A több mint százéves, ma már műemlékké nyilvánított állomásépületet a ZÁÉV rekonstruálta.
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében megújult kaposvári vasútállomás Építőipari Nívódíjban részesült 2019-ben. Kedden pedig ünnepélyesen felavatták az épület elismerését hirdető táblát.
Az eseményen felszólalt Nyiszter Tamás Antal, a MÁV Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese, Peresztegi Imre, a ZÁÉV Zrt. elnöke, Dr. Tóth János, a Közlekedéstudományi Egyesület főtitkára, Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Pallay Tibor, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány elnöke.
Peresztegi Imre beszédében elmondta: nem volt egyszerű feladat az épület teljes felújítása, már csak nagysága miatt sem, hiszen az állomás több mint 3000 négyzetméteres. Az elnök kiemelte:
fontos organizációs és logisztikai feladatokat is végeztek a projekt során, ugyanis a felújítás alatt a zavartalan vasúti forgalmat is fenn kellett tartani.
A szakember hangsúlyozta továbbá az épület pinceszerkezetének megerősítésének feladatát, mint jelentős kihívást.
A beszédek után az emlékplakettek átadása következett, melyből a generálkivitelező mellett az alvállalkozók is részesültek. Név szerint
A Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció kategóriában díjat nyert vasúti létesítményről korábban a ZÁÉV projekt főmérnökével, Diós Andrással készítettünk interjút. A szakember számos érdekes részletet elárult az értékmentő munkáról.
A Pfaff Ferenc tervezte jellegzetes hármas tagozódású főépület állaga az eltelt évszázad alatt leromlott, a világháború során még bombatalálat is érte. Így a MÁV Zrt. felújítási programjában az elsők között kezdődött meg az állomás rendbetétele.
A rekonstrukció tervezői jelentős műemléki kutatást végeztek, és több tervet, eredeti fotót és rajzot találtak, amelyek felhasználásával autentikussá tették a felújítást.
A falkutatás több olyan részletet is feltárt, amelyekkel restaurálhatóvá vált az eredeti építészeti formavilág és a díszítőfestés. Mind emellett megújult a mai kornak megfelelően az épületgépészet és villamosság, a vasútüzem biztonság technológia, valamint a kormányablakkal új funkcióval is bővült a létesítmény.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.