A BIM nem csak épületek, hanem települések modellezésére is alkalmas. A Pécsi Tudományegyetem szakmai napján a 7D Tender Kft. szakértője a városmodellezés folyamatába, felhasználási lehetőségeibe engedett betekintést.
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK). Ebből az alkalomból MIK PARTNERS’ Szakmai Nap elnevezéssel tartottak konferenciát az egyetemen október 7-én. Az eseményen szakemberek, ipari partnerek, a mérnök-továbbképzésre érkezők és a kar hallgatói vettek részt.
A PTE Műszaki és Informatikai Kara Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő mérnökképző felsőoktatási intézménye. Az évente megrendezett MIK PARTNERS’ Szakmai Nap egyik célja a magas színvonalú és kiterjedt partnerhálózat továbbfejlesztése, a mérnöki diszciplínák K+F+I tevékenységeinek országos és nemzetközi szintű képviselete, úgy az oktatás, mint a kutatás és a céges együttműködések területén.
A rendezvény idei tematikája a műszaki felsőoktatás és az ipari együttműködések jövője körül forgott.
Az eseményen a 7D Tender Kft. képviseletében Horkai András építészmérnök, BIM specialista, az Óbudai Egyetem munkatársa tartott előadást a BIM városok modellezésénél történő alkalmazásáról.
A BIM (Building Information Modelling), vagyis Épületinformációs Modellezés, az építőipar digitalizációjának egyik fontos eszköze, segítségével manapság már a teljes építési folyamat modellezhető.
A 7D Tender több mint egy évtizedes hazai és külföldi tapasztalattal rendelkező csapata építmények tervezését, kivitelezését és üzemeltetését valósítja meg BIM technológiák és folyamatok révén.
Horkai András előadása kitekintést engedett lépték tekintetében:
„az épületek léptékéből a városmodellek léptéke felé vesszük az irányt”
– fogalmazott a szakember.
Horkai András előadását a BIM részletezettségi skáláinak ismertetésével kezdte.
Többféle felosztás különböztethető meg, a 0-4-ig terjedő skála alkalmazása esetén az épület lábnyomától − a legegyszerűbb szinttől – haladunk az egyre részletesebb szintig, a 4-es fokozatnál már például a beltéri berendezések is láthatóak – tájékoztatott a szakember.
Az ennél jóval összetettebb, 16 fokozatú skála használatával már egészen pontosan definiálható, hogy mire van szüksége a szakembereknek, itt szintén a 16-os szint mutatja a legapróbb részleteket, ahol már a beltéri korlátok is láthatók.
Az építészmérnök ismertette, hogy a városmodellek létrehozására három módszert lehet alkalmazni:
A városmodellezés felhasználási lehetőségeire kitérve Horkai András ismertette, hogy az számtalan területen bevethető, elsősorban azonban
Az általános geovizualizáció segít a komplex térbeli helyzetek elemzésében.
A láthatósági vizsgálatok során azt figyelik meg a szakemberek, hogy egy adott pontból egy másik pont látható-e.
A vizsgálatok során a tervezett beruházás városképre gyakorolt hatását elemzik. Horkai András példaként említette Krakkót, ahol azt figyelték, hogy a lengyel város védett kontúrját hogyan befolyásolnák a magas házak.
„A város modellje alapján felvettek bizonyos nézőpontokat, ahonnan a legszebben látható Krakkó városa, majd kijelölték a védett zónákat. A folyamat következő részeként különböző nézőpontokból fénysugarakat bocsátottak a modellre, így láthatóvá vált, hogy milyen zónákat takarna ki az épület beavatkozva így az egységes városképbe”
– tájékoztatott Horkai András.
Az építészmérnök előadásában magyar példát is említett az értékőrzésre: az Óbudai Egyetem megállapodást kötött a Budapest Főváros Levéltárával VII. kerületi belváros modellezéséről. Az együttműködés keretében a levéltár kétdimenziós anyagainak feldolgozását végzik el.
„Bizonyos épületeket, mint például a Gozsdu udvart, kiemelünk, amelyek majd bejárható, kattintható modellek lesznek”
– fűzte hozzá.
Különböző szimulációkkal vizsgálható a környezeti tényezők településre gyakorolt hatása. Horkai András elmondta: árnyékhatás vizsgálatokkal ellenőrzik, hogy egy magas ház milyen hatással lesz a környezetére, napsugárzási energia becslésekkel modellezik a várható fényhatásokat.
A szolár potenciál elemzésekkel felmérik, hogy mely tetők lehetnek alkalmasak napelem telepítésére.
Az energia becslésekből következtethetünk egy épület energiaigényére.
„Ez a folyamat nagyléptékű becslésre alkalmas: a vizualizáció alapján térfogatot számolunk, és ha tudjuk az építés idejét, akkor származtatjuk a felhasznált anyagokat, egy felújítás tervezésénél ez nagy segítséget jelenthet”
– ismertette a BIM specialista.
A zajterjedési szimulációk egy forgalmas út tervezésénél nyújtanak segítséget, emellett vizsgálni lehet például a rádióhullámok terjedését, amellyel egy adótorony szórása nyomonkövethető. Veszélyhelyzetek szimulálásakor lökéshullámok terjedését vizsgálják, földrengéseket modelleznek, árvíz- és szélszimulációkat hajtanak végre.
2024 első félévében az előző év azonos időszakához képest az építési beruházás tárgyú szerződések mind darabszámban, mind értékben emelkedtek, előbbi 13,1 százalékkal, utóbbi 11,9 százalékkal.
Fiatal mérnökként került a Paksi Atomerőműbe Szarvas Krisztián. A kezdetek óta a Paks II. projektért dolgozik, négy éve műszaki igazgatóként. Bár a legnagyobb létszámú szervezetet irányítja, ajtaja minden munkatársa előtt nyitva áll. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy sikerüljön megnyerni és megtartani a fiatal generációt az új atomerőmű számára.