2021.10.19, Kedd
Elszabadult építőipari árak: hogyan tud érvényesülni a magyar érdek?
Főkép: illusztráció (dernovics Tamás/magyarepitok.hu), helyszíni fotók: Kincses Csilla Andrea/magyarepitok.hu

Elszabadult építőipari árak: hogyan tud érvényesülni a magyar érdek?

magyarepitok.hu

2021.09.02. 13:53 - Hegedűs Gergely

Többek közt erre a kérdésre is választ adott az építőipari spakli legutóbbi műsora, ahol ugyanakkor a gyártók nézőpontja is teret kapott. Utóbbinak köszönhetően kiderült: egy gyártó árképzését szinte teljes mértékben uralja a világpiaci alapanyagárak drágulása.

Hirdetés

Az építőipar legizgalmasabb témáival foglalkozó Spakli21 Podcast legutóbbi adásában az alapanyagok árának emelkedését választotta ki témaként. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége Médiatagozatának közreműködésével létrejött műsorban Gyutai Csaba, az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos és Ács Balázs, a Masterplast Nyrt. alelnöke járta körbe az ágazat minden szereplőjét érzékenyen érintő témát.

Balról: Náray Balázs, Kincses Péter, Gyutai Csaba, Ács Balázs. A képre kattintcva galéria nyílik.


A távol-keleti konténerek szállítási díja a hatszorosára nőtt

Ács Balázs hangsúlyozta, a Masterplast negyedévszázados történetében még nem tapasztaltak ilyen drasztikus változásokat, mint ami a 2021-es évet jellemezte. „Én úgy gondolom, hogy ez a trend az év végéig kitart, tehát az összevisszaság és kiszámíthatatlanság megmarad az építőipari piacon. A folyamat háttereként nagyon sok dolgot lehet a COVID számlájára írni, hiszen számos alapanyag-gyártó cég változtatta meg a gyártási volumenét és kapacitását.

Ezeket a gyártási folyamatokat nem lehet a piros gombbal leállítani és a zöld gombbal újra indítani, ehelyett hosszú hónapokra beszűkül a kapacitás.”  

Hozzátette, ez önmagában nem generált volna olyan súlyos helyzetet, mint ami végül kialakult erre az évre. Ahogy ezt korábbi cikkünkben is jeleztük, számos egyéb hatás – többek közt a Panama csatornában keresztbe fordult kereskedelmi hajó miatt kialakult helyzet - adódott össze, és vezetett az idei hektikussághoz. A helyzetet a számok nyelvén is érzékeltette: „Amíg tavaly nyáron egy távol-keleti konténer szállítási díja 2500-3000 dollár között mozgott Európába, addig idén volt olyan hónap, hogy ugyanezért a szolgáltatásért 18 000 dollárt kellett fizetni.” Szavaiból kiderült, ez a hatás némileg korrigálódott, de még mindig 13-14 ezer dollár körül mozog.


Már a német fakereskedők is a faexport leállítását kérik

Gyutai Csaba, kormánybiztos is megerősítette, a jelenlegi építőipari helyzet nem magyar sajátosság, ez egy globális szinten jelentkező helyzet. Elárulta, a berlini magyar nagykövetségtől kapott információi alapján a szociáldemokraták által vezetett tartományok drasztikus exportkorlátozást kérnek a kormánytól, amit egyelőre még nem tett meg a szövetségi kormány. „Ugyanakkor a német fakereskedők és kivitelezők is kérik a szövetségi kormányt, hogy állítsa le a faexportot. Ugyanis csak Bajorországból 10,7 millió tonna fenyőfűrészáru került ki Kínába tavaly, ami most hiányzik a német piacról."

Hozzátette, az alapanyagok iránti igényt hazánkban tovább fokozza, hogy az előrejelzések szerint a magyar építőipar idén elérheti vagy akár túl is szárnyalhatja a kiemelkedőnek számító 2019-es év kibocsátását.

Egyik kiemelkedő problémaként megemlítette, hogy az ágazat nagy projektjeiben a két évvel ezelőtt megkötött szerződésekben még az akkori árak szerepelnek.

„Ha csak a tavalyi árakat vesszük alapul, egy év alatt átlagosan mintegy 30 százalékos áremelkedéssel számolhatunk. Ha a vállalkozó mondjuk 10-15 százalékos profittal számolt, az azt jelenti, hogy a vállalt áron az adott munkát nem tudja megépíteni.”

Hozzátette, mindezek mellett az acélipari termékeknél a drágulás mellett komoly hiány is jelentkezik. „Rengeteg nagyléptékű csarnoképítés zajlik országszerte, amelyhez lapostetők épülnek trapézlemezből. Utóbbi alapanyaga a hengerelt acéláru, amihez jelenleg rendkívül nehéz hozzájutni, de ha elérhető, akkor is 30-40 százalékkal drágább, mint tavaly.”


Közel-Keleten is a hazai igény kielégítése az elsődleges

Ács Balázs reagálva a kormánybiztos szavaira amiatt is fontosnak tartotta, hogy világpiaci tendenciákról van szó, mert emiatt az alapanyagárak drasztikus emelése elkerülhetetlen volt, miután a világpiac határozza meg az alapanyag árát.

„Történetesen a polisztirol árképletében 84-86 százalék körül van az alapanyaghányad. Ebből látszik, hogy a gyártó ilyenkor nem tud mást tenni, az emelkedést tovább kell adnia a piacra.”

Hozzátette, a másik komoly probléma bizonyos áruk hiánya, amire a magyar kormány intézkedéseihez hasonlóan más államok is korlátozó lépéseket hoztak. „A közel-keleti országokban is tapasztaltunk olyat, hogy előbb a belső piac igényeit elégítették ki, és csak ezt követően engedélyezték az adott termék exportját.” Hozzátette, mivel alapanyagokról volt szó, az ő cégük ennek a lépésnek az elszenvedője volt, ugyanakkor az érintett országok részéről ez egy érthető és megfelelő eszköz a helyzet kezelésére.


Jelenleg a kormány dönti el, hogy engedélyezi-e egy export létrejöttét  

A kormány által bevezetett piaci intézkedésekre kitérve Gyutai Csaba hangsúlyozta, jelenleg nem az export korlátozása, hanem az exportregisztráció van érvényben Magyarországon. „A magyarországi építőanyag-gyártás termékeiből jelenleg 60 százalék marad hazánkban és 40 százalék kerül exportra” – árulta el a kormánybiztos.

A piacszabályozó lépést az indokolta, hogy ez az arány kezdett eltolódni az export javára. Ez főleg abból adódott, hogy a Magyarországon termelő külföldi tulajdonú cégek az anyavállalatuknak szállítottak jelentős mennyiségeket.

A politikus hangsúlyozta, a magyar érdek az, hogy a magyar vállalkozások gond nélkül működjenek. „Ennek érdekében meghatároztuk azoknak a stratégiai termékeknek a körét, amelyek regisztráció kötelesek. Az ITM adott világhálós felületén megtörtént a regisztráció, akkor az ITM döntést hoz arról, hogy ezt az exportot engedélyezi-e vagy sem. Utóbbi esetben az állam ugyanazon az áron felvásárolja a terméket, és értékesíti a magyar kivitelezők számára. Így a gyártót kár nem éri” – zárta a gondolatot Gyutai Csaba.

A beszélgetést teljes terjedelmében itt lehet meghallgatni.

 

Galéria

Iparági hírekSpakli21építőipari alapanyagoképítőipari gyártókMasterplastÉVOSZÉVOSZ Médiatagozat

Hírlevél

Hirdetés