Építményinformatika a gyakorlatban – a BME hallgatói Balatonfüreden okosépületen próbálták ki magukat

A Műegyetem építményinformatikai mérnök mesterszakos hallgatói és oktatói egy hetet töltöttek a BME Balatonfüredi Tudáscentrumában (BTC). A 2020-ban átadott épület maga is fontos szerepet játszik a BTC-hét névre keresztelt gyakorlati programban, mivel fel van szerelve számítástechnikai laborokkal, épületgépészeti rendszere pedig kiváló helyszíne az építményinformatikai terepgyakorlatnak.

 

A BTC-hetet és a mesterszakot is közösen támogatja a KÉSZ Csoport, a Market Építő Zrt. és a NEO Property Services - a balatonfüredi képzés esetében többek között a szállás biztosításával. Ez csupán a képzés támogatásának egy kisebb része: más szakmai és gazdasági eszközökkel is szponzorálják a hiánypótló szakot.

Portálunkat dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék vezetője és dr. Barsi Árpád professzor a helyszínen tájékoztatta a hands-on képzési hétről és magáról a mesterszakról is. A hallgatókat is megszólaltattuk és megkérdeztük Szalados Lászlót, a KÉSZ Csoport műszaki vezérigazgató-helyettesét is arról, hogy milyen perspektívát látnak ebben az új típusú és szemléletű képzésben.

 

„Az építőipar folyamatosan fejlődik és formálódik - a digitális technológiák használata már most elengedhetetlen annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a megrendelői igényekkel, hogy helyt tudjunk állni az egyre komplexebb megoldásokat igénylő helyzetekben és megfelelő fejlődési pályát tudjunk biztosítani a saját magunk által kitűzött innovációs céljainknak. Jelenleg ennek a digitalizációs átalakulásnak az elején vagyunk – rengeteg feladat vár még ránk, éppen ezért fontosnak tartjuk, hogy megfelelő intenzitással támogassuk a jövő generációját annak érdekében, hogy tanulmányaik befejeztével ők legyenek azok, akik előre lendítik az építőipart és újonnan megszerzett tudásukkal hozzájárulnak a teljes iparág további fejlődéséhez.  

A BME építményinformatikai mérnöki mesterszakos képzésére jelentkező hallgatók olyan tudást szerezhetnek, amellyel ezt a célkitűzést még jobban előre tudják mozdítani. A BIM elveire épülő metodikákkal, szoftverekkel találkozhatnak, s a megszerzett tudásukat egyértelműen kamatoztathatják az építőiparban, sőt, tovább formálhatják is azt” – nyilatkozta Szalados László.

 

Megérett az idő arra, hogy az ágazat egyedi problémáira egyedi megoldásokkal válaszoljanak új szakemberek

 

Lovas Tamás elmondta: 2022 őszén indult először az építmény informatikai mérnök mesterképzési szak. „Az volt a célunk, hogy a hagyományos mesterképzési szakok mellett induljon egy digitalizációs szak, melynek az a célja, hogy nemcsak a programokat használó, hanem azokat egyúttal fejleszteni is képes fejlesztő mérnököket képezzünk. Ennek megfelelően nem is csak építőmérnökök jelentkezhetnek erre a szakra, hanem építészmérnök, villamosmérnök, gépészmérnök vagy informatikus alapképzettségű hallgatók is.”

 

 

Rámutatott arra, hogy bár ezeknek a szakmáknak a képviselői mind „bedolgoznak” az építőiparba, de már megérett az idő arra is, hogy az ágazat egyedi problémáira egyedi megoldásokkal válaszoljanak az új szakemberek, alapvetően építőiipari szemszögből megközelítve a területet.

„Az innen kikerülő mérnökök fel tudják majd mérni egy informatikai fejlesztés erőforrásigényét, ugyanúgy mint ahogy meg tudják majd ítélni az épületgépészeti feladatok volumenét, nagyságrendjét is.”

 

State of the art tudás

A beszélgetésből kiderült az is, hogy a mesterszakon sokoldalú szakembereket képeznek, akik a saját szakterületeiken kívül átlátják az összes szakág munkafolyamatait, és tisztában vannak az innováció lehetőségeivel és korlátaival. Itt megtanulják a state of the art-ot a hallgatók a szó szoros értelmében is: a képzés ugyanis angol nyelven folyik. Az első évfolyamban tíz külföldi és nyolc magyar hallgató van.

 

 

Lovas Tamás hangsúlyozta: kifejezetten gyakorlatorientált a képzés, nagyon nagy a projekt típusú feladatoknak, az önálló munkának, a csapatmunkának az aránya. A múlt ősszel például dr. Barsi Árpád professzor irányításával a szenzorhálózatok építését tanulták meg ilyen újszerű formában.

