A Magyar Építő által kivitelezett Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Fujimoto Sou Japánon kívül tervezett. Az épület az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célzó szemléletet tükrözi.
„Tökéletesen megvalósította a tervezői víziókat a Liget Budapest projekt keretében idén átadott Magyar Zene Háza” - mondta el az épület tervezője, Fujimoto Sou a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésével elkészült épület szeptember 13-i bejárásán.
A japán sztárépítész a világjárvány miatt kedden látta először élőben a Magyar Zene Házát, ami után egy sajtótájékoztató keretében úgy fogalmazott, az épület fantasztikus lett.
"Mikor az előtető alatt sétáltam, olyan érzésem volt, mintha lebegne, rajta keresztül pedig lenyűgöző aranyfényt kapott a ház" - számolt be élményeiről Fujimoto Sou.
Hozzátette, fő célja az volt, hogy egyfajta egyvelegét hozza létre a természetnek és az építészetnek. "Természetesen az átadás óta sok képet és videót láttam az épületről, de egészen más személyesen megtapasztalni, hogyan olvad bele a ház a természetbe, a park szövetébe.”
Az építész másik fontos célkitűzése az volt, hogy a ház invitáló legyen, látogatásra ösztönözzön, ezért az építész örömmel értesült arról, hogy a január végi megnyitás óta már sok százezren keresték fel.
Mint elárulta, a Magyar Zene Háza az első kulturális intézmény, amelyet Japánon kívül tervezett. A komplexum nagyon jól képviseli azt a szemléletet, amely az épített és a természeti környezet közötti határok feloldását célozza. „Ez egy olyan projekt, amely megmutathatja az építészet jövőjét is” - emelte ki.
A tervező felhívta a figyelmet a tetőszerkezet alját díszítő, stilizált aranylevelekre, amelyekhez az inspirációt a Zeneakadémia épülete jelentette, annak belső tereiben ugyanis éppen az arany szín dominál. „Ráadásul az épület körül folyamatosan változik a természet, amelynek színeihez kiválóan illik az arany, még a téli szürkeséget is áttöri” - jegyezte meg.
A japán építész az MTI-nek adott nyilatkozatában is hangsúlyozta: az épületet úgy gondolta ki, hogy az a Városliget folytatása legyen az építészet eszközeivel. Ezért is fontos elem például a tó felőli oldalon létrejött amfiteátrum, amely szabadtéri koncerteknek, rendezvényeknek ad otthont, zöld környezetben.
Miután megtekintette az állandó zenetörténeti kiállítást, a Hangdómot, a könyvtárat, a koncerttermet és a pedagógiai tereket is, a japán tervező elégedettségét fejezte ki a házat megtöltő tartalommal, azaz a programkínálattal kapcsolatban is.
Mint elmondta, úgy tervezte, hogy a koncertek, a kiállítások és a zenepedagógia külön szinteken hasonló hangsúlyt kapjanak, tapasztalatai szerint pedig az épület minden részét folyamatosan kihasználják, még az előteret is folyamatosan megtöltik a látogatók.
Örömmel ismerte meg az épület tágabb környezetét is a Városligetben. "A park már akkor is gyönyörű volt, amikor először Budapesten jártam, de a szélén akkor még egy óriási, lebetonozott parkoló állt, a Magyar Zene Háza helyén pedig lepusztult épületek. Azóta maga a park is sokkal vonzóbb lett az új játszóterekkel, sétányokkal és egyéb fejlesztésekkel" - közölte.
Hozzátette, tisztában van azzal, hogy a Liget Budapest projekt még nem zárult le, nem messze a Magyar Zene Házától a szintén japán SANAA tervei szerint épülhet fel az Új Nemzeti Galéria. "A SANAA-t vezető Szedzsima Kazujo és Nisizawa Rjúe egyaránt a barátaim, akik fantasztikus tervet készítettek ide, szintén nagy figyelemmel a természetre" - mondta el.
Mint hozzáfűzte, a SANAA múzeumépülete ezzel együtt is egészen más stílust képvisel, mint a Magyar Zene Háza. „Ha megvalósul az Új Nemzeti Galéria, ez a két épület jól bemutatja majd a kortárs japán építészet sokoldalúságát” – zárta szavait a japán építész.
Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az MTI-nek elmondta: Fujimoto Sou természetesen a távolból is végigkísérte a beruházást és számtalan döntést meghozott, messze felülmúlta azonban a várakozásait, amikor személyesen is megtapasztalhatta, milyen minőségben valósult meg a ház.
Ezért a helyszínen köszönetét fejezte ki a magyar szakembereknek is, hiszen több mint száz magyar mérnök közreműködésével készülhetett el a Magyar Építő Zrt. generálkivitelezésében az épület.
„Fontos tudni, hogy az Magyar Zene Háza megvalósításához számtalan soha nem látott építészeti megoldást kellett kigondolni”
- emelte ki. "Ami itt megvalósult, az hibátlan lett. Mindezt visszaigazolja a ház által elnyert számtalan nemzetközi díj, és az is, hogy maga az építész is a legjobb épületei közé sorolja a Magyar Zene Házát" - fogalmazott a miniszteri biztos, emlékeztetve arra, hogy az elmúlt hónapokban több mint félmillió látogató igazolta vissza Fujimoto vízióját.
"Sokan azért kerekednek fel, akár külföldről is, mert a Magyar Zene Házával és a Néprajzi Múzeummal együtt a Liget ekkora vonzerőt jelent. Ez egyértelműen arra biztat minket, hogy az Új Nemzeti Galéria megvalósításával teljessé kell tenni a Liget Budapest projektet" - mondta el Baán László.
A támogatásból többek közt egy 18 millió forint értékű ultrahang készüléket szereztek be, mellyel egyre komplexebb veleszületett szívfejlődési rendellenességeket tudnak vizsgálni.
Az idei Szabadics Ride Company Challengen nemzetközi licensszel rendelkező csapat is részt vesz, mellyel támogatói megállapodást köt az építőipari cég.