Nívódíjat kapott a Bástya Park - vendégcikk

A történelmi Budapest határait volt idő, hogy városfal védte. Az egykori védvonal, amely 1444-1479 között épült, a mai Kiskörút mentén, a Dunától a Kálvin tér felé, az Astorián és a Vörösmarty téren is áthaladt. Hossza meghaladta a 2 km-t, magassága megközelítőleg 8-9 méter lehetett. Nyomai számos helyszínen fellelhetőek még a városban.

A Bástya utcában az 1970-es években találták rá a városfal részletére egy épület elbontását követően, amelyen a lőrések kifejezetten jó állapotban megmaradtak. A Bástya tér építésekor a régészek számos törökkori tárgyat, értékes leletet találtak (állati eredetű csontok, ágyúgolyók, cserépedények, falazott kút). A területen az 1800-as évektől három polgári ház állt, melyeket a második világháború során bombatámadás ért. Az megrongálódott épületek elbontásakor a törmeléket lényegében az új lakóházak pincéiben halmozták fel, melyek közül a legutolsó 2001-ben került elbontásra.

Tulajdonképen innen kezdődött Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata megrendelésében a Penta Kft. feladata tavaly januárban, hogy a három, de esetenként öt méter mélységig lenyúló törmelékhalom helyén a talajcserét elvégezzék, így biztosítva a parkban telepítendő fáknak a megfelelő életkörülményeket. Ezt nagyjából 2021. márciusáig megvalósították, majd az igen szoros határidőt tartva 2021. október végéig kellett befejezniük az építési munkálatokat, amelyben a fennmaradt városfalat is bemutató többcélú városi park, különleges városi tér került kivitelezésre.

Sokszínű, összetett feladatok

A Bástya utca 1–11. szám alatti terület egyszerre pihenőpark és kiállítás, ezzel egy igazán multifunkcionális teret álmodtak meg a megrendelő, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata és a tervezők (Város-Team Pannon Kft.), amely különböző korosztályokat tud egyszerre kiszolgálni, valamint a feltárt városfal védelme is megoldódott, így Budapest egy fontos történelmi emlékét is sikerült megőrizni.

A tervezőknek rengeteg dolgot, funkciót kellett beillesztenie erre a kis területre, figyelembe véve azt is, hogy az ingatlanon 50 százalékos zöldfelületi mutatónak kellett érvényesülnie. Ebből született az ötlet, hogy felfelé kell építkezni, többszintes terület-használatot kell létrehozni.

A Penta Kft. feladata magába foglalta többek között ennek a háromszintes, többfunkciós épületnek az építését, amely egy föld alatti kiállító és kiszolgáló egységből (mosdók, pelenkázó helység), földszinti fedett – nyitott játszótérből, valamint egy födémre telepített sportpályából áll.

A földszinten a játszótér minden igényt kielégítő, egyedi mászókával, trambulinnal, csúszdával, régészeti tematikájú homokozóval, és számos más játszóeszközzel rendelkezik, felülete gumi burkolatú.

Az épület legtetején elhelyezkedő sportpálya (168 m²), kis focikapuval, pályapalánkkal, felül pedig labdafogó hálóval. A park területén telepítésre kerültek páraoszlopok, ivókutak, szökőkút, elegáns, modern megjelenésű finombeton padok és planténerek, egyedi formájú, világítással és növényfuttatóval ellátott pergolák. Megjelenítésre került a városfal oldalán az egykor végig húzódó „gyilokjáró” is, összekötve a spotpályát a bejáratnál található, növényekkel befuttatott kilátóponttal.

A gyilokjáró kialakítása során szoros együttműködésben dolgoztak a megrendelő és a tervezők a régészekkel, illetve a műemlékvédelemmel, hogy minél korhűbben tudják visszaadni az eredeti gyilokjáró magasságát, elhelyezkedését, viszont a kialakítása modern anyaghasználattal valósult meg: egy egyedi tervezésű acélszerkezet került elhelyezésre, melyet többrétegű biztonsági üveggel ellátott korlátok határolnak, amelyek törés esetén sem esnek szét, valamint átesni sem lehet rajtuk. A korlátban elhelyezett megvilágítás kiemeli a gyilokjárót, mely így fontos látványelemévé válik az éjszakai összképnek.

