A mai napon életbe lépett az új építési törvény

A Magyar Közlöny 154. számában október 31-én jelent meg a 2023. évi LXIX. törvény az állami építési beruházások rendjéről, amely a 60. paragrafusa szerint a kihirdetését követő 8. napon, azaz november 8-án lépett hatályba. 

A jogszabálynak köszönhetően mostantól egységes törvény vonatkozik az összes állami építési beruházásra. A törvény mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

Lapunk korábban részletesen kielemezte a törvényt előkészítő tervezetet, amely a stratégiai elemei alapján egy tudatosabb működésre hangolhatja át az építőipart. Ugyanakkor egy hosszabb interjút is készítettünk Lánszki Regő, építészeti államtitkárral, országos főépítésszel az új szabályozás elemeiről, az új állami beruházási törvény mellett a még folyamatban levő építészeti törvényt is elemezve.

A törvény júliusi parlamenti ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.   

Kimondott céllá vált a beruházások szereplői számára kiszámíthatóság biztosítása

A most kihirdetett új törvény öt fejezetben és 82 paragrafusban rendelkezik az állami építési beruházásokról. A 2. paragrafusban kinyilvánított céljai:

• segíteni az állami beruházások során a végrehajtás hatékonyságát, valamint biztosítani a beruházások szereplői számára kiszámíthatóságot;
• erősíteni az állami építési beruházások átláthatóságát, különös figyelemmel a beruházási költségekre;
• meghatározni az állami építési beruházások résztvevőinek feladatait, egymáshoz való viszonyukat;
• megállapítani az állami építési beruházások alapvető szabályait az előkészítéstől a tervezésen, az építőipari kivitelezési tevékenységen át a létrejött építmény üzemeltetéséig és fenntartásáig, figyelemmel a költséghatékonyság, a költségvetési és uniós források eredményes és célszerű felhasználásának követelményeire, valamint a környezeti fenntarthatóság elvére.