A jogszabálynak köszönhetően mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra.
A Magyar Közlöny 154. számában október 31-én jelent meg a 2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről, amely a 60. paragrafusa szerint a kihirdetését követő 8. napon, azaz november 8-án lépett hatályba.
A jogszabálynak köszönhetően mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra. A törvény mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.
Lapunk korábban részletesen kielemezte a törvényt előkészítő tervezetet, amely a stratégiai elemei alapján egy tudatosabb működésre hangolhatja át az építőipart. Ugyanakkor egy hosszabb interjút is készítettünk Lánszki Regő, építészeti államtitkárral, országos főépítésszel az új szabályozás elemeiről, az új állami beruházási törvény mellett a még folyamatban levő építészeti törvényt is elemezve.
A törvény júliusi parlamenti ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.
A most kihirdetett új törvény öt fejezetben és 82 paragrafusban rendelkezik az állami építési beruházásokról. A 2. paragrafusban kinyilvánított céljai:
Lendület, megújulás és a korábbi értékek megőrzése vezérelte a SZABADICS Group új arculatát.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.