A városfalra az idők folyamán ráépült a szomszéd lakóház tűzfala, ezért egyben kellet kezelni az így kialakult határfelületet. A Penta Kft. feladatának részét képezte a tűzfal rendbetétele, energetikai fejlesztése is hőszigetelés, nemesvakolat alkalmazásával, valamint nagy méretű, rozsdamentes növényfuttató háló is elhelyezésre került: ezzel egy zöldfal kialakítása vált lehetővé, melyet a gépházból irányított öntöző és tápoldat vezetékek segítségével gondoznak.

A változatos típusú, több mint 20 telepített új fa közül kuriózumnak számít, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által bátran ide választott, 3 darab, 25-30 éves, nagyjából kilencméter magas fa, amelyek súlya darabonként nagyjából négy és fél, öt tonna, földlabdájának az átmérője több mint két méter. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a fák Észak-Németországból, közel 1400 kilométerről érkeztek ide, mivel jelenleg a hazai faiskolák még nincsenek felkészülve az ilyen igények kiszolgálására. Telepítésük a lombhullást követően a befejezési határidő előtt 1-2 héttel történt. Így park használói már a következő évben, azaz 2022-ben árnyékos területen tudtak nyáron pihenni, játszani. Fát az ember a jövő generációinak ültet, de a megrendelő elképzelése az volt, hogy már a jelenben is kompromisszumok nélkül élvezhessék a használói ezt a parkot.

A beruházás keretében a parkot övező Veres Pálné utca egy szakasza is megújult: új burkolatot kapott, megújult a közvilágítás, és 7 darab fa ültetésére is sor került.

 

Játékos tér a környezetvédelem jegyében

A Bástya tér kialakításánál a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata számára kiemelt szempont volt a zöld, illetve a kék szemlélet. A nagy zöldfelületi mutatóval rendelkező park (a zöldfelület az eredeti 4,5%-ról 53%-ra növekedett) automata öntözőrendszere nem a vezetékes ivóvízhálózatról működik, hanem egy fúrt kút biztosítja a növények öntözését. A park teljes területén a lehullott csapadékot helyben tartják a burkolatok, a többlet csapadék pedig az úgynevezett „esőkertbe” kerül, ahol vízigényesebb növények találhatóak. Ezen a viszonylag kis területen, mintegy 4000 darab kisebb-nagyobb évelőt, cserjét ültetett el a Penta Kft. alvállalkozója, a ZIÉP Zöld Infrastruktúra Építő Kft. Ökologikus növényalkalmazással és a diverzitás figyelembevételével az öntözési igényt minimalizálni lehetett, alacsonyabbá vált a gondozási igény.

A park nagy részén a járófelület burkolata újrahasznosított gumiból készült, melyet növényi olajjal stabilizáltak. Ez a felület teljesen átengedi a ráhulló csapadékot, helyben tartja és párologtatja azt. A park többi részén a korábbi Bástyai utcai mészkőburkolatok kerültek újrahasznosításra óvatos bontás és tisztítás után.

Fontosnak tartjuk még kiemelni, hogy a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata ökonomikus szemlélete jegyében, a kiszolgáló-épület fűtése levegő hőszivattyúval történik, nem földgázzal.

 

A beruházás nehézségei és különlegességei

A legnagyobb kihívást a park területén belüli organizáció jelentette. Az egyi időben jelen lévő rengeteg szakág, és a munkavégzésükhöz szükséges anyag és erőforrás elhelyezése, koordinálása. Kiemelendő a közel négyezer köbméternyi talajcsere, amit a belvárosi környezet nehezített: útvonalat kellett biztosítani a szűk utcákban a teherautóknak úgy, hogy ne akadjon fenn a munka egy-egy parkoló autó miatt.

Emellett az is próbatételt jelentett, hogy nagyon sokféle anyagot kellett beépíteni a területre. Úgy kellett felépíteni a logisztikai lépéseket, hogy a különböző anyagtípusok időben megérkezzenek, az egymásra épülő folyamatok ne szakadjanak meg, legyen idő a helyszíni összeszerelésre is.

Több anyag külföldről érkezett, például az utcabútorok egy része Spanyolországból, egyes acélszerkezetek Lettországból, a növények pedig Németországból.