 

Az elméletet átültették a gyakorlatba

 

Barsi Árpád ezt követően saját maga mondta el kérdésünkre, hogy a BTC-hét és a hallgatók ott végzett munkája pontosan ezeknek a tanulmányoknak a szerves folytatása: a hallgatók a szenzorhálózat építésének elsajátítása után a BTC-héten ki is próbálhatták friss tudásukat egy valódi épületen.

 

 

Barsi professzor elmesélte nekünk azt is, hogy az építőipar és számítástechnika közötti kapcsolatokat már hosszú ideje figyelemmel kíséri, így az olyan iparági fejlesztéseket is, mint az eszközök online hálózatra kapcsolását támogató Internet of Things (a Dolgok internete) vagy az épületüzemeltetés automatizálásának szintén informatikai alapú fejlődése. Benne ötlött fel először a gondolat, amely a BTC-hét alapjául szolgált: „Miért nem használják az építőmérnökök az olyan mikroszámítógépeket, mint például az Arduino (ld. keretes írásunkat – a szerk.), miért csak a PC-k és laptopok világában gondolkoznak?”

 

Az Arduino egy nyílt forráskódú hardver és szoftver platform, melyet elektronikus projektekhez lehet használni. Az Arduino alaplapjai kis méretű, de flexibilis miniszámítógépként működnek és lehetővé teszik, hogy programozható módon irányítsa a használójuk a különböző szenzorokat és eszközöket. Az Arduino platform könnyen használható és programozható akár kezdők számára is, így a felhasználók kreatív módon számos egyedi projektet hozhatnak létre, például robotokat, okosotthon rendszereket, jelzőrendszereket és egyéb interaktív megoldásokat.

 

Robotok, szenzorok, okostárgyaló

 

 

A hallgatók a hét elején megkapták az Arduinókat, és a hozzájuk tartozó érzékelő-készleteket, majd munkához is láttak. Öt csoportban dolgoztak, öt különböző helyiségben. Barsi Árpád röviden el is magyarázta nekünk a projekt lényegét: „Talán a legegyszerűbb ezek közül a tárgyaló, amiben most is ülünk, de itt is számos dolgot lehet vizsgálni, vagy éppen ’okosabbá tenni’. Példának okáért, ha olyan érzékelőket építünk be, amik az ajtókban figyelik, hogy mikor jön be, vagy megy ki valaki, akkor tudjuk, hogy hányan vannak a tárgyalóban, tehát azt is tudjuk, hogy szabad-e terem. Emellett azonban akár a páratartalmat, a hőmérsékletet vagy éppen a szén-dioxid szintet is érdemes figyelni egy ilyen helyiségben” – tette hozzá.

 

 

A hallgatók feladata az volt, hogy megfelelően elhelyezzék a szenzorokat és a kifejlesszék azokat az alkalmazásokat, melyekkel a rendszer működése ellenőrizhető.

 

 

A diákok garázsban, előadóteremben, osztályteremben, tárgyalóban és a tetőn található dedikált időjárásmérő állomáson is dolgoztak, és amikor ott jártunk, már javában zajlott az okoshelyiségek kialakítása. Szóba elegyedtünk a hallgatókkal is, akiket szemmel láthatólag lelkesített és izgalomban tartott a kísérlet. Áthatotta őket a feladat újszerűsége, minket pedig a tapasztaltak meggyőztek a projekt-alapú oktatási módszer hatékonyságáról.

 

 

Összetett tudás, amit sok területen lehet használni

„Nem lesz belőlünk ezen a héten az Arduino-programozás vagy a szenzorhálózatok készítésének mestere, de a most tanultak révén jobban rá fogunk látni például a villamosmérnöki, a fűtés-hűtéstechnikai, vagy az épületenergetikai modellezés területére is, és mire megkapjuk majd a diplománkat és munkába állunk, megértjük, hogy ezek - és még számos más terület - hogyan kapcsolódik össze, hogyan működik együtt az építőiparban” – mondta Zoltán, az egyik egyetemi hallgató.

 

 

A szintén építményinformatikai mérnökhallgató Othman is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. „Az egyetem - és az építményinformatikai mérnöki mesterszak - új lehetőségeket teremt az építőmérnöki ágazat számára. Új technológiát, gondolkodásmódot vezetünk be. Itt töltünk egy hetet a Balatonnál, távol ugyan az egyetemtől, de az egyetem által megteremtett korszerű környezetben, ahol minden adott számunkra az együttműködéshez és a magas szintű csapatmunkához. Új technológiákat használunk: mielőtt a szakra jöttem volna, nem hallottam arról, hogy az építőmérnökök ilyen típusú feladatokkal, szenzorok kódolásával is foglalkozhatnak, mi most mégis ezt tesszük. Ez egy új kihívás, ugyanakkor új lehetőség is.”