Az éghajlatváltozással is számoltak Paks II. tervezése során

Mára egyre kevesebben gondolnak a klímaváltozásra úgy, mint megfoghatatlan, a világ távoli térségét érintő fenyegetésre. Magyarországon is a saját bőrünkön tapasztaljuk az éghajlat megváltozását, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok Közép- és Kelet-Európában is jelentősen éreztetik hatásukat. Az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatósága szerint a csökkenő nyári csapadékmennyiséggel együtt növekedhet az aszályok kockázata. A telente jellemző jelentősebb csapadékmennyiség pedig várhatóan növeli a folyami árvizek intenzitását és gyakoriságát a téli és tavaszi időszakokban. Az éghajlatváltozás miatt az erdőtüzek gyakoribbá válására is számítani lehet.

A változás hazánkban is érinti mind az átlagos, mind a szélsőséges meteorológiai körülményeket, amikkel minden téren terveznünk, számolnunk kell – így a Pakson épülő új atomerőművi blokkok építésénél is.

A Nukleáris Biztonsági Szabályzatok alapján egy atomerőmű tervezésénél meg kell határozni az összes lehetséges telephelyspecifikus külső és belső veszélyeztető tényezőt, valamint ezek észszerűen feltételezhető kombinációit. Ebből kifolyólag figyelembe kell venni az olyan szélsőséges meteorológiai paramétereket, mint az extrém külső hőmérsékletek, csapadékviszonyok, hóviszonyok, tornádónak való kitettség és szélterhelés vagy ezek következményét. Szélsőségesnek az a meteorológiai tényező tekinthető, aminek bekövetkezési gyakorisága 10^-5 1/év, vagyis várhatóan százezer évente egyszer fordul elő. Ezen tényezők az új blokkok üzemideje (60 év) alatt változhatnak, ebből kifolyólag már a környezeti hatástanulmány és a telephelyvizsgálat is foglalkozott a klímaváltozás lehetséges hatásainak prognosztizálásával. Ezt a blokkok tervezése során az fővállalkozó Atomsztrojexportnak is szem előtt kellett tartania.

 

Az extrém időjárásnak is ellenáll majd az erőmű összes szerkezete

A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló OAH rendelet szerint az atomerőművek valamennyi szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy azok ellenálljanak az olyan rendkívüli hatásoknak, mint az extrém időjárási paraméterek. Ennek megfelelően az új atomerőművi blokkok tervezése során minden biztonsági funkciót ellátó rendszer számára biztosították a rendkívüli meteorológiai körülményekkel szembeni védelmet.  E rendszereket és rendszerelemeket az épületek és építmények szerkezete védi a szélsőséges időjárási tényezőktől.

A tervezés során számolni kellett a meteorológiai viszonyoknak a végső hőelnyelőre – vagyis a Dunára – gyakorolt hatásával is, ugyanis a hűtés hatékonyságát a rendelkezésre álló hűtővíz mennyisége határozza meg. Ezt alapvetően befolyásolja a vízhozam változása, a csapadék mennyiségének és halmazállapotának változása, illetve a vízhőmérséklet változása.

A manapság érzékelhető szélsőséges időjárás a klímaváltozás következménye. Felmerül a kérdés, mi lesz az elkövetkezendő hatvan év alatt? Hogyan változnak az időjárási körülmények? Lehet-e garantálni berendezéseink védelmét a megváltozott körülmények között?

A válasz igen. Az új atomerőművi blokkok tervezésekor a szélsőséges légköri jellemzők hosszú távú változását is figyelembe vették. A szakemberek vizsgálták a hőmérséklet, a csapadék, a szélsebesség és szélirány paramétereinek alakulását a Paksi Atomerőmű 50 km-es környezetében. Ezen jellemzők 2100-ig terjedő becslése két módszerrel, az ALADIN-Climate és a REMO modellel történt. Az eredmények három harmincéves időszakra (2011–2040, 2041–2070 és a 2071–2100) vonatkoznak és az alábbi ábrán és táblázatokban láthatók.

A hőmérséklet változása egyértelműen növekvő tendenciát mutat Paks környezetében a XXI. század folyamán évszakos szinten, amit a lenti ábra kiválóan szemléltet. A nyári átlaghőmérséklet növekedése az 5 °C-t is elérheti a modellek szerint.

A vizsgálat során elemezték a csapadék, illetve a szélsebesség éves és évszakos változásait is, ezek összefoglalása az alábbi táblázatokban találhatóak:

 

 

Megállapítható tehát, hogy a blokkok élettartamát lefedő, hosszú távú előrejelzések a hőmérséklet emelkedésével számolnak, a csapadék tekintetében pedig mindkét irányú változást, de főleg növekedést jeleznek. A szélsebesség nagyságában a modellek nem jeleznek nagy vagy akár egyértelmű változásokat, különösen éves szinten nem. Ezen eredmények nem jelentenek olyan mértékű drasztikus változást, ami külön tervezést igényelne.

A szélsőséges meteorológiai tényezők tekintetében a 10^-5 1/év visszatérési időhöz tartozó napi minimumhőmérséklet változása az 1961–1990 időszak értékeihez képest az évszázad végére elérheti a 19,5 °C-ot, a napi maximumhőmérséklet-változás elérheti a 15,1 °C-ot, a napi csapadékösszeg visszatérési értékének változása pedig megközelítheti a 168,2%-ot. A szélsebesség szélsőértékeiben nem látható drasztikus változás.

Annak érdekében, hogy a szakemberek felkészüljenek minden eshetőségre a blokkok üzemeltetéséhez, a jelenben és a jövőben is számolniuk kell az éghajlatváltozás hatásaival, a klímamodellek, valamint a meteorológiai előrejelzések folyamatos felülvizsgálatával.