Komoly kihívást okozott, hogy a Veres Pálné utcába érkező építőanyagokat, miként juttatják be a park túlsó végébe, ahova már nem lehetett gépjárművel vagy munkagéppel sem bemenni. Egy, a Penta Kft. eszközparkjának részét képező 35 tonnás autódaru segítségével emelték be ezeket, illetve ezzel végezték a belső anyagmozgatásokat is. Úttörőnek számít a beruházás abban a tekintetben is, hogy a Penta Kft. kifejezetten erre a munkára vásárolt egy teljesen elektromos meghajtású munkagépet is, figyelve arra, hogy minél kisebb legyen a lakosság zavarása és a környezet terhelése.

Ezáltal nemcsak maga a park kialakításában, hanem a kivitelezés során is megjelent a zöld szemlélet. (Egyébként, figyelve a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata ide vágó elvárásaira is, a belvárosban, az egyéb fenntartási munkáink ellátásához használunk elektromos gépjárműveket is, amelyek napi szinten bizonyítják létjogosultságukat és szükségességüket. – Penta Kft.)

Elég nagy mennyiségű acélszerkezet található a parkon belül. Minden egyedi kialakítású: a gyilokjáró, a kilátópont, a kerítés. Az acélszerkezet esetében a Penta Kft.-nek kellett a gyártmányterveket is elkészítenie. Nagyon sok egyeztetésre és kompromisszumra volt szükség, de azután kialakult az, ami tényleg megfelelt az elképzeléseknek és nem elhanyagolandó szempont, hogy legyártható is. Az acélszerkezetgyártás saját kapacitással, saját eszközökkel, gépekkel valósult meg a cég gödi telephelyén.

A látszóbeton szerkezettel kapcsolatosan szeretnénk idézni az Épület-Forma Kft. ügyvezetőjének, Kodák Gábor úrnak a szavait:

„A pinceszint felett van egy összetett, részben sík-, részben ferde szintközi födémünk, ami ugyan bonyolult volt, de legkomolyabb kihívást az elemet fölötti zárófödém okozta. Ez egy olyan rész, ami a laikusok számára fel sem tűnik, szinte észrevétlenül bújik meg. Ott nem lehetett a zsalurendszert mihez fogatni, merevíteni, lényegében szabadon állt. A pillérek tartják ezt a födémet, ami kvázi konzolosan nyúlik túl ezen a pillérsoron. A történelmi városfalat pedig óvni kellett. Nem lehetett, hogy a pumpa túl közel menjen hozzá, a zsaluzáskor vigyázni kellett a daruval, nehogy megsértsük a falat, ezeket a hibalehetőségeket mind ki kellett zárnunk. A födémzsaluzatot pedig merevíteni kellett, így bőven volt ezzel a résszel kihívás, de a végeredmény jól sikerült. A pinceszint feletti födém sokkal emberközelibb, közelebb van a szemhez, és ahogy feljövünk a lépcsőn, velünk együtt emelkedik a födém, amit óhatatlanul észreveszünk. Azonkívül megvan a kellő légiessége is a födémnek, mert nyílászárók „támasztják alá” és azok között bújik meg az a filigrán acélmerevítés, ami igazából a terhet viseli. Ránézésre úgy tűnik, mintha az a ferde födém teljesen önmagát tartaná. Mivel az alsó szintről a világosság felé tör ki ez a rész, ezért az épület egyik leglátványosabb része.”

Összefoglalónkat a Penta Kft. ügyvezetőjének, Borbély Máté István gondolataival zárnánk: „A mai világunkban kiemelten fontos, hogy olyan tereket alkossunk, amelyek funkciói tekintetében komplexek, kihasználási lehetőségük sokrétű. A Bástya utcai közpark minden szempontból megfelel a mai kor elvárásainak ugyanakkor számtalan lehetőséget kínál a történelmünk egy darabjának megfelelő bemutatására, interaktív megoldásaival segít közelebb kerülni közvetlen környezetünk múltjának megismeréséhez. Segít felismerni a hétköznapi emberek számára, hogy rohanó világunk is múlandó, meg kell állni néha és emlékeznünk kell.” Szerencse, hogy ez a szemlélet ennél a beruházásánál a megrendelő, a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata és a tervező, a Város-Teampannon Kft. elképzeléséivel is egybevágott.