A teljes építőipari értéklánc BIM-modelljén dolgozik a KÉSZ Csoport – interjú Szalados Lászlóval

Eljött az ideje a BIM-korának, tehát az építményinformációs modellezésre való áttérésnek. A KÉSZ Csoport is megkezdte és töri is ezt az utat. Rendkívüli cégcsoporti szerkezete lehetőséget teremt, hogy a teljes építőipari értékláncot lefedve összhangba hozza tagvállalatai BIM-metodikáit, emellett egységesítse is vállalati szinten. A jelenről és a jövőről beszélgettünk Szalados Lászlóval, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettesével.

Az építőipar volumene a beruházásoknak köszönhetően jelentősen emelkedett az elmúlt 3-5 évben. Mindenki azt keresi, hogyan lehetne hatékonyabban, ezen keresztül pedig gyorsabban és gazdaságosabban, ráadásul a megfelelő minőség mellett megvalósítani az építési projekteket. Szükség van egy olyan módszerre, amely a középpontba helyezi a transzparenciát, a tervezhetőséget és a minőséget.

A BIM-metodika nem fogja tudni teljes egészében megoldani az építőipar digitalizációs problémáit, de a megoldás részese tud lenni.

Vannak lépések az építőipar felzárkóztatásában mind világ-, mind régiós és országos szinten, mint például az ipar 4.0 vagy a BIM-szabvány megjelenése, valamint az oktatások – amiknek a KÉSZ Csoport is részese.

A KÉSZ Csoportnak a piacon egyedi szerkezete miatt nem csak a teljes cégcsoportra vonatkozóan kell meghatároznia a BIM-mel kapcsolatos folyamatokat, hanem az egyes ágazatok, tagvállalatok különálló működésébe is úgy kell integrálnia, hogy cégcsoporti szinten is egységes metodika alakuljon ki. A vállalatcsoport olyan programot indított el, amely végeredményben összeköti az építőipari tagvállalatokat és ezáltal felkészül az iparág előtt álló következő kihívásra. Megítélésük szerint minden - az építőipar működésével kapcsolatos - szabályozást felül kell majd vizsgálni és előbb vagy utóbb BIM kompatibilissé tenni.

 

Nagy ugrás előtt az építőipar. Miként tudjuk ezt kézzelfoghatóan bemutatni?

Az építőipar digitalizációjáról van szó. A tervek modelleké fejlődnek és képesek végtelennek tűnő információt tartalmazni. Ezeknek az információknak a hasznosítása és az ezekkel támogatott vagy vezérelt döntéshozatal a nagy ugrás. Pontosságban, kiszámíthatóságban, transzparenciában és végső soron hatékonyságban fog megjelenni. A BIM módszertan a BIM modellel és számos további dimenziójával - modellből ütemterv (4D), a modellből költségvetés (5D) - és eszközével képes minden, az épülettel kapcsolatos információt egységesen kezelni, hasznosítani. Az épületek teljes életciklusát tekintve számtalan előnyt kínál a megszokott beruházási módszerekkel szemben a projekt ingatlanfejlesztési tervezésétől a műszaki tervezésen át a megvalósítás és üzemeltetés fázisáig.

A projektben résztvevők által elérhető modellek valós idejű adatokat tartalmazhatnak, ezáltal egyértelműbbek a műszaki követelmények, gyorsulhat a döntéshozatali folyamat és kiszámíthatóbbakká válnak a költségek. A modell alapú előrehaladás követéssel naprakészen lehet követni az építés aktuális státuszát.

