A MEVA zsalurendszereivel előregyártott NORDII HOMES vasbeton tér-elemeiből megépült karbonsemleges aktív épületek több zöld energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak, ezzel is hozzájárulnak a globális szintű fenntarthatósági célok eléréséhez.
Napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy hogyan érdemes cselekednünk, hogy mindannyian egy fenntarthatóbb és jövőtudatosabb épített környezetben élhessünk. A klímaváltozás elleni harcban mára már az élet minden területén megoldásokat kell keresni a fenntartható fejlődés és a karbonsemleges technológiák elterjesztése érdekében, az ENSZ ezzel foglalkozó tudósai pedig 17 nagy célt fogalmaztak meg ezügyben, amelyek természetesen az építőipart is érintik.
A villamosenergia-termelés, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás mellett az épületek esetében is jelentős változásokra van szükség. Egy tanulmány szerint 2030-ra 34%-os, míg 2050-re 99%-os csökkenést kell elérni a mai széndioxid-kibocsátáshoz képest, Magyarországon pedig csak az épületek 15%-kal veszik ki részüket a teljes kibocsátásból. Ez a részesedési arány jelentős, ugyanakkor ezen a területen is nagy változások várhatók, melynek az egyik módja a meglévő épületállomány korszerűsítése, a másik pedig az, hogy az újonnan épülők eleve karbonsemlegesek legyenek.
E célok megvalósítását tűzte ki célul a NORDII HOMES magyar szakemberekből álló fejlesztő csapata, amikor olyan aktív épületeket kezdett tervezni és kivitelezni, amelyek több zöld energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak.
A projekt kulcsa a MEVA Zrt. zsalurendszereivel előregyártott térbeli vasbeton elemek (tér-elemek) alkalmazása, melyekkel az ESG rendszer (Environmental, Social és Governance angol szavak rövidítése - környezetvédelmi, társadalmi szempontok) stratégiáját követve, az épületek életciklusának lejártával annak egyes alkotó anyagai újrahasznosíthatóvá válnak, ezzel is hozzájárulva a klímaváltozás elleni küzdelemhez.
A nagy gyártási pontosságot igénylő térbeli vasbeton elemek üzemi előregyártásához (betonszilárdsági osztály C40/50) a NORDII ÉPÍTŐ Zrt. a MEVA Mammut XT rendszerét választotta a magyar piacon megtalálható falzsalu zsalurendszerek közül.
A Mammut XT rendszer előnyeit Oberrecht Kálmán, a MEVA Zrt. mérnök szaktanácsadója ismertette lapunkkal, aki az előregyártó üzemben is segítette a gyártósablon összeállítását.
Mint elmondta, a választás azért esett a Mammut XT fémkeretes falzsalu rendszerére, mert a magyarországi piacon a legnagyobb frissbeton-nyomást felvevő képességével (100kN/m2) a legnagyobb síktartást és gyártási méretpontosságot is biztosítani tudja. Hozzátette, erre szükség is van a térbeli nagyszilárdságú vasbeton elemek helyszíni szerelése során.
„A Mammut XT egy kívül-belül horganyzott, robosztus, zárt üreges fémkerettel rendelkezik, mely a nagy darabszámú gyártások kiváló eszköze. További egyedülálló előnye más zsaluzatokkal szemben a betonnal érintkező - a betonfelületet képző - MEVA műanyag zsaluhéj, mely élettartamát tekintve többszöröse a hagyományos rétegelt falemez zsaluhéjaknak, így a látványbeton felületek képzésének legkiválóbb anyaga. Előnyt jelent ezen túl az is, hogy az esetleges felületét ért sérülések korlátlanul javíthatók, például műanyag hegesztéssel, vagy polírozással” – fejtette ki a szakember.
A tájékoztatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a Mammut XT egyedi megoldásainak köszönhetően a zsaluzatok összeszerelése és bontása is kevesebb élőmunkát igényel, ugyanis a keretbe integrált intelligens kombi-átkötés által egy kézmozdulattal akár három anker-átkötési mód között is lehet választani, melyek között lehetőség van egyoldali átkötésre is.
A szakember végezetül kiemelte,
„Ezekből adódóan a legyártandó vasbeton tér-elemek sokféle variációs lehetőséggel építhetőek össze, ennek ellenére a gyártásukhoz egy jól variálható, mégis kevés rendszerelemből álló zsalukészlet is elegendő.”
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.