Két évszázados működés után 2009-ben állt le végleg a gazdasági élet az ikonikus erőműben, a nemzetgazdasági minisztérium szerint eljött az idő az újjáélesztésére.
Nagy lehetőséget kaphat Miskolc város ipara, elkészült a Diósgyőri Acélmű területének revitalizációját és ipari hasznosítását megalapozó tanulmány - jelentette be reggeli közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Ismertették: az NGM jogelődjének megrendelése alapján az Universitas Miskolcinensis Alapítvány elkészítette és a minisztérium részére átadta a Diósgyőri Acélmű (DAM) revitalizációjának lehetőségéről szóló, a terület ipari hasznosítását megalapozó tanulmányt.
A miniszter kiemelte: a tanulmány megalapozza a több mint két évszázados működése után 2009-ben megszűnt, egykor az ország egyik legnagyobb kohászati komplexumaként és a térség legnagyobb munkaadójaként működő DAM problémájának hosszú távú rendezését.
Mint írták, a területtel kapcsolatos
stratégiai cél egy fenntartható ipari park megteremtése, melyben helyet kapnak a helyi gazdasági szereplők fejlesztései, újabb értékteremtő vállalkozások bevonása válik lehetségessé, új munkahelyek jönnek létre, bővülnek a város zöldterületei, valamint megőrzik a DAM ipari örökségét is.
Az elkészült tanulmány alapján 2025-ben megkezdődnek az egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztérium, a miskolci városvezetés, a Miskolci Egyetem és a helyi vállalkozások között annak érdekében, hogy a fentartható és innovatív iparipark vízióját a kormány az önkormányzattal és a helyi szereplőkkel együttműködésben valósítsa meg – közölte többek között az NGM.
Nagy Márton miniszter többek között hangsúlyozta még: a tanulmány illeszkedik Magyarország átfogó iparstratégiájához, mely kimondja, hogy az alapanyag-előállító iparágaknak, így a fém, és acéliparnak is, meghatározó szerepe van a fenntartható iparfejlesztésben.
Az ABZ Innovation és az ABZ Drone szimbiózisa pár év alatt globális szinten is piacvezető szerepet eredményezett a nagy teherbírású, civil drónok területén. A sikerek motorja a piaci igények gyors lekövetése a gyártás, a kereskedelem, a szolgáltatások és az edukáció szoros együttműködésével. A legfőbb faktor mégis a drónozás iránti szenvedély, amely a szentendrei riportunk során is kézzel fogható volt.
A hallgatók többek között arról mondhatnak véleményt, mely építőipari vállalatokat ismerik, hol találkoznak velük, továbbá milyen típusú programok segíthetik a fiatalok bevonását az iparágba.