Nézzük más szemszögből is a témát. Mi az autóipart tartjuk szem előtt és szeretnénk, ha sok szempontból az építőipar is úgy működne. Többen láthattak már egy autómodellről egyfajta robbantott ábrát, amin látjuk, milyen alkatrészei vannak, hogyan kapcsolódnak és azonosítók alapján az összes tulajdonsága ellenőrizhető. A gyártási folyamatban tervezhető és követhető mi és mikor érkezik, mikor kerül beépítésre és pontosan melyik gépkocsiba került. A jól felépített BIM-modell is egy hasonló háromdimenziós terv, ahol minden épületelem tárolhatja a releváns információkat (anyagminőségek; műszaki paraméterek; tervezett és valós gyártási, szállítási és szerelési időpontok, információk; csomag és hulladékkezelési információk; beüzemelési, működtetési adatlapok, információk stb.). Ugyanezek az információk előállíthatóak és gyűjthetőek több épületen, projekten keresztül. Az egységesítéssel csökkenthető az ismétlődő feladatok, információk előállításának és felhasználásának munkaigénye, a gyűjtött adatokat elemezhetjük, tanulhatunk belőlük, tendenciákat figyelhetünk meg és reagálhatunk.

Cégcsoporton belül miként kezdték meg a folyamatot? Merre indultak el, mik az elképzelések?

Ahhoz, hogy a BIM alkalmazásának minden előnyét hasznosítani lehessen, óriási szemléletbéli és módszertani változásokat kell véghez vinni. Ez egy hosszú folyamat, amin el kell indulni és folyamatosan a fejlődő technológián, a megrendelők elvárásain tartva a szemünket haladnunk kell előre. Ez is egy folyamatos fejlődés és technológia váltások sorozata lesz. Azt látjuk, hogy a BIM vonatkozásában a célok kitűzése csakis hosszú távú, konvergens, egymásra támaszkodó és egymást erősítő módon lehetséges - ahogyan egy jó BIM életciklusban szokás.

Konkrét célunk, hogy a modellből ütemterv és a modellből költségvetés megoldásokat mielőbb a tevekénységünk támogatására fordíthassuk.

A BIM irányába tett első lépés éppen ezért a működő folyamatok egységesítése és rögzítése, standardizálás, valamint a követelményrendszer felállítása. Figyelembe kell venni, hogy a KÉSZ Csoport hazai és nemzetközi szemléletben is egyedi szerkezetű, az építőipari értéklánc minden szereplője megtalálható a működésünkben: ingatlanfejlesztő, tervező, gyártó, szerelő, üzemeltető. Minden tagvállalat számára akciótervet készítettünk, amely szerint fel kell építeni a BIM folyamatokat, illetve mindezeket összehangba kell hozni cégcsoporti szinten. Folyamataink felmérésével, optimalizálásával, és BIM szempontok szerinti felülvizsgálatával a modellek adattartalmát fel tudjuk fejleszteni. Ezzel párhuzamosan a meglévő adatbázisaink modellekhez történő kapcsolhatóságát is meg tudjuk valósítani. Azt hozzá kell tennünk, hogy

házon belül nem számít újdonságnak a BIM, számos tagvállalatunk használja már, viszont az egységesítés ideje most érkezett el.

Ennyi tagvállalat összehangolása nem kis feladat. Miként kezelik ezt a folyamatot, hogyan hangolják össze a tagvállalatok folyamatait?

Elkészítettük a cégcsoport BIM-Stratégiáját, ami egy szilárd elköteleződés a BIM irányába. Arra irányul, hogy a cégcsoporton belül meglévő értékláncokon (ingatlanfejlesztő, tervező, gyártó, szerelő, üzemeltető) feltérképezzük, hogy mik azok az információk, amikre a mi ökoszisztémánknak szüksége van. Tagvállalataink részéről rendkívüli összehangoltságot és nem kis előrelátást igényel, hogy minden lehetséges szinten olyan egyedi, egyben univerzálisan használható BIM-modellek szülessenek, amik Cégcsoporti szinten használni tudunk. Összegyűjtjük, hogy mit várunk egy BIM-modelltől és ezeket az információkat hogyan, milyen módon kívánjuk előállítani, tárolni és feldolgozni. Tudni kell definiálni, hogy melyik épületelemmel kapcsolatban mikor van adatigénye egy-egy szereplőnek és ez az információ mikor és kinél áll elő. Ez a feltétele, hogy elkezdhetünk hatékonyabb folyamatokat bevezetni. És ismét csak a korábban említett autóipari példát tudom felhozni: ugyanolyan szinten, ugyanolyan részletességgel kell minden adatot összeállítanunk és a saját hasznunkra fordítanunk.

