A korábban az alvállalkozói és bányászati területeket hangsúlyozó cég az elmúlt évtizedekben részt vett számos jelentős magyarországi útépítésben - mondta el lapunknak a gazdasági igazgató.
A Délút Építő és Bányászati Kft. fővállalkozóként gyakran dolgozik hazánk dél-alföldi útépítésein, infrastrukturális projektjein. A vállalat elmúlt 30 éves történetéről, illetve jelenéről és jövőjéről Juhász Lóránt gazdasági igazgatóval beszélgettünk.
Juhász Lóránt és testvére Attila édesapjuk munkáját folytatják, aki a rendszerváltás idején eredetileg mezőgazdasági vállalkozóként kezdte pályafutását, majd néhány éven belül profilt váltva megalapította a mélyépítéssel és külszíni bányászattal foglalkozó Délút Kft.-t. A gazdasági és a műszaki igazgatók mellett ügyvezető apjuk ma is jelen van a cég irányításában, bár már részben visszavonult. Beszélgetésünkkor a cég a látványos hódmezővásárhelyi északi elkerülőt a Colas-csoport cégeivel együtt dolgozva már átadta és megkezdte a munkát a Csongrád megyei város keleti elkerülőjén is.
Juhász Lóránt elmondta: a vállalat nagyobb munkái között jelenleg a kübekházi határátkelő és a nagylaki elkerülő generálkivitelezése mellett az M44-es két szakaszának alvállalkozóként végzett munkálatai említhetők. Természetesen szűkebb hazájuktól távolabb, mint például az M30-as autópálya építkezésén is végez kivitelezési tevékenységet a vállalkozás – derült ki szavaiból.
A fővállalkozói és alvállalkozói szerepkör együttes jelenléte, illetve az előbbi megerősödése jól bemutatja a Délút növekedését az elmúlt három évtizedben. A fordulópontot a 2009-es év jelentette, amikor a Hódmezővásárhely és Szeged között fekvő algyői központú társaság saját aszfaltkeverőt helyezett üzembe. Ezt megelőzően is vállalták a fővállalkozói szerepkört, azonban az építőipari szektoron belüli stabil jövőkép miatt szükség volt a cég tulajdonában álló aszfaltkeverő telepre – mondta el Juhász Lóránt.
A Délút tevékenységi körében a bányászat fontosabb szerepet játszik, mint a legtöbb mélyépítőnél – a cég az országban több helyen is foglalkozott homokkitermeléssel. A Csongrád megyeiek által kedvelt, a cégcsoport tulajdonában levő Sun City szabadidős vízisportközpont tavai is így jöttek létre. A kitermelt építőanyagot többek között a 47-es út fejlesztésénél, illetve az M43-as és az M5-ös autópálya munkálatainál használták fel – mondta el a vezető.
A Délutat Juhász Sándor alapította és építette fel – azonban bár az ügyvezető mindmáig dolgozik, a feladatok nagy részét már átadta fiainak. „Ez egy folyamat volt, édesapám szemlélete kizárta, hogy egyik napról a másikra nyugdíjba vonuljon, ő mindig is a vállalatot építette” – mutatott rá a Délút gazdasági igazgatója. Kiderült szavaiból: ez a változás a főiskolai évek után kezdődött el.
„Már az első két szemeszter után levelezőn tanultam és a cégnél töltöttem el a hétköznapjaimat” – mondta el a közgazdász végzettségű igazgató, majd hozzátette: „évről évre több tapasztalatot szerez az ember, egyre komolyabb döntési helyzetekbe kerül, egyre szélesebb a kapcsolat a partnerekkel, illetve a megrendelőkkel is.” Míg Juhász Lóránt a gazdasági irányításban vett át egyre több feladatot apjától, addig mérnök végzettségű bátyja, Attila a műszaki, operatív vezetői szerepet vállalta magára. „Ezt a munkamegosztást nem terveztük szándékosan meg, egyszerűen a beállítottságaink és a személyiségünk alakította így.”
A két testvér már korán belekóstolhatott az önállóságba: még a ’90-es években, a gimnáziumi éveik közben eltöltöttek egy-egy évet Angliában. „Ez fontos élettapasztalat volt, egy földmunkával és építőipari gépek bérbeadásával foglalkozó vállalatnál próbálhattuk ki magunkat több feladatkörben is” – mondta el a Délút gazdasági igazgatója. Az önállóság megélése után még az is felmerült benne, hogy külföldön folytassa az életét, azonban hazatérve mégis Magyarország mellett döntött – fejtette ki.
„Ezt az értéket, amit édesapám megalkotott, nem lehetett veszendőbe hagyni: úgy döntöttünk, hogy a vállalat fejlesztésén fogunk dolgozni.”
A mélyépítő és bányavállalat biztos életpályát kíván nyújtani közel 200 alkalmazottjának. „Mi nem csak projektekben, hanem a vállalkozásunk és a munkavállalóink stabil jövőjében gondolkozunk” - emelte ki Juhász Lóránt. Szavaiból az is kiderült: a térségben a cég piaci pozícióját azért is kívánja megtartani és erősíteni, mert biztos életpályamodellt tervez nyújtani kollegáinak.
Biztató jelnek tartja, hogy korábbi viszontagságosabb időszakok után rövid- és középtávon előre tudnak tervezni az építőipari vállalatok – és általánosságban az ország középvállalkozásai. Ez fontos a vállalat jövőjének meghatározásakor, nagymértékben növeli a stabilitást – fejtette ki a beszélgetés végén.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.