Az építésügyi miniszter tájékoztatója szerint 600-650 ezer négyzetmétert építenének be, és 250-350 ezer négyzetméteren épülne közpark. A koncepció része az 1-es metró meghosszabbítása és egy új vasútállomás felépítése is.
Nagyszabású fejlesztést kaphat a főváros 13. és 14. kerületének határán fekvő 130 hektáros terület. A váci vasútvonalon található Rákosrendező vasútállomás térségének sorsáról Lázár János december 4-én tartott sajtótájékoztatót Budapesten.
A miniszter elmondta, a világ legfontosabb ingatlanfejlesztőivel zajlanak a tárgyalásokegy minimum 5 milliárd euró értékű magánbefektetési nemzetközi megállapodást készítenek elő. Ezen túl a magyar állam vállalta, hogy mintegy 1 milliárd euró értékben hajt végre infrastrukturális beruházásokat.
A politikus megfogalmazása szerint egy új "millenniumi városközpont" jöhet létre a Rákosrendező pályaudvar területén a most vázolt fejlesztésben.
A barnamezős beruházásról beszélve hangsúlyozta, a terület egy illegális hulladéklerakó, szennyezett talajjal. „A kormánynak azt javasoltam, hogy tárjuk fel a területet, és ajánljuk fel a főváros fejlesztése érdekében ezt a 130 hektárt, amelyben a kormány is tulajdonos” – fogalmazott a politikus.
Ennek megfelelően első körben a terület állapotfelmérésére és szennyezésmentesítésére kerülhet sor, aminek összegét mintegy 20 milliárd forintra becsülte Lázár János.
"A kormány várakozása szerint a megállapodás 2024 második felében, államközi szerződés keretében jöhet létre, a projekt az évtized végére be is fejeződhet"
- ismertette.
A projekt léptékeit érzékeltetve az Építési és Közlekedési Minisztérium tárcavezetője kifejtette, a mintegy 1,3 millió négyzetméter nagyságú (130 hektár) terület két részre oszlana.
Összesen mintegy 900 ezer négyzetméter hasznosítása kezdődhetne meg közösségi, illetve magáncélokra. Ezen belül 600-650 ezer négyzetmétert építene be a külföldi befektető, ez magában foglal irodaépületeket, lakásokat, kereskedelmi ingatlanokat, további 250-350 ezer négyzetméteren Budapest új, legnagyobb és legmodernebb közparkja jönne létre.
A vasúti pályák egy részét lefednék, és felette zöld felületet alakítanának ki - ismertette.
„A magyar állam ingatlantulajdonos ezen a területen, így amint a megállapodás megszületik, akkor fogunk tárgyalni a fővárossal és az érintett kerületekkel. A modern világvárosok sorába emelheti a fejlesztés Budapestet, de korai még ebben a stádiumban részletekről beszélni" – fogalmazott Lázár János.
A miniszter elmondása szerint a projekthez jelentős közlekedésfejlesztés is kapcsolódhat. „Új vasúti pályaudvart kell létrehozni, és az M1-es metró meghosszabbítása is fontos eleme az új városközpontnak. A térség teljes autós, és nem kötöttpályás közlekedését is meg kell újítani. 20-30 ezer parkoló létesítése is indokolt lehet, és 4-5 csomópont átépítését kell betervezni.”
Azt is elmondta, hogy a beruházáshoz egyelőre semmilyen anyagi és jogi feltétel nem adott, illetve még keresik a nemzetközi befektetőt.
A napokban megjelent sajtóhírek szerint egy emirátusi befektető egy 202-240 méter magas épületet építtetne a Rákosrendező területére. Nem csupán a felhőkarcolót húznák fel, hanem egy irodaházakból és lakóépületekből álló teljes lakónegyedet is. Kérdésre válaszolva Lázár János nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a sajtóban megjelent beruházó áll a projekt mögött, de megfogalmazása szerint a projekt minimális 5 milliárd eurós értéke behatárolja az érintett vállalkozói csoportot.
A MOL-székháznál jóval magasabb újabb magasház építését firtató kérdésre válaszolva Lázár János emlékeztetett, van már egy magasház Budapesten. Hozzátette, megér egy társadalmi egyeztetést, hogy kellenek-e Budapestre magasházak; személyes véleményének hangot adva azt mondta, továbbra is építészeti hibának, koncepcionális problémának tartja a MOL-tornyot és a magasházakat Budapesten. "Az hogy egyáltalán kell-e magasház Budapesten, egy komoly építészeti dilemma. Melyik nagyobb értéjet és lehetőséget a város szempontjából: ha megmarad az eredeti városszövet magasházak nélkül, vagy pedig az, ha lesznek, de adott esetben teljesen máshol? Ez egy nagyon komoly kérdés" - fogalmazott a miniszter.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.