Fontos szempont, hogy a modellekből csak azok az adatok nyerhetők ki, amit valaki egyszer már beletett. Egy nem megfelelően összeállított modellből nem lehet teljeskörűen információkat kinyerni, a képlet nem ennyire egyszerű. Ennek elkerülésére olyan részletes terveket készítünk, amilyen részletezettségű információkat akarunk kezelni. Itt mi már azokra az információkra fókuszálunk, amik számunkra relevánsak. Például:

a tervezés során biztosítani kell azoknak az információknak az előállítását és modellben való tárolását, megosztását, ami az előkészítés és a kivitelezés számára szükséges. Ezeket minden szereplőnek egyformán kell tudni értelmezni és használni.

 

A megrendelők oldalán megjelent már igényként a BIM-modell?

Igen, számos esetben, ugyanakkor az építtetőktől érkező modellek is eltérő adattartalommal bírnak. Munkánk nem titkolt célja, hogy hozzájáruljunk egy BIM szakmai standard létrehozásához.

Folyamatosan növekszik az igény a gyártó-specifikus BIM-tartalomra, amely nemcsak a termékek fizikai tulajdonságait reprezentálja, hanem más lényeges adatokat is tartalmaz, mint például a termékinformáció, a telepítési útmutató, az energiafogyasztás, az ökocímkék, az üzemeltetési költségek és a termék élettartama.

Gyártó cégek gyorsabban tudnak a modellből számítógép által támogatott gyártást is megvalósítani kifejezetten, ha parametrikus módszerekkel tervezett elemekről van szó. Abban bízunk, hogy a terveket modellek formájában is elérhetővé teszik az építtetők és azok adattartalma egyre növekvő tendenciát mutat. Ez minden szereplő részére átláthatóbb döntési helyzetet eredményezhet. Ráadásul nem csak az új épületek létrehozása kapcsán, hanem a már meglévő állomány hatékonyabb kezelésében is nagy előrelépés ez a megközelítés, illetve az együttműködés is hatékonyabbá válhat, mert a megfelelő körülmények között a megrendelő akár már a tervezési fázisban be tud lépni a folyamatokba.

 

Egy ilyen szintű változáshoz a kollégák is kiemelt szerepet kaphatnak. Miként állnak ehhez, hogyan tervezik bevonni a munkatársakat?

Ahogy az egyik értékünk az ötből kiválóan mutatja, mi a tudásra építünk! A KÉSZ Csoportnál mindig arra törekszünk, hogy házon belüli képességeinket és tudásunkat fejlesszük és megszerzett tapasztalatokat beépítsük. A mi tudásunkat fogjuk digitalizálni. A stratégiai megvalósításához azonban tény, hogy mély elköteleződés szükséges, számos feladatot von maga után. Minden esetben szükség van a működő cégek napi „rutin” tevékenységének kiegészítésére és támogatására. Ennek megvalósítása a BIM eljárásokat ismerő és alkalmazó kollégákkal lehetséges, akik napi tevekénységük kapcsán folyamatosan keresik a jobb és jobb megoldásokat, lehetőségeket a modell és a folyamatok kapcsolatában. Ez egy komplex mindset-váltást igényel, munkavállalói szinten kell átgondolni a folyamatokat, adatigényeket és munkafázisokat – és ebben elengedhetetlenek a munkatársak együttműködése.

Hosszú távú célunk, hogy a BIM 4D (időtervezés), 5D (költségbecslések) kiemelt szakértőivé váljunk és olyan szakembereket tudhassunk magunk mellett, akik ebben úttörőek.

Komoly csapatot tudtunk összeállítani tapasztalt és új dolgokra nyitott kollégáinkból, akikkel együtt át tudjuk alakítani a régi gondolkodást. A belső tudás felhasználása mellett olyan külső szakértőket is keresünk, akik nemcsak fogékonyak erre az új irányra, hanem már tapasztalatot is szereztek ezen a területen. A képzési programunkba is beemeljük a BIM-metodikát és a szakterületeink részére célzott oktatási anyagok anyagokat fejlesztünk.