Magyarországon szinte minden utcában akad legalább egy olyan ház, amelynek falai dohos szagot árasztanak, a vakolat foltokban pereg le, és a lakók már rég nem festenek, mert tudják: hiába. A jelenség nemcsak esztétikai vagy kényelmi kérdés, hanem hosszú távon komoly egészségügyi és szerkezeti kockázatokat is rejt. De mi okozza pontosan a falak vizesedését, és mit lehet tenni ellene?
„A régi házak rejtett gyenge pontja sokszor a vízszigetelés. Vagy inkább annak hiánya” – mondja Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője. Az 1950-es, 60-as években épült lakóépületek nagy része nem rendelkezik hatékony vízszigeteléssel, vagy az az évtizedek alatt elvesztette hatékonyságát. Az ilyen házakban az alapból, talajból felszivárgó nedvesség lassan, de biztosan „kúszik felfelé” a falazaton, a pórusokon és hajszálcsöveken, úgynevezett kapillárisokon keresztül.
A folyamat szabad szemmel is jól követhető: a festék lepereg, a fal tapintásra is nedves, helyenként sós kivirágzások jelennek meg, és előbb-utóbb megjelenik a penész is, ami már nemcsak az épületre, de az egészségre is veszélyes.
„A vizesedés elleni védekezést sokan esztétikai felújítással próbálják megoldani, például újrafestéssel, vakolással, esetleg penészölőkkel, de ezek a megoldások csak átmenetiek, mert nem a probléma gyökerét kezelik” – mondja Markovich Béla. „Tartós eredmény csak akkor érhető el, ha a nedvesség útját elzárjuk, és a falazatból a bent rekedt vizet is kijuttatjuk.”
A Mapei által javasolt megközelítés két kulcslépésből áll: egyrészt a nedvesség útjának lezárása egy úgynevezett kémiai gát kialakításával, másrészt a fal kiszárítása és a sók kezelése speciális vakolatrendszerrel.
A kapillárisan felszívódó víz terjedésének megállítása injektálással történhet. Ilyenkor egy speciális, szilikát- vagy szilánbázisú oldatot juttatnak be a falazatba, amely az anyagban szétterjedve egy víztaszító réteget hoz létre a falazatban. Ez a réteg gátat szab a víz továbbterjedésének, miközben a fal légáteresztő képességét nem csökkenti – ez kulcsfontosságú a kiszáradás szempontjából.
Miután a nedvesség terjedését megállítottuk, a következő lépés a falak kiszárítása. Itt jön képbe a szárítóvakolat rendszer, amely nem csupán “elrejti” a nedves foltokat, hanem aktívan részt vesz a nedvesség párologtatásában, valamint a sók „csapdába ejtésében”. A rendszer speciális összetételének köszönhetően lehetővé teszi, hogy a fal „lélegezzen”, így a nedvesség a vakolaton keresztül el tud távozni anélkül, hogy újabb károkat okozna.
A vakolatrétegek kialakítása is fontos: az első az előfröcskölő, ezután 2-3 cm vastagon a szárítóvakolat, végül egy simítóhabarcs követik egymást. A végső bevonatnak (pl. festék) szintén páraáteresztőnek kell lennie, hogy ne zárja el a kiszáradáshoz vezető utat.
A falazati vizesedés mellett a talajjal érintkező pincék, alapozások védelme is kiemelten fontos. Itt már másféle, vastagabb, tartósabb vízszigetelő anyagokra van szükség, amelyek nemcsak a víz ellen védenek, de ellenállnak a talajnyomásnak, hőingadozásnak és kisebb szerkezeti mozgásoknak is.
A modern polimer-bitumenes bevonatok például gyorsabban kivitelezhetők, mint a klasszikus lemezszigetelések, nem igényelnek toldásokat és sokkal rugalmasabbak. Kifejezetten ajánlottak pincefalak külső oldalára, vagy vízszintes felületekre, ahol a nedvesség akár nagy felületen keresztül is bejuthat.
A legfontosabb lefogadni, hogy a vizesedést nem lehet „megúszós” megoldásokkal kezelni. Nem elég egy új réteg vakolat, nem elég egy penészölő permet. A falazat nedvesedése komoly és összetett probléma, amely megfelelő diagnózist és rendszerben gondolkodó megoldást igényel.
A Mapei szakértői szerint a legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, az elodázás. Minél tovább hagyjuk a falakban a nedvességet, annál több só és káros anyag szabadul fel, amelyek tönkreteszik a szerkezetet és rontják a beltéri levegő minőségét is.
Ha a falon vizesedés, penész vagy sókiválás látszik, az már nemcsak esztétikai hiba, hanem egy folyamat része. Ilyenkor érdemes szakértőt bevonni, aki felméri a nedvesség forrását, a szerkezet állapotát, és javaslatot tesz a legmegfelelőbb technológiára.
A Mapei Kft. például ingyenes szaktanácsadással és helyszíni segítségnyújtással támogatja a felújítókat.
Dunapatajon, a Linzer Kft. átalakítja teljes üzemét egy új technológia bevezetéséhez, melynek célja hosszabb szavatossági idővel, tartósítószer-mentes kenyér előállítása. A gyártás során kulcsszerepbe kerül a sütőüzem légtechnikája, amelyhez a Lindab rendszereit választották.
Sportpálya, útfelújítás, játszótér és fitneszpark is megtalálható a projektek között.