BIM: A városok modellezése léptékváltást hoz

Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK). Ebből az alkalomból MIK PARTNERS’ Szakmai Nap elnevezéssel tartottak konferenciát az egyetemen október 7-én. Az eseményen szakemberek, ipari partnerek, a mérnök-továbbképzésre érkezők és a kar hallgatói vettek részt.

A PTE Műszaki és Informatikai Kara Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő mérnökképző felsőoktatási intézménye. Az évente megrendezett MIK PARTNERS’ Szakmai Nap egyik célja a magas színvonalú és kiterjedt partnerhálózat továbbfejlesztése, a mérnöki diszciplínák K+F+I tevékenységeinek országos és nemzetközi szintű képviselete, úgy az oktatás, mint a kutatás és a céges együttműködések területén.

A rendezvény idei tematikája a műszaki felsőoktatás és az ipari együttműködések jövője körül forgott.

Az eseményen a 7D Tender Kft. képviseletében Horkai András építészmérnök, BIM specialista, az Óbudai Egyetem munkatársa tartott előadást a BIM városok modellezésénél történő alkalmazásáról.

 

A részletezettség 16 fokozatú skálával jellemezhető

A BIM (Building Information Modelling), vagyis Épületinformációs Modellezés, az építőipar digitalizációjának egyik fontos eszköze, segítségével manapság már a teljes építési folyamat modellezhető.

A 7D Tender több mint egy évtizedes hazai és külföldi tapasztalattal rendelkező csapata építmények tervezését, kivitelezését és üzemeltetését valósítja meg BIM technológiák és folyamatok révén.

Horkai András előadása kitekintést engedett lépték tekintetében:

„az épületek léptékéből a városmodellek léptéke felé vesszük az irányt”

 – fogalmazott a szakember.

Horkai András előadását a BIM részletezettségi skáláinak ismertetésével kezdte.

Többféle felosztás különböztethető meg, a 0-4-ig terjedő skála alkalmazása esetén az épület lábnyomától − a legegyszerűbb szinttől – haladunk az egyre részletesebb szintig, a 4-es fokozatnál már például a beltéri berendezések is láthatóak – tájékoztatott a szakember.

Az ennél jóval összetettebb, 16 fokozatú skála használatával már egészen pontosan definiálható, hogy mire van szüksége a szakembereknek, itt szintén a 16-os szint mutatja a legapróbb részleteket, ahol már a beltéri korlátok is láthatók.

 

Hogyan lehet városmodelleket megalkotni?

Az építészmérnök ismertette, hogy a városmodellek létrehozására három módszert lehet alkalmazni:

• egyik esetben az épületek kétdimenziós lábnyoma alapján az alaptérképből párkánymagaságban kiemelik az épületeket;
• a másikban lézerszkenneléssel állítják elő a modelleket, amelyek valamelyest részletesebb képet mutatnak;
• a harmadik módszer szerint az egyes részletes épületmodellezéseket követően állítható össze a teljes városmodell.

 

Láthatósági vizsgálatok segítik a történelmi városrészek megőrzését

A városmodellezés felhasználási lehetőségeire kitérve Horkai András ismertette, hogy az számtalan területen bevethető, elsősorban azonban

• geovizualizáció,
• szimuláció
• és speciális, például turisztikai célú vizualizáció terén alkalmazható.

Az általános geovizualizáció segít a komplex térbeli helyzetek elemzésében.

A láthatósági vizsgálatok során azt figyelik meg a szakemberek, hogy egy adott pontból egy másik pont látható-e.

A vizsgálatok során a tervezett beruházás városképre gyakorolt hatását elemzik. Horkai András példaként említette Krakkót, ahol azt figyelték, hogy a lengyel város védett kontúrját hogyan befolyásolnák a magas házak.

„A város modellje alapján felvettek bizonyos nézőpontokat, ahonnan a legszebben látható Krakkó városa, majd kijelölték a védett zónákat. A folyamat következő részeként különböző nézőpontokból fénysugarakat bocsátottak a modellre, így láthatóvá vált, hogy milyen zónákat takarna ki az épület beavatkozva így az egységes városképbe”

 – tájékoztatott Horkai András.

Az építészmérnök előadásában magyar példát is említett az értékőrzésre: az Óbudai Egyetem megállapodást kötött a Budapest Főváros Levéltárával VII. kerületi belváros modellezéséről. Az együttműködés keretében a levéltár kétdimenziós anyagainak feldolgozását végzik el.

„Bizonyos épületeket, mint például a Gozsdu udvart, kiemelünk, amelyek majd bejárható, kattintható modellek lesznek”

 – fűzte hozzá.

 

Szimulációkkal vizsgálják a környezeti tényezők hatását

Különböző szimulációkkal vizsgálható a környezeti tényezők településre gyakorolt hatása. Horkai András elmondta: árnyékhatás vizsgálatokkal ellenőrzik, hogy egy magas ház milyen hatással lesz a környezetére, napsugárzási energia becslésekkel modellezik a várható fényhatásokat.

A szolár potenciál elemzésekkel felmérik, hogy mely tetők lehetnek alkalmasak napelem telepítésére.

Az energia becslésekből következtethetünk egy épület energiaigényére.

„Ez a folyamat nagyléptékű becslésre alkalmas: a vizualizáció alapján térfogatot számolunk, és ha tudjuk az építés idejét, akkor származtatjuk a felhasznált anyagokat, egy felújítás tervezésénél ez nagy segítséget jelenthet”

– ismertette a BIM specialista.

A zajterjedési szimulációk egy forgalmas út tervezésénél nyújtanak segítséget, emellett vizsgálni lehet például a rádióhullámok terjedését, amellyel egy adótorony szórása nyomonkövethető. Veszélyhelyzetek szimulálásakor lökéshullámok terjedését vizsgálják, földrengéseket modelleznek, árvíz- és szélszimulációkat hajtanak végre.