Portfolio Építőipar 2022 konferencia: nem várható világgazdasági szintű lefagyás, csak lendületvesztés

A legnagyobb építőipari cégek vezetői is felszólaltak az április 26-án megrendezett Portfolio Építőipar 2022 konferencián. Az esemény előadói nem várnak világgazdasági szintű lefagyást, csak lendületvesztést. Ennek viszont komoly hatásai lehetnek az építőiparra nézve – áll a rendezvény által közrebocsátott közleményben.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint jól fog teljesíteni az építőipar idén is, hozni fogja azt a közel 5500 milliárd forintot, amit tavaly is teljesített. Most április végén mintegy 15%-kal volt magasabb a megrendelésállomány a tavalyi azonos időszakhoz képest. A magánszektor, a logisztikaiingatlan-piac és az ipar fogja húzni az építőipart. További megállapításai szerint

• a szakemberhiány továbbra is súlyos probléma, csakúgy, mint a beszerzéshiány vagy a háborús helyzet. Utóbbi esetén együtt kell kivédeni, hogy tartós hiány alakuljon ki.
• Meg kell fizetni a szakmunkásokat és a mérnököket, mert a jelenlegi körülmények között még nagyobb a veszélye, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európa felé indul.
• Árfelülvizsgálatra van szükség, ez igaz a közbeszerzésekre is, ahol olyan szerződésekre van szükség, amelyek engedik a napi árazást és az indexálást.

Az állami beruházások szerepe csökken, a felújítások és korszerűsítések ideje jön

Gyutai Csaba kormánybiztos, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója elmondta, hogy csúcsév volt a tavalyi, jó pozícióból indulva kell a mostani nehézségeket leküzdeni. A közbeszerzések száma jelenleg rendben van, de csökken és csökkenni is fog. „A koronavírus okozta ellátási láncok sérülése után a háború miatt súlyos alapanyaghiánnyal nézünk szembe, amit egyelőre nem tudunk jól kezelni. Vannak alternatív szállítási lehetőségek (török, ománi, kínai import), de ezeknek a minősége más, mint a korábbiak voltak, így a minőségbiztonság is különösen fontos lesz most.” A kormánybiztos továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy:

• az USA és Kína szerepe kiszámíthatatlan, különösen a fatermékek piacán olyan igénnyel jelentkeztek, amely komoly árfelhajtással járt, és most sem tudja kezelni az építőipar.
• Az egy főre vetített hatékonyságunk nem jó, egy nyugati munkás háromszor annyira hatékony, mint egy hazai, így a hatékonyságnövelés is a kihívások között szerepel.
• A legnagyobb problémák közé tartozik az alapanyagok áremelkedése, az energiarák emelkedése, az ellátási problémák, az ágazati nemzetközi kitettség, a szakemberhiány, a hatékonysági problémák, valamint a digitalizáció hiánya.
• Az áremelkedés leginkább a faipari termékeket érintette, amik 95%-kal emelkedtek. A betonacél 62%-kal, utóbbi esetében a hulladékvasból az Ózdi Acélművek ki tudja szolgálni a hazai piac igényeit, így már csak 400 ezer tonna importra lehet szükség. „Nehezebb a helyzet a szerkezeti acélok tekintetében, 60-80%-ban orosz és ukrán importot használtunk, amelyek elzáródtak.”
• Fel fog értékelődni az ipari beruházások szerepe, illetve a felújítások és korszerűsítések szerepe, az állami beruházásoknak pedig kisebb szerepe lesz.

A hatékonyság érdekében állami intézkedésekre volna szükség

„A magyar építőanyaggyártást fel kellene gyorsítani és ebben van is tartalék. Miközben a német béreket közelítjük, a termelékenység ott háromszor ekkora. Az oktatás nagyon fontos, amibe sokkal többet kellene invesztálni, de emellett az újraiparosításra, modernizálásra is nagy hangsúlyt kellene fektetni, ami a fiatalok számára is vonzóbbá tenné ezt az életpályát" - mondta Balázs Attila, a Bayer Construct Zrt. vezérigazgatója.

A felszólalást Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója folytatta. "Az építőiparban most azért kell küzdeni, hogy a beruházók ne veszítsék el a beruházási kedvüket. A mostani árak mellett természetes, hogy az állam is visszafogja a beruházásokat, így a hatékonyságon legalább annyit kell javítani, hogy a beruházások megmaradjanak. Mivel a határértéket elérték az építési árak, ezért mindenkinek optimalizálnia kell, most az alkalmazkodóképességnek van itt az ideje.”

A vezérigazgató hozzátette: a mostani áremelkedés fele valós, a másik fele az alapanyaggyártók indokolatlan haszonszerzése, de ezen a többi szereplő veszít. Nyugat-Európában messze nem ment végbe ilyen mértékű áremelés, de Magyarországon nagyon kiszolgáltatott helyzetben van a szektor.

Komplex állami intézkedést javasolt a Market vezetője a piac szabályozására, az uniós források egy részét elkülönítve iparfejlesztésre, hogy a befektetett tőke hatékonyabban tudjon termelni.

Pozitívnak értékelte, hogy az építőipar felkerült a gazdaság térképére: a GDP-ből a kiegészítő tevékenységekkel együtt 11 százalékos a részesedése, ami szinte megegyezik a hazai autóipar méretével – de szerencsés lenne, ha az építésgazdasági szabályozás egy körbe, egy államtitkár alá tartozna – vélte a vezérigazgató.

A digitalizáció kikényszerítését sürgeti Scheer Sándor, a BIM-et is bevezetve, annak érdekében, hogy emelkedjen a hatékonyság.

„Az energetikai kibocsátást is tovább kellene szigorítani, de ezt ellensúlyozni kell más lehetőségekkel, például az építőipar újraiparosításával. Az elmúlt 5 évben megtermelt pénzből kell megoldani, hogy szebb jövőnk legyen" – hangsúlyozta Scheer Sándor.