Az A-Híd munkájával megújuló hídnak nemcsak a szerkezete lesz modern, hanem átfogó restaurációs munkákat is végeznek: ez utóbbiak részeként már több hónapja dolgoznak a híres oroszlánokon.
Lapunk a Lánchíd-felújításáról rendszeresen tudósít: munkatársaink a helyszínen voltak akkor is, amikor a hídfők ikonikus oroszlánjait elszállították a restaurátor-műhelybe, illetve minderről videót is készítettünk.Budapest első hídjának újjászületése a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) beruházásában, az A-Híd Zrt. generálkivitelezésében zajlik.
Most abban a fővárosi restaurátor-műhelyben tartottak sajtótájékoztatót, ahol a mintegy 12 tonnás szobrok alapos és professzionális kezelést kapnak, majd 2022 decemberére megszépülve térhetnek vissza a helyükre.
Mint a helyszínen kiderült, aprólékos tervek szerint, minden részletre kitérő figyelemmel halad a munka: ennek során először felmérik, hogy milyen állapotban vannak a Lánchíd oroszlánjai. Mivel a szabad levegőn tárolt mészkőszobrok „elgipszesednek” és mindez rögzíti a szennyeződéseket, az oroszlánok elszíneződtek, így megtisztításuk fontos feladat. Ezzel párhuzamosan vegyszeres felületi kezelést kapnak a szobrok olyan részei – például a szájak vagy a hajlatok –, ahol a környezeti szennyeződések még sötétebbé tették felületeket. Ezt követi egy újabb mosás és fertőtlenítés.
A restaurátok arra is figyelmet fordítanak, hogy megtalálják, a szobrok hol tartalmaznak idegen anyagot (kőbetétet vagy egyéb pótlásokat). Ehhez kalapáccsal kopogtatják óvatosan végig a műalkotásokat, majd ez alapján aprólékos hibatérkép készül a repedések és más hibák jelölésével.
Mivel a szobrok vizsgálata és a nagy porral és mosással megvalósuló tisztítási munkák a szabadtéren készülnek el, a szobrokat csak ezután kerülnek a műterembe, ahol pótolják a hiányzó részeket, és megtörténnek a szükséges munkálatok, hogy az évtizedek alatt felgyűlt hibáktól megszabadulhassanak a kőoroszlánok.
Ezek közül a kisebbeket különleges habarccsal pótolják: mint kiderült, már ki is választották azt a kőkiegészítőt, amely színében is megfelelő. A letört elemek pótlásánál pedig szénszálas megoldásokat használnak: így javítják ki a kitört fogakat is.
A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a restaurátorok csak olyan részeket pótolnak, amelyek korábban is bizonyíthatóan léteztek. Így például olyan fogat nem kap egy oroszlán, amely eredetileg nem volt a szobor része.
Mindemellett a nem tüntetik el az idő minden nyomát, megtartják például azokat az apró gödröcskéket, amelyek a mészkő felületén természetesen keletkeztek, meghagyják a műalkotások patináját.
Míg a pesti oroszlánok restaurálásán már a műteremben dolgoznak a szakemberek, a budai oroszlánok tisztítása még nem ért véget, így azokat a szabadtéren tárolják tavaszig, amikor újra megvalósítható lesz a folyóvizes technológiát igénybe vevő munkaszakasz
A szobrok sóskúti mészkőből készültek el, eredetileg is több kőtömbből faragták ki ket, így egy oroszlán három részelemmből áll, melyek egyenként 2,8 tonna, 5,5 tonna és 4,3 tonna súlyúak. Egy Lánchíd-oroszkán tehát összeségében 12.6 tonnát nyom, ami, nehezebb, mint egy alacsonypadlós, városi szóló autóbusz utasok nélkül.
A darabjaikra bontott pesti oroszlánokat augusztus elején, a budaiakat pedig szeptemberben szállították el a hídtól, a kőelemeket egyesével, toronydaruval emelték le talapzatukról.
A szobrok 2022 decemberéig ugyanígy három-három részben, immár régi fényüket újra visszanyerve kerülnek vissza eredeti helyükre. A végső felületvédelemet már a helyszínen kapják meg a szobrok.
A Lánchíd felújítása idén tavasszal kezdődött. A főváros egyik legfontosabb kulturális örökségének és jelképének korszerűsítése a tervek szerint 2023-ig tart, jelenleg ütemterv szerint halad a láncok rozsdásodás elleni védelme, valamint az új acél pályatáblák beépítése. Az elöregedett vasbetonpályát már a parthoz közelebbi szakaszokon bontják, a két pillér között a járdákat is elbontották. A híd felszeletelése és a régi szerkezet eltávolítása változatlanul két irányba történik, vagyis a szakemberek felváltva közelednek a pesti és a budai Duna-parthoz. Jelenleg már betonozzák a Lánchíd budai hídfőjénél az új aluljáró vasbeton szerkezetét, amely az átépítés után tágasabb és sokkal beláthatóbb lesz, illetve a pesti hídfőben is elbontották az aluljáró felét.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.