magyarországra és a szeptemberi hónapban is tovább folytatták a munkát, a járvány jelenlegi erősödése ellenére is. A külföldön munkát vállaló magyar szakmunkások és mérnökök a nyári hónapokban visszautaztak a külföldi, jellemzően nyugat-európai munkahelyükre. Néhány százra tehető csupán azoknak a száma, akik tartósan itthon maradtak munkát vállalva ebből a körből. Az építőiparban továbbra is szakmunkás- és mérnökhiány van.
A járványhelyzet idén komoly kihatással van az építőipar rendelésállományának alakulására, azzal együtt, hogy a rendelésállomány drasztikus csökkenésének több oka van. A két politikai-pénzügyi ciklus (uniós választások, hazai önkormányzati választások) egymást erősítő építési-beruházási megrendelésekre gyakorolt negatív hatásának eredményeként a múlt év végén 10%-kal, július végén pedig a COVID-19 hatására is több mint 20%-kal volt kisebb az építőipari rendelésállomány.
Az építési-beruházási közbeszerzési piacon a múlt év hasonló időszakához mérve 2020. I-VIII. hónapban a közbeszerzések száma a 2019. évinek az 57%-ára esett vissza, a közbeszerzések értéke pedig csak a 76%-át éri el.
A 2020. évi járványhelyzet lényegesen megváltoztatta a települési önkormányzatok pénzügyi helyzetét, melynek eredményeként ebben a körben estek vissza a legnagyobb mértékben az építési megrendelések. Miközben a kormányzat jelentős intézkedéseket tett a termelő és szolgáltató ágazatok beruházásainak támogatása területén, a saját, állami megrendelések értékénél augusztus-szeptember hónapokban – a múlt évhez mérten – a vállalkozások csökkenést érzékelnek.
A COVID-19 hatására számos befektetői-beruházási előkészített projekt nem indult el szeptember hónapban sem. A lakásépítési piacon a lakosság továbbra is kivár az ÁFA alakulását téve a középpontba. A nagy ingatlanfejlesztők a rozsdaövezeti kedvezményes, 5%-os ÁFA pontosító szabályozására várnak.
A járvány két hulláma közötti időszakban a lakásépítés és a lakásfelújítási részpiac megélénkülésével találkoztunk. A legtöbb szerződéskötés nélküli munkavégzés továbbra is (ÁFA-elkerülés és nem jogszerű foglalkoztatás) a lakásfelújítások területén van.
Ezért az ÉVOSZ tovább szorgalmazza a 2017 évtől hangoztatott javaslatát, miszerint a lakásfelújításoknál a megrendelőt ÁFA-visszaigénylési lehetőséggel célszerű ösztönözni írásos szerződésre, a számlakérésre. Az ÉVOSZ számításai szerint kellő ösztönzést adna, ha a felújítási számlák ÁFA tartalmának 50%-át, maximum 3 millió forint nagyságrendben tudna a megrendelő visszaigényelni. Ez egyben a piac tisztulását, a tisztességes verseny erősödését is szolgálná.
A járványhelyzet a munkaellátottság csökkenésén keresztül kihatással van az építőipari foglalkoztatási helyzetre. 2019. év végén az építőiparból származó munkanélküliek száma mindössze 10.000 fő volt, 2020. szeptember végére ez a szám megduplázódott és 22.000 fő körül alakult. Miközben ebben az időszakban a betöltetlen építőipari álláshelyek száma 4.000-ről 2.000-re csökkent.
Az ÉVOSZ által megkérdezett vállalkozások a szeptemberi járványhelyzet közepette is a piaci tevékenységüket leginkább akadályozó tényezők elején említik a szakemberhiányt, miközben a második helyre feljött a csökkenő rendelésállomány.
A bürokrácia csökkenését továbbra sem érzékelik, jelentős akadályozó tényezőnek tekintik. A járványhelyzet közepette romlott a fizetési fegyelem. A megkérdezettek számlaértékeinek 18-20%-a nincs időre kifizetve, ugyanakkor a követelésük 98%-ának valamikori kifizetésében bíznak. Ez a lánctartozás mértékének növekedését jelzi, a jogi ügyletek, pénzkövetelések bírósági útvesztőjének növekedése nélkül.
Az egészségügyi intézkedések szervezési költségek növekedése folytán és a verseny erősödése eredményeként romlott a vállalkozások árbevételarányos jövedelmezősége. Nagy szóródás mellett átlagosan 7% körüli ez az érték a megkérdezett cégeknél.
A nyári hónapokban tovább lassult a teljesítésigazolások kiadása és a számlabefogadások. Ez egyaránt jellemző az állami, az önkormányzati és a magánmegrendelői körben végzett munkáknál. Szeptember hónapban romlott a vállalkozások likviditási helyzete. A mikro- és kisvállalkozói körben bővült a munkák előfinanszírozására nem képes vállalkozások száma. Mindezekre tekintettel továbbra is aktualitása van az ÉVOSZ-nak a járvány első szakaszában megtett javaslatának, miszerint indokolt az állami és önkormányzati szerződéseknél a 15 munkanapon belüli számlakifizetés az Államkincstár, a megrendelő részéről.
A kormányzat által 2020-ban meghozott gazdaságvédelmi beruházásösztönző/támogató intézkedések szeptember hónapig érdemlegesen még nem jelentek meg az építőipari vállalkozási szerződésekben. Az ágazat szereplői arra számítanak, hogy október-november hónapokban erre sor kerül.
Az új projektek előkészítése szeptember hónapban is lassú volt. Egyre kevesebb új szerződés köttetik. Megerősödött a vállalkozásokban annak veszélye, hogy rendelésállományuk kormányzati intézkedések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet. Ezért újra figyelembe ajánljuk azon korábbi javaslatunkat, ami az állami/önkormányzati építési-beruházási előrehozott beruházási csomag összeállítására és gyors ajánlatkérésekre irányul.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.