Az atomerőmű nem „polctermék”, azaz a terveket nem lehet csak úgy lekapni a polcról, országonként eltérők a követelmények és mások a telephelyjellemzők. A terveket minden esetben a helyi adottságokhoz hozzá kell igazítani. Ezzel összefüggésben igazolni szükséges, hogy az erőmű tervei megfelelnek a nukleáris biztonsági követelményeknek. Alapvető eszköz erre a célra a biztonsági elemzés, az ezzel kapcsolatos feladatokat a Paks II. projektben a Nukleáris Osztály szakemberei végzik.
"Óriási felelősség, hogy a nukleáris biztonság szempontjából a legjobb erőművet építsük fel. Ebben jelentős szerepe van a munkatársaimnak. Ahhoz, hogy ezt a munkát el tudják látni, nem mindennapi tudás kell, speciális ismeretekre és némi megszállottságra van szükség. Nem minden bokorban terem reaktorfizikus vagy elemző mérnök" – fogalmaz a Nukleáris Osztály munkájáról Szécsényi Zsolt. Az osztályvezető hozzáteszi: jelentős hangsúlyt fektetnek arra, hogy egyetemistákat fogadjanak szakmai gyakorlatra, diplomatémákat, projektfeladatokat írnak ki, előadást tartanak az egyetemeken. Három munkatársuk jelenleg is tanul, s ennél több a „saját nevelésű” kolléga, azaz olyan, aki előbb gyakorlaton, majd részmunkaidőben kapcsolódott be a projektbe.
Szécsényi Zsolt 1988-ban fizikusként végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, pályafutását a Paksi Atomerőműben kezdte, amelynek 24 éven át volt munkavállalója. Mindennapi tevékenysége mellett, amely elsősorban töltettervezési feladatokból és üzemeltetést támogató, nukleáris biztonságot igazoló számítások készítéséből állt, számos fejlesztési tevékenységet is végzett. Foglalkozott a zónajellemző paraméterek (hőteljesítmény, hőmérséklet) számítási bizonytalanságának (mérnöki faktor) meghatározásával is. Fejlesztéseivel számos díjat szerzett a Műszaki Alkotói Pályázaton. A mérnöki faktor meghatározásához kidolgozott módszert a VGB PowerTech Heinrich Mandel-díjjal jutalmazta 2001-ben, ami a nukleáris iparban kiemelkedő elismerés. 2004-ben megkapta a céggyűrűt a 2. blokk sérült üzemanyag eltávolítását megelőző visszaindulásához szükséges töltet összeállításáért. A Paks II-es szakembergárdát kezdetektől erősíti, mint a Nukleáris Osztály vezetője, valamint tagja a Magyar Nukleáris Társaság elnökségének.Az osztály négy szakterületre tagolva látja el feladatait. Ezek a reaktorfizikai, a determinisztikus biztonsági elemzési, a valószínűségi biztonsági elemzési, valamint a veszélyelemzések szakterület. Alapvető tevékenység a nukleáris biztonsági elemzések és értékelések gondnokolása. Ennek alapvetően két aspektusa van: egyrészt ellenőrzik az orosz fővállalkozó által végzett elemzések módszereit, illetve eredményeit, másrészt tőle független elemzéseket végeznek vagy végeztetnek külső intézetekkel. Szécsényi Zsolt hangsúlyozza: feladatuk a legelső tervezési fázissal kezdődik és gyakorlatilag az erőmű leszereléséig tart. A létesítés során értékelni kell minden változást, majd a megvalósult állapotra, felül kell vizsgálni a tervezéskor elvégzett elemzéseket. Az üzemelés során pedig ki kell szolgálni a biztonsági felülvizsgálatokat, az esetleges biztonságnövelő intézkedéseket és átalakításokat.
"Cél, hogy felépítsünk egy szakemberek és elemző eszközök együttesével alkotott olyan tudásbázist, amellyel a blokkok üzemeltetése kiszolgálható" – húzza alá az osztályvezető, aki hozzávetőleg negyven évnyi tapasztalattal rendelkezik ezen a szakterületen, frissen végzett fizikusként a Paksi Atomerőműben kezdte pályáját. Mint kiemeli, a blokkokat nem lehet leemelni a polcról, a Pakson épülő új egységek jelentősen különböznek a referenciablokkoktól, egyrészt a környezeti paraméterek miatt, másrészt a biztonsági követelmények terén is eltér az uniós gyakorlat az orosztól. Például, amíg a referenciablokk alaperőmű, addig a paksinak széles teljesítménytartományban képesnek kell lennie a hálózati igényekhez alkalmazkodni, azaz ezeknek a blokkoknak tudni kell manőverezni is.
A nukleáris biztonság jelentőségét jól szemlélteti Szécsényi Zsolt szerint az, hogy az erőmű rendszereinek körülbelül 70 százaléka fontos ebből az aspektusból, 40-50 százalékát csak a nukleáris biztonság garantálása miatt telepítik, a villamosenergia-termeléshez ezek szükségtelenek. Ilyen berendezés például az olvadékcsapda. "A nukleáris biztonsági követelményeket a társadalom tűrőképessége határozza meg. A társadalom akkor fogadja el a nukleáris energiát, ha az emiatt jelentkező kockázatot nagyon minimálisra csökkentik" – magyarázza a szakember az atomenergia terén jellemző, szinte túlzó biztonságelvű megközelítést.
Ennek szellemében a Paks II. Zrt.-nél az üzembehelyezési engedélykérelemig szeretnék független módszerekkel is elvégezni szinte az összes elemzést, amit a fővállalkozó. A Nukleáris Osztály munkatársai, több esetben a hazai műszaki támogató szervezetekkel karöltve, saját modelleket fejlesztenek, úgyszólván virtuális erőművet építenek. Ez hosszú, akár 4-5 éven át tartó folyamat. A modelleken számtalan tranzienst és baleseti variációt futtatnak le annak érdekében, hogy igazolják: a tervezett nukleáris létesítmény minden üzemállapotban megfelel a nukleáris biztonsági elvárásoknak, és Magyarország megbízható villamos energiaforrása lesz a jövőben.
A projekt 187 lakóegységet, két szállodát, több mint 35 ezer négyzetméternyi irodaterületet és egy 22,5 ezer négyzetméteres kiskereskedelmi központot foglal magában.
A SZABADICS Cégcsoport megerősítette fenntarthatósági elköteleződését: a 2024-es CSRD önnyilatkozat verifikációja után hároméves, átfogó stratégiát alkotott, melyben nemcsak célokat, hanem konkrét lépéseket is meghatározott.